Dr. Reisinger János előadása a pécsi Tudásközpontban. 2017. január 24.
A mai első előadást az iszlámnak a keletkezéstörténetére szánjuk, mert erről a Bibliában jövendölés van. Ez sem véletlen. A Bibliában nincs mindenről jövendölés. Kínáról nincs jövendölés, Indiáról sincs. Más világvallásról, a buddhizmusról, hinduizmusról szintén nincs. Miért van az iszlámról?
Az előadás elején szeretném rögtön leszögezni, hogy olyan könyvet mutatok be önöknek, illetve olyan könyv prófétikus részleteit, amelyben ez a mondat is szerepel. „Minden embert tiszteljetek!” A mai első előadás sem az iszlám hitű emberek ellen szól. A Biblia felhívása tehát ez, hogy „Minden embert tiszteljetek, mert Jézus Krisztus mindenkiért odaadta az életét!” Isten előtt minden egyes ember egyaránt értékes. Nem azért, mert önmagunkban értékesek lennénk, hanem azért, mert valaki odaadta értünk az életét. Ezzel tett értékessé bennünket.
De az, hogy minden embert tiszteljünk, az iszlám hitűeket is, a buddhistákat is, az ateistákat is, ez jelenti azt is, hogy ha a Bibliában jövendölés van, mondjuk, az iszlámról, és ezt ismertetni kell, akkor ezt a maga valóságában ismertessük.
Istentől jövő vallási irányzat – e az iszlám? Mert magáról azt állítja, hogy igen. Sőt, nagyon határozottan hirdeti, hogy a zsidók eltorzították az Ószövetséget, a keresztények eltorzították az Újszövetséget, ezért határozta el Allah, hogy egy új vallási irányzatra van szükség, amely részben magában foglalja az Ó és Újszövetséget, részben pedig új kinyilatkoztatást ad az emberiségnek, olyan kinyilatkoztatást, amelyet nem lehet eltorzítani. Ezt mondja magáról.
Majd megismerjük az iszlám öt alaptételét, amit mindenki öt percen belül megtanulhat. De először arra szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy hol található a Bibliában tételes jövendölés az iszlámról.
A Bibliának két nagy prófétikus könyve van, Dániel próféta könyve és A jelenések könyve. Dániel könyvében az iszlámról semmit nem találunk, mert ez a könyv a világtörténelem nagy folyamatait festi fel. Dániel próféta könyve második fejezete az első nagy vázlatprófécia. Az egymás után következett nagy világbirodalmak történetét sorolja el. Babilóniától Médó-Perzsián, Görögországon, Rómán át egészen az európai birodalmakig és a végső időben betöltött szerepükig.
Dániel próféta könyve hetedik fejezete ezeket a világbirodalmakat mint a hatalomért való kíméletlen harc szereplőit mutatja meg. A nyolcadik, kilencedik fejezet ennek egy részletére enged bepillantást, ami Isten ítéletével van összefüggésben. A tizedik, tizenkettedik fejezet pedig a történelem két válságos időszakát, a Jézus első és a második eljövetele előtti időszakot nagyítja ki. Ez Dániel próféta könyve rövid foglalata, ami a próféciát illeti. Dániel könyvében tehát az iszlámról nincs szó.
De a jelenések könyvében is hol keressük az iszlámról szóló jövendölést, ha van egyáltalán? Hol keressük? A jelenések könyve is ugyanúgy épül fel, mint Dániel próféta könyve; négy részre oszlik. Jézus hét levelet intéz a történelem országútján egymás után sorakozó keresztény közösséghez. Ez az elmúlt kétezer év legrövidebb összefoglalása. Egyben a legrövidebb egyháztörténet. Úgy, ahogyan azt Jézus Krisztus látta előre. Ez A jelenések könyve első három fejezete.
A hét levél után következik a hétpecsétes könyv felnyitása. A hét pecséttel Jézus bemutatja azt, hogy az Ő igazi keresztény közössége és a történelem adott időszakában a világ küzdelme milyen szinten áll. A kereszténységnek mindig is küzdelmet kellett folytatnia a világgal. Már az a kereszténység, amely komolyan vette a küldetését. Nem az a kereszténység (hiszen a kereszténység a negyedik századtól fogva megosztott vallási irányzat), amit ma ismerünk. Kialakult a hatalmi kereszténység, amely együttműködik a politikai erővonalakkal, mind a mai napig. De megmaradt a Krisztushoz hűséges keresztények csoportja, ami állandó, folyamatos küzdelemben áll a világban, a világgal, a világért. Ez a hétpecsétes könyv tartalma.
. Minden egyes krisztusi szót, jelképet, kifejezést mérlegre kell tennünk. A jelenések könyve 22 fejezete az elmúlt kétezer évet négyféle szempontból világítja meg. Ez íróilag is csodálatos remekmű! Hogy miképpen lehet huszonkét fejezetbe kétezer évet négyféle alapvető szempontból bevilágítani!
A hét levélben és a hét pecsétben nem lehet szó az iszlámról, hiszen a hét levél az igazi keresztény közösségeknek szól. A hét pecsét pedig az azoknak a világgal való küzdelmét mutatja be. De jön a jelenések könyve harmadik része, a hét trombitaszó, (vagy kürtszó), amely az Európára zúdult történelmi csapássorozatot helyez kilátásba. Tudniillik, az eltorzult kereszténység miatt. A kereszténység, ahogyan említettem, a negyedik századtól kezdett eltorzulni. Ez az eltorzulás, sajnos, a középkor súlyos évszázadait követelte magának.
De Isten, Jézus Krisztus által, kijelentette, hogy rögtön az eltorzulás elején különböző csapás éri az európai, immár kereszténnyé lett Nyugatrómai Birodalmat.
Az első négy trombitaszó a négyszeri vándorlás körüli csapássorozatot jeleníti meg. Beszéltem régen, és az Interneten mindenki meghallgathatja, a kilencvenes évek elején egy huszonöt részes sorozatban végigvettem a jelenések könyvét. Ez a huszonöt rész az Interneten fönt van.
