Véleményem: A Blikk veszélyes vizekre evezett ezzel a tudósítással. Nem tudták, hogy szent kultuszállatunkat és a vele kapcsolatos betegségeket ismertetni finoman szólva izgalmas téma. Új telep megnyitása nem történhet meg valamely nagyon fontos potentát jelenléte nélkül. Ha van a tudománynak erről véleménye, az elhalkul a rossz beidegződések,a szokások rabjainak fülében.
Egy ősrégi cikket őrzök, ami az Élet és Tudományban jelen meg. (Élet és Tudomány 1994/9) Ezt ma már nem lenne sikk közzétenni. Dr Józsa László elemezte a bibliai történeteket a szív és érrendszeri betegségek szempontjából. Idézem: ” A mai ismereteink szerint legártalmasabb sertéshúst és disznózsírt Mózes tisztátalannak nyilvánította, s a marha és a juh kövérjét is elsősorban áldozati célra használták.”
https://denesotto.hu/sziv-es-errendszeri-betegsegek-a-bibliaban/
Lehet ennek ellene mondani, vállalva a népharag és a szokások ellen küzdelmet, tudományosan megalapozott, és az idők évezredeinek során bizonyított érvekkel…? Lásd még: https://denesotto.hu/serteshus-es-egeszseg/
Ne vegye, ne egye: emberre is veszélyes, fertőzött sertéseket szállítanak Európába
A baktériumok emberi megbetegedést is okozhatnak
A Magyar Idők úgy tudja, hogy Dánia minden évben baktériummal fertőzött malacok ezreit exportálja, ugyanis a kórokozót az uniós és a magyar jogszabály szerint sem kell jelenteni.
Emberre is veszélyes betegség terjed a sertések között Dániában – írja a Magyar Idők. Az EU Observeren egy dán újság ír arról írt, hogy az LA-MRSA fertőzést a gazdaságok meg sem próbálják felszámolni. Állításuk szerint a dán sertésipar folyamatosan visszautasítja a termelés megtisztítására irányuló javaslatokat, a járvány elleni fellépés ugyanis alaposan visszavetné az exportot és a bevételt is.
A Magyar Idők szerint Dánia az egyik legnagyobb sertésexportőr Európában, minden évben 190 ezer élő sertést szállítanak innen a világ 48 országába. Ezzel az Európai Unió teljes sertésexportjának 57 százalékát adják.
Az exportált sertések 63 százaléka fertőzött lehet
Németországba tavaly több mint 125 ezer dán tenyészállat került, míg Belgiumba valamivel több mint 8 ezer. Magyarország hétezer sertést vásárolt Dániától. Szerintük ezeknek a 63 százaléka fertőzödhetett a baktériummal.
A lap úgy tudja, hogy a kockázat jelentős, mert a baktérium minden antibiotikumnak ellenáll, legyengült immunrendszer esetén tüdőgyulladást és vérmérgezést okozhat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság a Magyar Idők kérdésére megerősítette, hogy az említett megbetegedés sem az uniós, sem a magyar jogszabály szerint nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, így hazánk sem kapott róla hivatalos értesítést, a hatóság csak a sajtóból értesült a megjelenéséről.
Blikk-összeállítás