Kiátkozottak vagyunk!?

Bűnös búcsú

Luther napjaink-beli katolikus megítéléséről szólva azt írták (HVG, 2005. február 19.), hogy „Róma végül 1999-ben némileg felülírta a 16. század közepén a trentói zsinaton a lutheránu­sokra kimondott 125 egyházi átok némelyikét”.

A trentói (tridenti) zsinaton kimondott több mint 130 anathéma, azaz egyházi nagy átok kö­zül mindmáig egyetlenegyet sem vontak vissza. Sőt 1999-ben a katolikus egyház nyilatkozatban erősítette meg valamennyi trentói átok érvé­nyességét. Ekkor írták alá Augsburgban az evangélikus és katolikus egyház képviselői a közös nyilatkozatot a megigazulás tanításáról. Ez meg­állapítja: „A római katolikus egyház tridenti zsi­natán tanbeli elítéléseket fogalmaztak meg.” E „tanbeli elítélések” a szóban forgó anathémák. Majd a nyilatkozat kimondja: „Ezek mindmáig érvényben vannak.”

A mindmáig érvényben lé­vő tridenti átkokkal kapcsolatban fontos megje­gyezni, ezek nem pusztán az alapvető protes­táns hitelvek elítélését jelentik, hanem kifejezet­ten az adott hitelveket valló emberek személyé­re irányuló átkok. Hogy mennyire, azt a kapcso­lódó szertartás mutatja. Mise keretében, harang-zúgás közepette, az illetékes püspök vezetésével, számos pap közreműködésével folytatták le. A főoltár előtt, teljes liturgikus díszben, a püspök vezetésével felsorakozott papok mindegyike égő gyertyát tartott a kezében, amely a kiátkozott személy(ek) lelkét, szellemét jelképezte. Az égő gyertyákat a püspök vezetésével úgy kellett egy­szerre a földhöz vágniuk, hogy azok mind ki­aludjanak.

Miután így végeztek az illető(k) lelké­vel, szellemével, a miseszertartás keretében a ki­átkozott személy(ek) testét helyezték átok alá, romlást, bomlást, pusztulást mondva ki rá tető­től talpig. Úgy vélem, nagyban erősítené az öku­me nikus közeledés őszinteségét a tridenti átkok visszavonása. Ennek híján úgy tartanak nap­jainkban közös imákat a protestánsokkal, hogy közben a legkeményebb átkokat is érvényesnek tekintik. Hasonló ellentmondás figyelhető meg Luther Márton katolikus megítélésében is. Mindmáig érvényben van a személyére 1521 ja­nuárjában kimondott anathéma, miközben a Galileire kimondott egyházi elítélést már 1992-ben eltörölte az illetékes pápai bizottság.

KULCSÁR ÁRPÁD FŐISKOLAI DOCENS (BUDAPEST)

Mondja el a véleményét!