A lényeg az, hogy az első négy trombitaszónál megelevenedik a gótok, a vandálok, a hunok és a germánok Európára zúduló csapása. Ennek következtében 476-ban a Nyugatrómai Birodalom meg is bukott. Európában beállt egy érdekes hatalmi vákuum, mi lesz Európával? Keleten még fennmaradt a bizánci császárság, a Keletrómai Birodalom, csaknem ezer évvel túlélve a nyugatit. De az Európába beözönlött barbár népek, letelepedve, államokat hoztak létre. Alig ocsúdunk fel még ebből az első négy trombitaszóból, némi szünet következik, ahogyan olvassuk A jelenések könyve 8. fejezetében. A szünetben megjelenik az ég közepén egy angyal, és bejelenti, hogy még hátravan az ötödik, a hatodik és a hetedik trombitaszó. Ezek egy-egy „jaj”jal [csapással] lesznek azonosak. Az ötödik trombitaszó lesz az első „jaj”, a hatodik trombitaszó lesz a második „jaj”, és a hetedik trombitaszó a harmadik „jaj”.
Az emberiségre és különösen Európára rettenetes csapássorozat vár itt. Hogy miért? Ezt majd meg fogjuk látni. Felolvasom önöknek először az ötödik trombitaszót hiánytalanul, azután a hatodik trombitaszót szintén teljes szövegében, csak a döntő összefüggést szeretném az első előadáson megmutatni. Akinek bizonyos ellenérzése van, vagy idegenkedése A jelenések könyvével kapcsolatban, őértük írtam, amiről szó van A jelenések könyve című kis kétszáz oldalas összefoglalást, amely bevezetés ennek a könyvnek a tanulmányozásába. De aki mélyen akarja megismerni például most az iszlámra vonatkozó jövendölést, „A Jézus Krisztus apokalipszise” harmadik kötetében nagyon részletes és tárgyszerű bemutatást fog kapni.
Nézzük tehát, hogyan is jövendöl itt Jézus Krisztus. Azért is az a könyv címe, hogy „Jézus Krisztus apokalipszise”, mert ez A jelenések könyvének hiteles címe. Apokalipszis annyit jelent, hogy a rejtett dolgok feltárása. A Biblia hatvanhat könyve közül egyetlen könyv van, ami azt állítja magáról, hogy ez közvetlenül Jézus Krisztustól származik. Tehát ez nemcsak Jézusról szól, hanem Jézustól származik. Ez A jelenések könyve. Ez az első mondat, hogy „Ez Jézus Krisztus apokalipszise”. Jézus Krisztus most olyan dolgokat fog elmondani, amelyet mi nem látunk, vagy emberi erőfeszítéssel sem látnánk így. Azonban, azoknak, akik Őt követik, tudomásukra hozza ezt az összefüggést.
„Az ötödik angyal is trombitált. Láttam, hogy egy csillag hullott le az égről a Földre, és adatott annak a mélység kútjának a kulcsa. Tehát „megnyitotta a mélység kútját. Füst jött fel a kútból, mint egy nagy kemence füstje. Elhomályosodott a Nap és a levegő a kút füstje miatt.”
Minden jelkép lesz, de ne ijedjünk meg a jelképektől! Aki a Bibliát komolyan olvassa, annak elsősorban a Bibliából kell tájékozódnia, hogy például a hullócsillag minek vagy kinek a jelképe. A kút minek a jelképe. A füst minek a jelképe. Amit itt elénk állít ez az ötödik trombitaszó, ha a jelképeket azonosítjuk, akkor könnyűszerrel látjuk, hogy itt miről van szó.
„A füstből pedig sáskák jöttek ki a földre. Azok pedig hatalmat kaptak, amilyen hatalmuk a föld skorpióinak van. Megmondták nekik, hogy a földön levő semmilyen zöldellő növénynek, fának ne ártsanak, hanem csak azoknak az embereknek, akiknek nincs a homlokán Isten pecsétje. Megmondták azoknak, hogy ne öljék meg őket, hanem, hogy kínozzák őket öt hónapig. A kínzás olyan, mint a skorpió csípése, amikor megmarja az embert. Azokban a napokban az emberek keresik a halált, de nem találják meg. Meghalni kívánnak, de a halál elkerüli őket.
A sáskák olyanok voltak, mint a harcra felkészített lovak. A fejükön aranyhoz hasonló koronát viseltek. Az arcuk az emberek arcához volt hasonló. A hajuk pedig az asszonyok hajához hasonlított. A fogaik az oroszlánok fogaihoz voltak hasonlók. A mellkasukon vaspáncél volt. A szárnyuk zúgása olyan volt, mint a csatába száguldó sok lovas szekér zúgása. A skorpiókhoz hasonló farkuk volt, és fullánkjuk. A farkukban volt az erejük, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig. A királyuk pedig a mélység angyala volt felettük. Annak neve héberül Abaddon, görögül pedig Apollion, azaz Pusztító. Az első csapás elmúlt, de még két csapás következik ezután.”
Ez a megrendítő leírás. Ha a jelképeket azonosítjuk, rögtön elénk tárul, hogy Jézus Krisztus milyen jövendölést adott. Ahogy említettem, az első négy trombitaszó látomása befejeződik az ötödik, hatodik század fordulóján. Itt némi szünet következik. Kitalálhatjuk, hogy a hatodik-hetedik század tájékán kell látnunk ennek a jövendölésnek a beteljesedését. Mi történt a hatodik-hetedik században a világban? Elég messze van tőlünk, ezernégyszáz év. De azt mondja Jézus Krisztus, így mutatja be János apostol, hogy „egy csillag hullik le az égről a Földre”. Nem a Földre, hanem a mélység kútjába. A kút kulcsával megnyitja a kutat, és abból először füst jön ki, azután a füst átlényegül sáskákká, skorpiókká, a skorpiók pedig csatára felkészített lovak és szekerek zúgásává. Ezek öt hónapig (kétszer is mondja, hogy öt hónapig) kínozzák az embereket.
