„Magyarország egészségi állapota azon a szinten áll, ahol a magyar futball”

Zacher Gábor toxikológus

Véleményem: az alábbi HVG cikk nem az Auchanról szól, csak a tétel legfontosabb része az a kezdeményezés, amit érdemes – lenne – követni. A valódi szomorkás igazság az, hogy az un.”magyaros hagyományokhoz” kötődő napi étkezés (szándékosan nem táplálkozást írtam), párosulva a mozgásszegénységgel, annyira egészségtelen és gyilkos, hogy akik nem hisznek a statisztikáknak, megérdemlik, hogy ismét és ismét megéljék azt az őseinktől ránk hagyományozott „Sunka – kolbász – szalonna – sülve – főve – nyersen” választékát. Annak minden hozadékával együtt. (denesotto.hu)

A sztártoxikológus segít kiválogatni az Auchan termékei közül az egészségeseket, így a hipermarketekben kék cédulával jelzik majd például azokat a gyümölcsleveket, amelyekben nincs tartósítószer, hozzáadott cukor, ám magas a gyümölcstartalmuk. Saját márkás portékák is fennakadtak a rostán.

„Olyan nyelven kell szólni az emberekhez az egészségtudatosságról, hogy az is megértse, aki összesen 500-600 szót használ” – summázta Zacher Gábor toxikológus az Auchan új kezdeményezésének létjogosultságát. Az áruházlánc ugyanis azt találta ki, hogy szakemberek által felállított kritériumrendszer alapján kiválogatja a több ezer féle árucikke – egyelőre élelmiszerek – közül  az egészségeseket. Az élet kék fantázianévvel ellátandó termékek közé biztosan nem jutnak be például a pálmaolajat vagy transzzsírokat, illetve mesterséges színezékeket tartalmazók, illetve az alkoholok. Az egyszerű, ám a hétköznapi bevásárlást segítő listázás kommunikálásához passzolóan pedig a populáris, tömegekhez szóló sztártoxikológust választotta ki a hiperlánc.

A magyar felnőttek 54 százaléka elhízott, a középkorú férfiak körében 71 százalék ez az arány. A lakosság több mint kétharmada pedig tíz percet sem sportol naponta – sorolta az egészséges étkezés melletti érveket Zacher.

Ami a halálozási mutatókat illeti, Magyarország az EU-ban az ötödik helyen áll, és 2015-ben 4,2 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A leggyakoribb halálozási okok közt pedig éppen azok a betegségek szerepelnek, amelyek a rossz táplálkozással kapcsolatba hozhatók, így a szívinfarktus, a stroke és a daganatos megbetegedések közül a vastagbélrák. „A felnőttek mindössze 57 százaléka vallja magát itthon boldognak, miközben a fejlett nyugati országokban jellemzően 70 százalék feletti ez a mutató” – hangsúlyozta Zacher, aki szerint az elhízás mértéke fordítottan arányos az iskolázottsággal. „Magyarország egészségi állapota azon a szinten áll, ahol a magyar futball” – tette hozzá.

Lehet ízfokozó nélkül is tökéletes – és természetes anyagokból álló – ételízesítőt vásárolni.

Laborban ugyan nem vizsgálják be az Auchanban kapható termékeket, ahogy Zacher fogalmazott: „merünk hinni a beszállítóknak, akiknek úgyis meg kell felelniük az élelmiszerkönyv egyre szigorúbb előírásainak”. Persze olyan is előfordult már az eddigi vizsgálatok kapcsán (a kék termékek mai debütálásáig 1050 árucikket csekkolt a szakértőcsapat), hogy a gyártó kikérte magának: az ő csomagolt kenyerét miért nem válogatták be. „Csak a feltüntetett összetevők alapján tudunk dönteni, a szóban forgó kenyérnél pedig nem szerepelt a zacskón a magasabb rosttartalom” – jelezték a szakértők. Hosszú távon viszont szeretnének „pluszpontot adni” azoknak a portékáknak, amelyeknél nyomon követhető az út a termeléstől az áruházig. Előnyben részesülhetnek a minél kevésbé feldolgozott élelmiszerek, valamint a fair trade beszerzésűek.

Mivel olyan termék nem létezik, amely minden szükséges tápanyagot tartalmaz, ezért a változatos étrendet ajánlja a szakértőcsapat másik tagja, Hegyi Adrienne dietetikus, aki szerint a magyarok meglehetősen egyhangúan és rendszertelenül táplálkoznak. Bár a sófogyasztás az utóbbi években némelyest csökkent, még mindig jóval magasabb a javasolt napi 5 grammnál: a férfiak 18, míg a nők átlagosan 11 grammot visznek be a szervezetükbe sóból, a gyerekek pedig 10-12 grammot. Zöldségből és gyümölcsből napi 40 dekagramm volna az ideális fogyasztás, ám az átlag még a 30 dekát sem éri el. A cukorfogyasztás ugyan megfelel annak az „előírásnak”, amely szerint a napi energiabevitel 10 százaléka alatt illene tartani – ma nagyjából annak 7-8 százalékát éri el –, csakhogy a teljes energiabevitel jóval nagyobb a tanácsosnál.

http://hvg.hu/kkv/20170707_Zacher_Magyarorszag_egeszsegi_allapota_azon_a_szinten_all_ahol_a_magyar_futball

G. Tóth Ilda

A teljes cikk a HVG-ben olvasható.

Mondja el a véleményét!