Anno 1988-89 és utána, boldog időkben, amikor még NATURA boltos voltam, nálam is jártak rendszeres vásárlók, akik a húsiparban dolgoztak. Történeteikben az alábbi levélhez megszólalásig hasonló helyzeteket/elriasztó történeteket meséltek. Nem a véletlen műve volt, hogy eszük ágában sem volt a „saját” gyártmányaik fogyasztása.
A mai HVG.hu postával is érkezett egy LISTERIA téma, aminek áldozata a laborvezető lett. Ő ugyanis volt bátor (meggondolatlan/óvatlan…stb ??) hogy a saját baráti körének megírta a húskészítményeikben élő fertőzést. Lett is belőle hadd el hadd !! Ma már nem található ottani állásában, „természetesen! „a titoktartási kötelezettség megszegése miatt.
Bővebbet hvg.hu (2010. május 07) legfrissebb híreiben olvashatnak. A sonkafertőzésről tudósító lánclevél utóélete című bejegyzésben.
Egy hentes levele
Az egyik szemem sír, a másik nevet.
1984 óta vagyok hentes és sok mindent láttam és sok helyen dolgoztam.
Nem azért dolgoztam sok helyen, mert rossz hentes vagyok, csak az ott tapasztalt dolgokat nem tudtam összeegyeztetni a lelkemmel.
Na, nem azért mert én 45 kg-os Barbi baba vagyok., ellenkezőleg! 150kg-os, paraszt gyerek, akinek helyén van a szíve meg mindene.
De ez nem a saját reklámomról akar szólni, inkább arról, amit már régóta el akarok mondani, de fogalmam sincs, kit érdekel és mi a búbánat az értelme.
Még bevezetőként csak annyit, hogy 10 éve nem vagyok a szakmámban. Ja, a lelkiismeretem miatt.
Tettem ugyan még kísérletet 2007-ben az Interspárban és a Darnózseli húsipari cégnél. Erről később!
10 évvel ezelőtt 3 féle adalékanyag létezett. A „soluprat”, tejpor, szójafehérje.
Már ez elég volt nekem, hogy abbahagyjam.
A régi hentesektől azt tanultam, hogy a kolbász (meg minden) húsból van. Ezzel nem érdemes vitázni!
– A „soluprat” egy igen érdekes kémiai anyag.
Az a tulajdonsága, hogy súlyának min. 10x-es vízmennyiséget képes megkötni, sőt főzés, sütés, füstölés hatására sem engedi ki magából.
Miért kell ez az anyag?
Hús helyett.
Biztos tapasztaltál már olyat, hogy egy-egy felvágott után, „megiszod a londoni ködöt is”.
Az anyag a beleidben is működik, tehát még ott is veszi fel a folyadékot!
Régebben a parizerbe és olcsóbb hentesárukba tettek, de ma már mindenbe!
– „Tejpor” az egy jó anyag, de mit keres a szakmámban?
Ez az anyag is húst helyettesít, mégpedig ezzel állítják be a fehérjetartalmat, a receptúra szerinti mértékre.
– A „szójafehérje” is húspótló, a magasabb áru termékekbe teszik, szintén a fehérjetartalom miatt.
Tehát ha te veszel egy 2500Ft/kg áron szalámit, akkor igazából egy kb. 500Ft-os anyagot majszolsz jóízűen.
– Van még egy „kedvenc” anyagom az „emulgeálószer”. Ó ez nagyon remek!
Egyik fő funkciója a zsír megkötése, oly módon, hogy ne legyen látható!
Tehát minél több zsír van benne, annál több az emulgálószer benne!
Ezt a szájpadlásodon érezheted legelőbb amikor „fent ragad” a falat.
Az elmúlt 10 év alatt az adalékanyagok arzenálja alakult ki.
Nem hiszed? www.adalekanyag.lap.hu
Lassan nincs szükség a szakmámra!
Tovább.
A másik kedvenc, de ide tartózó témakör: a műbelek.
A műbél színe, állaga alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlót.
Pl.: egy jó barna színű virsliről azt gondoljuk, milyen jól meg van füstölve. Ja. Míg le nem húzod a celofánt…
Emberek!
A húsipari termékek húsból, némi zsiradékból, valódi fűszerekből állnak, amit a végén füstölnek és/vagy főznek! Az összes többi max.20% húst tartalmazó: SZEMÉT!
Mi a megoldás?
Háznál vásárolni vagy kicsi hentesnél falun. (?)
A multikat kerüljük, úgyis hülye biorobotnak és kísérleti nyúlnak néznek, akiken ki lehet próbálni a MEGA PRIMITÍV reklámjaikat. „Megveszem mer ócsó”. Vegyé, vásárolj, egyé, fogyassz, hízzá, legyél ökör, használhatatlan fogyasztó, aki elsőre mindent megvesz, mert „ócsó”.
Eddig a levél…
A tartalomhoz nem tettem hozzá és nem vettem el belőle, csak néhány apró helyesírási kiegészítéssel korrigáltam. A falusi hentesről és a házi vágásról majd írok személyes és baráti élmények alapján. Ezért írtam hozzá (önkényesen) kérdőjeleket (Dénes Ottó)