A bibliai időmeghatározásban (egyébként ez a Bibliának elterjedt szokása), az éveket napokban adja meg. Itt látjuk, hogy hány évszázaddal előre hogyan jövendölt meg Isten dolgokat. Az öt hónap ötször harminc, azaz százötven nap. Értelemszerűen százötven évet jelent. Hol kell keresnünk majd ennek a százötven évnek a beteljesedését?
Na, de nézzük sorjában! Minek, kinek a jelképe a hullócsillag? A Bibliában a csillag sok jelentésű. Az állócsillag például Jézus jelképe. A hajnalcsillag Jézus jelképe. A Jézust igazán követő emberek jelképe is az állócsillag. A hullócsillag mindig Sátán jelképe a Bibliában. A gonoszság kitervelőjének a jelképe.
Sátánt különösen követő vagy a Sátán kezében különösen eredményes (ma így mondanánk, démoni) történelmi személyiségek jelképe.
Tehát, ha elolvassuk az első két verset, azonosítjuk, hogy hol vagyunk a hatodik-hetedik század környékén. Fel kell lépnie a történelem színpadára egy démoni történelmi személyiségnek. Egy olyan démoni történelmi személyiségnek, aki, amikor fellép, akkor felnyitja a mélység kútját a kulcsával.
A mélység minek a jelképe? Megint a démoni világ jelképe. Az összezördülés, a viszály, a harc világának jelképe. Ebből a kútból füst jön ki, amely füst átlényegül sáskákká, skorpiókká és lovas sereggé.
Mi történt például a mi emberi történelmünkben a hatodik-hetedik század fordulóján? Ami mind a mai napig megváltoztatta a világ arculatát. Egy ember arra hivatkozott, hogy neki Isten kinyilatkoztatást adott. Körülbelül húsz év alatt kapta ezt, 610 és 632 között. Ő arra hivatkozott, miszerint Allah, ez az Isten őt képesítette arra, hogy ezt a kinyilatkoztatást lediktálja, mivel ő nem tudott írni olvasni, de lediktálja. Ebből lett az a vallási irányzat, amely az ő halála, 632 után egy évszázadon belül már az akkor ismert fél Földkerekséget meghódította; a közel-keletet.
De meghódította Jeruzsálemet, azután Észak-Afrikát. Észak-Afrikából átkelt Spanyolországba, és egy évszázaddal Mohamed halála után már Poitiersnél áll az iszlám haderő. És ha 732-ben nem állítja meg őket Martell Károly [Charles Martellus], akkor Európa muzulmán lesz. Európa a nyolcadik században volt először kitéve annak, hogy az iszlám bekebelezi. Ez valami szédítő gyorsaság. Ilyet nem látunk a történelemben, hogy egy vallási irányzat ilyen gyorsan ilyen ütőképessé, politikai erővé, hódítóerővé is válik. És az akkori ismert Földkerekség szinte egészét bekebelezi.
Mi ez az iszlám?
Tulajdonképpen az addig egymással acsarkodó arab törzsek között hogyan tudott Mohamed egységet létrehozni? Mert ha valaki megnézi, a Biblia is ad támpontot erre, egészen az időszámításunk előtti tizedik századtól, amikor Ábrahám két gyermekének, Izsáknak és Izmáelnek az útja szétválik. Izsák utódai lettek a zsidók, Izmáel utódai lettek az arabok. Tehát az arabok története eddig a viszály története, a széthúzás története volt. Mohamed volt az, aki az egymással versengő és egymással hadban álló arab törzseket egységessé tudta tenni. És egy olyan ütőképes, hatalmas és erős vallási irányzatot tudott létrehozni, ami szinte a világot elnyelni készült.
A Biblia ezt a vallási irányzatot hullócsillaghoz hasonlítja. Ennek a vallási irányzatnak a főszereplőjét, aki ezt a vallási irányzatot létrehozta, démoni személyiséghez hasonlítja.
Nem tudom, önök mennyire ismerik az iszlámot. Magyarországon nem vagyunk iszlámszakértők, akkor sem, ha százötven évig itt voltak a törökök. De Magyarországon elég kevés könyv jelent meg az iszlámmal kapcsolatban. Régen Germanus Gyula könyveit olvastuk, mert ő maga is fölvette az iszlám hitet. A két világháború közötti iszlamológia nagy alakja volt. Olyan tudós ember, aki tételenként kifejtette az Allah Akbar és más könyvében is az iszlám lényegét. Azután a rendszerváltás után az iszlámot szinte feldicsőítő könyvek közül Armstrongnak a „Mohamed, az iszlám nyugati szemmel” című könyvét ajánlom mindenki figyelmébe.
De most, a migrációs válság kezdetével egy amerikai tudós elkezdte megjelentetni az iszlámról szóló alapvető könyveit, például „A saría törvény nem muszlimoknak” vagy a „Mohamed élete”, „Mohamed hagyománya” vagy „Az iszlám alapja”. Ez a négy könyv jelent meg eddig. Tehát veszélyes a téma. Az iszlámot szeretném megvilágítani a Biblia segítségével. Nem is a magam nevében, nem is egy közösségre hivatkozva, hanem magának Jézus Krisztusnak a kijelentése alapján.
Jézus Krisztus egyértelműen az iszlámot démoni erőnek mutatja be. Ami nem Istentől származik. Ami Isten ellenségétől származik. De Isten mégis megengedte a megszületését. Sőt, Isten a történelemben fel is használta az eltorzult kereszténység megbüntetésére.
Ami az európai kereszténység volt a középkorban.
