Március végén találkozhatnak az unió vezetői a katolikus egyházfővel, a cél az Európai Unió jövőjének megvitatása lesz.
Brüsszel abban reménykedik, hogy az uniós blokk szétszakadásának Ferenc pápa vezetői útmutatása vethet véget.
A tervek szerint március 24-én találkozna az egyházfő 28 uniós vezetővel Rómában. Az esemény az Európai Unió 60. születésnapját ünnepelné, a remények szerint pedig lefektetésre kerülne az „újjászületését” szolgáló reformtervezet.
Egy uniós bennfentes szerint Barack Obama Fehér Házból történő távozásával a katolikus egyház vált az unió egyetlen „erkölcsi iránytűjévé”.
Az öt pontot tartalmazó tervet a Daily Express beszámolója szerint Jean-Claude Juncker a napokban hozza nyilvánosságra. Ez az első olyan tervezet melyben Nagy-Britannia mint tényező már nem szerepel. A brüsszeli vezetés az Európai Unió megreformálása és újjáélesztése reményében kívánja megvitatni ezen terveket Ferenc pápával.
A lehetséges opciók között szerepel például Brüsszel befolyásának enyhítése, de akár egy európai szuperállam létrehozása is kilátásban van.
Korábban a héten már Joseph Muscat máltai miniszterelnök, az EU Tanácsának jelenlegi soros elnöke is utalt a pápával történő találkozóra. Elmondása szerint az uniós vezetés a migráció, terrorizmus, a gazdasági instabilitás és Brexit okozta bizonytalanságban fordul az egyházfőhöz.
Ferenc pápa korábbi nyilatkozataiban aggodalmát fejezte ki az Európai Unió lomhaságát illetően, ő is egyetért abban, hogy sürgős reformokra van szükség, amennyiben az unió az „emberi jogokat, a demokráciát, a szabadságot és a humanizmust” kívánja képviselni.
Sokan azonban úgy vélik, ha az unió legerősebb vezetői a katolikus egyházfőtől várják a megoldást, az nem túl bizalomgerjesztő, hiszen ez azt sugallja, hogy fogalmuk sincs, miképpen oldhatnák meg az EU-t érintő nehézségeket. Forisek Ádám
2017. március 1.
A római egyház – az egész világot behálózó ágazataival – egyetlen hatalmas szervezetet képez a Szentszék irányítása mellett, amelynek érdekeit kell szolgálnia. Híveinek millióit a föld összes országában arra kötelezi, hogy engedelmeskedjenek a pápának. Bármilyen nemzetiségűek, és bármely ország polgárai, az egyház tekintélyét kell első helyre tenniük. Az államnak tett esetleges hűségesküjük mögött ott van a Rómának tett engedelmességi fogadalmuk. Ez a fogadalom feloldoz minden olyan eskü alól, amely sérti Róma érdekeit.
A történelem tanúsítja, hogy Róma milyen ravaszul és szívósan igyekszik beavatkozni a nemzetek ügyeibe; és ha egyszer megvetette valahol a lábát, még a fejedelmek és a nép romlásba döntése árán is előtérbe helyezi saját céljait.
Idézet E.G.White: Nagy küzdelem: A pápaság célkitűzései c. fejezetből
„Ne felejtsük el, hogy Róma mivel dicsekszik; azzal, hogy soha nem változik. A római egyház ma is vallja VII. Gergely és III. Ince elveit. Ha hatalmában állna, most is éppoly erőszakosan megvalósítaná ezeket az elveket, mint a letűnt századokban…. Miközben saját céljuk megvalósítására törekszenek, Róma előtt a maga hatalmának helyreállítása, elvesztett felsőbbségének visszaszerzése lebeg.… Ha a protestáns világ nem figyel erre, akkor fogja megtudni, mi Róma valódi célja, amikor már túl késő kimenekülni hálójából. Róma csendben nő hatalommá. Tanításai éreztetik befolyásukat a törvényhozó termekben, az egyházakban és az emberi szívekben…. Lopva és alig észrevehetően növeli erejét, hogy készenlétben legyen, amikor ütésre emelheti kezét. Előnyhöz akar jutni, és ez már sikerült is neki. Nemsokára látni és érezni fogjuk, mi Róma igazi szándéka. Megvetésnek és üldözésnek teszi ki magát az, aki hisz és engedelmeskedik Isten Igéjének.”