Az ötödik trombitaszó látomása tehát bemutatja azt, hogy az iszlám mikor jön létre, egy démoni személyiség föllépésének köszönheti az eredetét. Bemutatja azt, hogy hódító vallási irányzat lesz, iszonyatos gyorsasággal fog előrehaladni. Végül is nem sikerült déli, nyugati irányból Európát bekebeleznie, pedig, az akkor legerősebb európai állam kellős közepéig jutott előre, a frank királyságig. Később az iszlám haderő az után, hogy az arabokhoz később csatlakoztak a türkök és a törökök is, és az iszlám történetében meghatározóvá váltak, most keleti irányból, a mai Törökország területén keresztül próbált behatolni Európába. A százötven évről szóló idői prófécia már ezt az időszakot érinti.
De mikor teljesedett be ez a százötven évről szóló prófécia? Akkor, amikor az iszlám haderő megközelítette az akkori keletrómai császárságot. De nem győzte le. Ezért mondja a bibliai szöveg, hogy „kínozta őket”. Mint macska az egérrel, játszott velük, a baphaumi csatában 1299. július 27én lényegileg legyőzte a bizánci hadsereget. De magát Bizáncot, Konstantinápolyt nem foglalták el. Csak egy százötven éves periódus után. 1299hez ha hozzáadjuk a százötven évet, mert a bibliai prófécia hajszálpontosan beteljesedett, akkor megkapjuk: 1299 + 150 = 1449. Mi történt 1449-ben? Már a törökök verték ki a keletrómai császárt, jelezve, hogy ennek a császárságnak a napjai meg vannak számlálva.
Négy év múlva azután be is vették Konstantinápolyt. A Balkánon keresztül jutottak Európába, a többit már ismerjük. 1526, Mohács, és 1529-ben már Bécs falai alatt vannak. Tehát ami nem sikerült Poitiers-nál, úgy tűnik, hogy néhány évszázad múlva Bécsnél sikerülni fog. Ha Bécs elesik, és az iszlám haderő behatol Európába, a legközelebbi célpont a német-római császárság. Ha Németország elesik, ekkor lett volna Európa másodízben iszlám földrész! De Isten itt sem engedte meg. Isten csak annyira engedte az iszlám terjeszkedését, hogy a bálványimádásba és eltorzult vallásosságba süllyedt európai kereszténységet megbüntesse. Ez ugyanolyan jelenet a Bibliában, mint az, ha valaki, a Bibliát elkezdi olvasni, és az Ószövetséget tisztességesen végigolvassa, ott is arra lesz figyelmes, hogy hiába volt a zsidó nép választott nép, de ha a zsidó nép élete eltorzult, akkor Isten különböző csapást engedett meg, hogy felrázza ezt a népet. Megengedte az asszíroknak a bevonulását Észak-Izráelbe, megengedte a hetvenéves babiloni fogságot. Tehát ezek az Ószövetségben megalapozott dolgok.
Az Újszövetségben is így van. Ha egy vallási irányzat eltorzul, és méghozzá az a vallási irányzat, amit Isten küldött erre a világra, és nem lehet már más eszközökkel fölébreszteni az embereket, akkor jön ez a történelmi figyelmeztető, fegyelmező ítélet; és az ötödik trombitaszó ezt jeleníti meg. Európában, a 16. század elején olyan mozgalom indult el, amelynek éppen idén ünnepeljük az ötszázadik évfordulóját. De a reformáció is annak köszönhette a létét, hogy V. Károly végül is nem zúzta szét sem Luthert, sem a követőit, mert állandóan ott volt a török veszély, és a császárnak azzal kellett foglalkoznia, hogy miképpen mentse meg Európát a törökök inváziójától. Ezért csaknem harminc évig működhetett Luther szabadon, és végül is a birodalmi átok és az átokbulla ellenére, ágyban és párnák között halt meg.
Ilyen érdekes kulisszatitkot is bemutat nekünk A jelenések könyve, ha egy kicsit odafigyelünk. Mert a reformáció is nem utolsósorban annak köszönhette az életben maradását, hogy sem az egyházi, sem a világi hatalom nem tudta a teljes erejét a reformáció ellen fordítani. Egyébként Luther híres szállóigéjének sora azóta is közismert. Luther ezt mondta. „Két ellenségünk van. A pápa és a török.” Ennek jegyében teltek el a 16. század első évtizedei.
De mi lett ennek a folytatása? Következik a hatodik trombitaszó.
A hatodik angyal is trombitált, és ekkor szózatot hallottam az Isten előtt álló aranyoltár négy szarva közül. Ezt mondta a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt. »Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesznél van megkötve.
« És eloldotta azért a négy angyalt, aki el volt készítve erre az órára, napra, hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberiség egyharmadát. A lovas sereg száma húszezerszer tízezer volt, hallottam a számukat.
Láttam a lovakat látomásban, és az azokon ülőket, akiknek tűzvörös, jácintkék és kénsárga mellvértjük volt. A lovak feje olyan volt, mint az oroszláné. A szájukból tűz, füst és kénkő jött ki. E három ölte meg az emberek harmadrészét, a tűz, a füst és a kénkő, ami azok szájából jött ki. Mert a hatalmuk a szájukban van, és a farkukban. Mert a farkuk a kígyóhoz hasonlított, és fej volt a végén, és azzal ártanak.
A többi ember pedig, akit nem öltek meg e csapással, nem tért meg a keze csinálmányától, hogy ne imádja a gonoszságot, az arany, ezüst, vas, kő és fabálványokat, amelyek nem láthatnak, és nem is hallhatnak, nem is járhatnak. És nem tértek meg ezek a gyilkosságból, az ördöngösségből, a paráznaságból, a lopásból.”
Mi történt a százötven éves időszak után? A 15. századig értünk el. 1449-ben vagyunk. Az Eufrátesz mentén jöttek létre azok a kalifátusok, amelyek az oszmán birodalomnak a hátterét és egyben a legütőképesebb erejét alkották. A törökök egyre erősebb világhatalommá nőtték ki magukat. Egyre félelmetesebb ütemben vetette előre az árnyékát, hogy el fogják foglalni Európát.
Ez a török veszély tulajdonképpen, ami a mi magyar történelmünkből százötven évet hasít ki. A török hódoltság ideje ez, nemcsak a 13-14-15. században volt valóságos veszély, hanem itt a Biblia idői próféciát közöl. Azt mondja, „Ezek egy órára, egy napra, egy hónapra és egy esztendőre vannak lekötve.” Amikor Európát veszélyeztetni fogják. Adjuk össze! Egy esztendő a Bibliában 360 nap. Egy hónap az harminc nap. Az háromszázkilencven. Az egy nap az egy év. Az háromszázkilencvenegy. Az egy óra az pedig körülbelül két hét; a bibliai nap/év elve alapján. Tehát kijön nekünk egy háromszázkilencvenegy éves és tizenöt napos időszak. Ezt kell hozzáadni az 1299. július 27-hez, plusz százötven = 1449.
Mi a kezdő időpont? 1449.
1449 plusz 391 év. Napra pontosan 1840. augusztus 11ét, hétfőt kapjuk. Történelmi időpont! Mi történt? Szinte már a mi korunkban vagyunk. Ez nálunk Széchenyi kora. Azé a Széchenyié, aki egyébként három nemzetet szemelt ki magának, az angolokét, a törökökét és a magyarokét. Ezt a három nemzetet tanulmányozta és csodálta. Mi történt Széchenyi korában, 1840. augusztus 11én? Az történt, hogy a szultán és az egyiptomi pasa vitába keveredett egymással, és a két nyugati birodalom, Anglia és Franciaország jónak látta megszüntetni ezt a keleti gócot. 1840. augusztus 11-én fosztották meg attól a világhatalmi helyzetétől a török szultánt, amit az addig évszázadokon át viselt.
Európára végül is a török veszély több évszázados, ám rettentő teherként nehezedett.
A Biblia megadja ennek a történelemnek a kezdetét, a 7. századot, Mohamed fellépését, a hódítás két irányát; ad két idői próféciát, és azt mondja, hogy igen, Isten megengedte az iszlámnak a csapását, az Európában eltorzult, bálványimádóvá vált, a krisztusi alaptól eltávozott kereszténység számára. Évszázadokon át sújtotta Európát ez a csapás. De Európa nem változott meg. A hatodik trombitaszónak a befejezése, a többi ember, aki itt életben maradt, mert rettentő véráldozattal járt ez az egész török vész időszaka, de akik életben maradtak, és a reformáció is elkezdődött… Ennek ellenére Európában olyan mély gyökere volt a negyedik századtól elindult hitehagyásnak, hogy nyugodtan mondhatjuk, mind a mai napig Európa nem változott meg.
Európa végül is olyan keresztény földrész lett, ami csak a nevében keresztény. Tessék csak meggondolni. Mindig azt a nevezetes kérdést szoktam feltenni, hogy itt, a magyarság történelme mitől keresztény, amikor mi a Bibliát a 16. század végén kaptuk a kezünkbe! Hétszáz évvel a honfoglalásunk után. Mitől keresztény a mi kultúránk? Hát, a kereszténységnek az alapja a Biblia, Isten kinyilatkoztatása. Ha a Biblia nincs az ember kezében, akkor az ember mit ismer Istenről? Azt, amit a szülei mondanak neki? Az ősei áthagyományozták, vagy innen onnan hall? Hát, ha nem ismerjük Istent a tulajdon szavából, akkor mit ismerünk Istenről?
Akkor ez keresztényi kultúrának mondható?
Az iszlám mikor tiltotta be a Korán terjesztését? Az iszlám történelmében ilyesmit nem látunk. Az európai kereszténység, a hatalmi kereszténység pedig betiltotta a Bibliát, úgy, hogy élő ember kezébe nem juthatott a Biblia. A mi egyszerű magyar őseink kezébe sem, 896 és 1590 között a teljes Bibliát nem is láthatták, nem olvasták, nem is láthatták.
Ez egy lesújtó dolog. A Biblia ezt a történelmi folyamatot világítja meg, és ebből a megvilágításból számunkra háromféle dolog következik. Az egyik dolog az, hogy az iszlám nem Isten eszköze. Az iszlám csak Istentől megengedett fegyelmező eszköz. Nem Isten akarta, hogy legyen az iszlám. Az iszlám vallás történetét is egyébként, ha most komolyan vennénk a vallástörténeti kategóriákat, akkor késői gnosztikus mozgalomnak lehetne beállítani, a gnózisnak az utolsó felvirágzásaként. Itt térek rá arra, hogy nekünk, európai embereknek az iszlám öt alaptételét érdemes tudatosítanunk.
Az iszlámnak mi az az öt alaptétele, amit, úgy gondolom, mindannyian öt perc alatt megjegyezhetünk.
Az első alaptétel: „Egy Isten van, Allah, és Mohamed az ő prófétája.”
Ezzel világosan leteszi az iszlám az érmét. Mert azt mondja:
„Én azt az Istent ismerem el, akit Allahnak nevezek. És azt a forrást ismerem el hiteles forrásnak, ami a Koránon keresztül nyílik meg. A Biblia nem hiteles forrás.”
A Bibliából a Korán elfogadja Ábrahámnak, Mózesnek a prófétai voltát. Jézust is beteszi a próféták sorába. Nem több Jézus, mint próféta. Nincs megváltás. Nincs krisztusi megváltás a Koránban. A Korán ugyanúgy az önmegváltó vallási irányzatok közé sorakozik, akár a többi más vallási irányzat, a buddhizmus, a hinduizmus, vagy bármilyen más; csak a jellegében egy kicsit másféle.
Tehát, „Egy Isten van, Allah, és Mohamed, az ő prófétája.”
A második alaptétel. „Minden igazi iszlám hivőnek személyesen kell Allahhal kapcsolatot tartania.” Innen van a napi ötszöri ima gyakorlatának elrendelése. Nincs szükség itt papokra, közvetítőkre, egyházi hierarchiára. Aki igaz muszlim hitű, annak Allahhoz kell fordulnia. Vagy ahogyan Germanus Gyula nagyon szépen kifejezi, amikor leírja, hogyan lett ő iszlám hívő, ezt mondja Germanus.
„Úgy meg kell hajolni Allah előtt, és úgy le kell borulnunk, hogy a vízcsepp is megálljon a hátunkon. Mert legalább naponta ötször tudatosítanunk kell, hogy nem mi vagyunk az isten. Van fölöttünk Isten. És én annak köszönhetem a létemet, hogy ez az Isten megújítja naponként a gondviselését fölöttem.”
Rendkívül rokonszenves felfogás. Ne feledjük, hogy a démoni jelenségek a történelemben nem fekete mezben szoktak megjelenni, hanem jellegzetesen a fekete és fehér keverékében. Tehát ez csodálatos eszme. Ha a keresztények is ezt gyakorolnák, miszerint „Nem én vagyok az isten, nem én vagyok a mérték, nem az én gondolatom és tapasztalatom a zsinórmérték, hanem van Isten fölöttem is, és Istenhez kell fordulnom, elsősorban hálával, hogy még fenntartja az életemet, másodsorban pedig az az Ő törvénye iránti engedelmesség kérésével kell hozzá fordulnom.” Tehát ez a második pont az öt szempont közül.
A harmadik. „Az imát hogyan lehet erőteljessé tenni? Úgy, hogy böjtölünk is.” Az ima megerősítése a böjt. Innen van a ramadán előírása a muzulmán vallásban. Tehát az évi egy hónapos böjt, ami az imaélet, az Istenhez való tartozás megerősítése.
A negyedik pont. „Ha valaki imádkozik, és böjtöl, akkor már menjen el arra a szent helyre, Mekkába, ahonnan elindult ez a vallási irányzat.” Egy igazhitű muszlimnak az életben egyszer, nemcsak önmagában, hanem a családjával, rokonságával tanácsos felkeresni ezt a helyet. Tehát ez az a mekkai zarándoklat, amelyről Germanus Gyula is nagyon élénk beszámolót festett.
És végül az ötödik. „A szegényekről gondoskodni kell! A környezetedben élő szegény emberekről pénzben vagy ételben, vagy ruhában gondoskodni kell.” A mai ateista ember számára talán ez a legrokonszenvesebb vonása az iszlámnak. A nyugati világ, amely az imáról nem sokat tud, vagy a ramadánt nem tartja valami nagyra, de ezt az ötödik alapelvi pontot nagyra tartja. Ez az iszlám ötödik alapelvi pontja.
Öt alapelvi pont. Öt perc alatt megjegyezhető.
Nemrég Szlovákiában hallottam, hogy nagyon sok magyar, főleg református fiatal áttér az iszlám hitre. Miért? Mert öt perc alatt megjegyezhető. És tulajdonképpen mindegyiket el tudja fogadni, különösebb erőfeszítés nélkül.
„Egy Isten van, Allah, és Mohamed, az ő prófétája.”
Ha nem sikerül a napi ötszöri ima, de hát valamennyi csak sikerül abból. A ramadánt is, ha nem tudod pontosan betartani, hanem törekszel arra. A zarándoklat is, az életben egyszer valahogy összejön. De az, hogy legyen figyelmed a másik emberre, és ne hagyd, hogy a másik ember koldus vagy szegény legyen, és éhen haljon, ez mindinkább humanisztikus jelleget ad az iszlámnak.
A Biblia ennek ellenére azt mondja, hogy az iszlám egy hullócsillaghoz hasonló történelmi személyiségtől nyerte a létét. Hódító vallási irányzat. Isten engedi meg, hogy az eltorzult európai kereszténységet csapássorozat érje. Ez a csapássorozat a 19. század elején megállt. Miért kellett ezt napra pontosan megjelölni? A Bibliában összesen kétszer fordul elő napra pontos prófécia.
Az egyik Jézus halálának megjövendölése. Pontosan tudjuk, hogy időszámításunk szerint 31. niszán hónap tehát az első hónap – 14-én halt meg Jézus. Ezt Dániel próféta könyve 9. fejezete tudatja.
Erre a második, pontos idői kijelentésre miért volt szükség?
A Bibliában döbbenetes rend van. És a Biblia a történelem eseményeit nem egy szálon futva mondja el. A történelemben nagyon sok szál van. És a Biblia ezeket a szálakat marokra fogja, egymás mellé teszi, és ez a napra pontos történelmi időpont, hogy ez miért így van, ennek is megvan a magyarázata. Ez Dániel próféta könyve 8. fejezetének és az ott szereplő 2300 évről szóló próféciának a megértését feltételezi. Ha valaki megnézi majd ezt az idői jövendölést, látni fogja, hogy Jézus első eljövetelére a 490 évről szóló prófécia vonatkozik.
Vörös színnel jelöltem a Biblia leghosszabb idői próféciáját, a 2300 évről szóló próféciát. Hogy ezt a próféciát, akik kutatni fogják, és megérteni fogják, mit segített ezeknek az embereknek a megértésében a 2300 évről szóló jövendölés megértése… ugyancsak az 1840-es évek elején járt le.
Ahogyan említettem önöknek, huszonegy éves koromig nem ismertem a Bibliát. Amikor azután már a Tudományos Akadémián dolgoztam, én öt-hat évet szántam a Biblia megismerésére, munkaidő mellett. De nagyon komolyan kihasználtam ezt az öt-hat évet, és engem nagyon megrendített az, hogy Isten mindig látja előre a jövőt. Úgy, hogy senkit sem kényszerít. Senkire nem erőszakol semmit. Isten úgy látja előre a jövőt, hogy mindenki szabadon gondolkodik, szabadon cselekszik. Hogyan mondták az apostolok Az apostolok cselekedetei 4. fejezetében található imájuk szerint?
„Egybegyűltek a világ fejedelmei, a vezérekkel, a politikai vezérekkel, mint Pilátus; meg a főpapokkal, Kajafással, Annással együtt, hogy véghez vigyék, amit a te kezed már előre elrendelt”
(Apcsel 4:28). Szabadon vitték véghez azt, amit Isten már előre látott. És előre kijelentést is tett erről.
A Bibliának az egyik legmegdöbbentőbb üzenete az, hogy nem akármilyen Isten van, aki kormányozza ezt a világmindenséget. Isten nemcsak a szeretet, nemcsak az igazság, de a szabadság Istene is. Mind a három döntő életelvi pont, a szeretet, az igazság és a szabadság torzíthatatlanul, száz százalékos valóságában egyesül Isten kijelentésében. Isten előre kijelenti azt, amit az emberiség a szabadsága révén megcsinál. De miért azt csinálja az emberiség, amit csinál? Miért nem mást csinál az emberiség?
Miért kell Istennek olyan sok rosszat előre kijelenteni? Ezt nem Isten erőszakolta az emberiségre, ezeket a rossz dolgokat. Például azt, hogy Magyarország százötven éves török hódoltság alatt élt. Gárdonyi Géza regényéből talán már gyerekkorunkban átéltük azokat a napokat, hogy milyen lett volna akkor nekünk, ha akkor élünk, abban az időszakban.
Nem Isten erőszakolta ránk, hogy az emberiség forradalmat csináljon, meg a 20. században két világháborút, és most is félnek a harmadik világháborútól. De Isten látta előre, hogy az ember és az emberiség a szabad döntéséből mit fog csinálni. Ez nem öt perc alatt megértendő dolog. Az egész életünkben magunk elé állíthatjuk ezt a kérdést.
„Hogyan lehet az, hogy valaki előre lát valamit, akkor is, ha senkit nem kényszerít.” És nem sakkfiguraként mozgatja az embereket. Mindenki szabad! Miért, önök nem gondolkodhatnak szabadon? Ha más nem, a gondolkodásunk mindig szabad volt! Abba senki nem látott. Sem diktatúra, sem polgári demokrácia. Aztán önök is mindent elmondhattak. Bizonyos korszakokban bármit megcselekedhettek. Na de, Isten látta előre azt, hogy mi hogyan fogunk gondolkodni.
És Isten mindig a jót akarja. Azt is át kell élni, hogy sajnos, mi nem mindig a jót akarjuk.
Tehát, ha lesz erre majd figyelem és érdeklődés, ilyen nagy fajsúlyú kérdésekre is kitérhetünk, amiről egyébként a reformáció évszázadában Luther és Erasmus nagy vitát folytatott. A szabad akaratról. Vagy a szolgai akaratról.
De ezek a próféciák döbbenetesen feltárják azt, hogy az iszlámnak ma már nincsen a világ sorsát meghatározó szerepe. Az iszlámnak egykor hatalmas szerep jutott az európai történelemben. Borzalmas szerep. Mindenki rettegett a törököktől. Jelen pillanatban, bármennyire is félelmetes a migráció, bármennyire is félelmetes a terrorizmus, a bibliai prófécia megértése után, A jelenések könyve 9. fejezetének megértése után ilyen szempontból nyugodtan alhatunk.
Nem kell félnünk, hogy harmadszor majd, ami nem sikerült a 8. században, nem sikerült a 16. században, majd a 21. században elönti az iszlám Európát. Vagy elönti a migrációs áradat, és felfordítja még a nagy német civilizációt is, vagy a skandináv országok békéjét is. Nem kell ettől félnünk. Azért ez nagy dolog.
Említettem önöknek, hogy nem ismertem a Bibliát, és amikor először hallottam a hetvenes években előadást Dániel próféta könyve 2. fejezetéről…Akkor mindenki arról beszélt, Szent-Györgyi Alberttől kezdve, miszerint annyi bomba van a földben elásva, hogy ha valaki megnyom egy gombot, a tizenöt ország egyik polgára közül, az egész Föld a levegőre fog röpülni. De a Bibliában 2600 éve ott van kétszer is, hogy „kéz érintése nélkül” fog befejeződni a történelmünk. És senki nem fogja a levegőbe röpíteni a Földünket. Nem lesz atomháború.
Amikor én ezt a hetvenes évek végén megismerhettem, Dániel próféta könyve 2. fejezetéből önök is megismerhetik. Ha visszaemlékezem azokra az utóbbi hidegháborús évekre, amikor attól rettegtünk, hogy, a két nagyhatalom egymásnak fog menni. Reagan elnök, aki Trump féle megválasztott elnök volt a maga idejében, minden kortesbeszédében a bibliai Armageddont emlegette.
A nyugati tudósí
tók külön fölhívták a figyelmet, hogy Reagan, aki mondott kétszáz beszédet, de a százkilencvenkilenc beszédben az Armageddonra futtatta ki, ami A jelenések könyve 16. fejezetének az ismeretét feltételezi. Ő az amerikai polgárok számára ezt úgy fordította le, miszerint az Armageddon annyit jelent a Bibliában, hogy „Mi, amerikaiak majd móresre tanítjuk az oroszokat és a közel-keletet!” Majd a két ütköző állam, az arabok meg a zsidók … és a két nagyhatalom ott megy egymásnak. De Amerika ott fogja térdre kényszeríteni a Szovjetuniót. Reagan terve bevált. Nem a közel-keleten, de a csillagháborús politikájával végül is térdre kényszerítette a Szovjetuniót. És azóta egypólusú lett a világ. A kétpólusú világ, amiben mi felnőttünk, ma már özönvíz előtti világnak tetszhet előttünk.
A Bibliában, döbbenetes módon, ez a legfontosabb összefüggés ott van.
Hogyan is kezdődik A jelenések könyve? „Boldog, aki olvassa, aki hallgatja, és aki megtartja e prófétálás beszédét.” Először is, olvasni kell. Meg kell érteni. És azután, ha mindezt megértjük, akkor jön a döntő választás, hogy hol van az a jó oldal, ahova állnunk kell. Mindenki számára dönteni kell az életben. A hétmilliárd ember közül minden egyes embert terhel ez a felelősség, hogy az élete hétköznapjaiban a jó és a rossz között választania kell. És a bibliai jövendölés ezt könn
yíti meg a számunkra. Hogy világos utat mutat. Tehát, ha most valaki el akar hitetni engem azzal, hogy a világunk legnagyobb problémája a migráció, vagy az iszlám, nem vonom kétségbe, hogy ez súlyos probléma. Nem vonom kétségbe, hogy a terrorizmus borzalmas fenyegetettség, nem vonom kétségbe, az egész migráció úgy, ahogy van, és hogy ezt megenge
dték így előállni, ez borzalmas civilizációs probléma. De a Biblia felhatalmaz mindannyiunkat arra, amit Jézus így mond, „Ne félj!” Ne félj! Ma a világnak nem ez az első számú és súlyponti kérdése. Hát, akkor micsoda?
Mint oly sokszor a történelemben, nagyszabású figyelemelterelő akció. Azért kell a figyelmet elterelni, mert egészen más nyomon és egészen más mederben haladnak a dolgok. És hogy ebben a mederben csörgedezik, és egyre nagyobb áradatként csörgedezik a víz. És amikor majd eljön az idő, akkor mindenki számára ennek már föltartóztathatatlannak kell látszania. Ezért vannak ezek a figyelemelterelő dolgok. A bibliai próféciák, ha nemcsak ezt az egyet ismerjük meg, hanem megismerik az Európára vonatkozó jövendölést, megismerik az Egyesült Államokra utaló jövendölést, megismerik az ökológiai problémára vonatkozó jövendölést, megismerik a globalizáció és a világegység megvalósulására tett erőfeszítésről szóló jövendölést.
A Bibliában ezek a szálak egymás mellett vannak. Az iszlámról van jövendölés ezt hozza tudomásunkra. De a holnapi és a holnaputáni előadás lesz a súlypont. Mert a Biblia szerint 1840 után az iszlámnak nincs a világ sorsát meghatározó szerepe.
Ez ugyanolyan dolog, mint ahogyan sokan kérdezték ilyen prófétikus előadás után, hogy mi van Kínával. Tudjuk jól, hogy 2009-ben Soros György nyilatkozatot tett. Fölszólította az akkori Obama kormányzatot, hogy adja az Egyesült Államok a világ vezetését Kínának. Miért ragaszkodik a fehér ember, meg az európai meg az amerikai ember a világ vezetéséhez? Hát először is, minden negyedik-ötödik ember már kínai a világon. Kína árucikkei elárasztják az egész Földkerekséget. Talán tehetségesebben vezetné ezt a világot, mint Amerika vagy Európa, vagy bármi más. Hát, ebből sem lett sok minden.
Ez is csak ilyen pusztába kiáltott szó volt, hogy Kínának adják át a hatalmat. A Biblia például egyáltalán nem beszél Kínáról. Egyáltalán nem beszél Indiáról, pedig az is már egymilliárdot meghaladó népességű világhatalom. De másfél milliárd ember többsége írástudatlan, rettenetesen szegény, és ha néhány ember kezében nagy pénz összpontosul is, de a jelen pillanatban az iszlámnak még a terrorizmusa ellenére, a migrációs hullámok ellenére sincs világot meghatározó történelmi szerepe.
Ez 1840-ben lejárt. Hogy is mondta bölcs Salamon? „Sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet semmit.” Ez a szerep lejárt. Jó, hogyha nem foglalkozunk ezzel, és nem ülünk fel a különböző demagógiának. Ne felejtsük el, hogy világunkon mi a legnagyobb veszély. A tömegmanipuláció. Ahogyan az embereket le akarják szoktatni a gondolkodásról. És mindenkiből, az emberek tömegéből egy nagyon könnyen kezelhető és terelhető masszát akarnak csinálni. A demokráciát, a szabad választást nem lehet már megváltoztatni. Ez már utat tört magának a 19. századdal. De azt meg lehet csinálni, hogy a demokrácia csak karikatúra legyen, a szabad választás az szinte a viccig vagy az olcsó burleszkig menő karikatúra legyen. Ezeket meg lehet csinálni.
Ezért az emberiség bekapcsolta a bulvársajtótól kezdve az áltudományon át az összes olyan tömegmanipulációs csatornát, ami naponta próbálja az embereket a meglevő kis értelemtől is kilúgozni. Itt jön segítségül, kedves hallgatók, a Biblia. Itt jön a segítségünkre az a könyv, ami nem adja fel a küzdelmet az utolsó percig sem. Ez a Biblia közli azt is, hogy a győzelem az értelemé lesz. A győzelem az igazságé lesz. A győzelem, amikor Jézus Krisztus eljön, ami olyan gyorsan fog bekövetkezni, mint ahogyan sokan nem is sejtik.
A győzelem azé az Istené lesz, aki minden egyes embert megközelít. Aki minden egyes emberben munkálkodik. És próbálja rávezetni az embereket arra, hogy igazságot és örök életet fogadjanak el a létezés egyetlen értelmes alapjául. Ezek sorában a próféciák számunkra óriási segítséget nyújtanak. Hogy egy év múlva mi lesz, azt mi nem tudjuk. De a Bibliában olyan jövendölések vannak, amelyek 490 év elmúltával is hajszálpontosan beteljesedtek. Amelyek 2300 év után pontosan beteljesedtek.
A Biblia olyan bizonyosságot sorakoztat fel, amit, hogyha megismerünk, akkor valóban kősziklára lehet építeni a házunkat.
Köszönöm a figyelmet!