Mielőtt az ártatlan és mit sem sejtő olvasóim a tárgyi részt, vagyis az induló körlevelet, elolvasnák, a korrektség kedvéért az alábbi, mai napon (2011 12/ 04) beérkezett hozzászólással egészítem ki. A más országokban érvényes energia árakkal és az ezekkel kapcsolatos egyéb tényezőkkel tisztában lévő olvasót tisztelhetünk a személyében.
A csipetnyi humorral átszőtt irónia is jól áll az írónak, meg talán az olvasónak is hasznos. Így már nyugodtabban továbbíthatják, akiknek ez a – most már hitelesebb – információ halmaz a kedvükre való olvasmányt fog jelenteni. Csekély mentség részemről, hogy mindezzel a NAPENERGIA felhasználásának a spontán reklámját akartam alátámasztani.
Íme a levélváltásunk:
Kedves Dénes Ottó!
Blogjában rátaláltam egy körlevélre (http://etelreformer.blogspot.com/2011/10/zsemle-ara-meg-villany-gazstb-szamla.html), mely nagyon elterjedt a neten, annak ellenére, hogy írója pusztán önnön tájékozatlanságáról tesz benne tanúbizonyságot. A további deziformálást megállítandó írtam rá egy választ, s vállaltam azt a reménytelennek tűnő feladatot, hogy ezt megpróbálom eljuttatni az összes sajtótermékhez és bloghoz, ahol a kérdéses írás megjelent. Természetesen így is ezrek tájékoztatásáról kell lemondani, akik ismerőseik jóvoltából kapták meg körlevélben. Segítségét kérem, hogy az adott levélhez legyen szíves ezt a tisztázatot is csatolni a több oldalú tájékoztatás jegyében.
Köszönettel: Deák Villő
A levél:
Egy villanyszámláján felháborodott ismerősöm jóvoltából került orrom elé nekem is ez a levél. Elolvasván biztosra vettem, hogy a lelkes körlevélküldözgetők már teleszórták vele az internetet, a világon segíteni akarók pedig feltették blogjaikba, fórumaikra. Így ez a levél, mint cáfolat el sem juthat mindenkihez, aki most abban a hitben él, hogy vele jogtalanul fizettetik például a hálózat használati díjat, amikor a szolgáltató akár ajánlott levélpostai küldeményként is feladhatná a kedves fogyasztó havi áramszükségletét pufi borítékban.
De térjünk vissza a villanyszámlához. Amikor elolvastam a kérdéses levelet és nem értettem, hogy a tollforgató mit nem ért, puszta kíváncsiságból beírtam a keresőbe, hogy „what contains the electricity bill”, s még igazából be sem fejeztem, de már felkínálta nekem a google, mint gyakran keresett szókapcsolatot. Ez arra utal, hogy külföldön is foglalkoztatja ugyanez a fogyasztókat, tehát a „normális” külföld megállapítás az elektromos áram terén kritikus. De nézzük meg, mit tartalmaz a villanyszámla ezen a normális külföldön:
Kanada – Ontario
„Az elektromos áram költsége csak egy összetevője a villanyszámlának.” – kezdődik az írás, amit a google kidobott a kérdésemre. „Vannak más költségek is számlájában, amikben megjelenik az áram szállítása, az állandóság/ megbízhatóság biztosítása, és az Ön fogyasztásának kezelése.”
Ezután a kanadai számlaismertető elmondja, hogy a közelmúltban leegyszerűsítették a számlát, hogy az emészthetőbb legyen a fogyasztó számára. Most már csak (!) 4 fő összetevőt tartalmaz, melyek ezek:
Elektromos áram: ez az, amit a fogyasztó elhasznál, s a helyi ellátónak kifizet.
„Kézbesítés”: az áram szállításáért fizetendő díj, vagyis a magasfeszültség-továbbító rendszer és az elosztó rendszer működtetésének díja
Szabályozás: 0,62 cent/kWh-ban megállapítva. Ez fedi a rendszer karbantartásának költségeit, meg még az alábbiakat:
– fizikai korlátok és veszteség: az elektromos áram szállítása hatalmas veszteséggel jár, az elektromos áramot nem lehet tárolni, a díjak egy része ebből a sajátosságból adódik minden vidéken.
– Megbízhatóság (úgy sejtem, hogy a magyar számlán szereplő „menetrend kiegyensúlyozási díj” ugyanezt fedi, s szükségessége egyébként minimális gondolkodással belátható): Tehát az áram sajnos nem tárolható ilyen méretekben, plusz az éppen rá mutatkozó igény pontosan nem kiszámítható, még ha mutat is némi rendszert. Így az erőmű letermel x mennyiséget, de nem lehet tudni, hogy az sok lesz-e, vagy éppen kevés. Természetesen igyekeznek inkább többet termelni, nehogy véletlen leolvadjon a kedves állampolgár hűtője, mert a szomszéd bekapcsolta a száz éve nem használt hősugárzóját. Egy igen bonyolult rendszer segít úgy elosztani az áramot, hogy tényleg stabil legyen a szolgáltatás, s próbálják a lehető legkevesebb felesleggel megúszni a termelést. Közben legyen gondjuk a rendszertelenül termelő forrásokra is, pl. szél, vagy naperőművek (továbbra is Kanada). Az elektromos áram természetéből kiindulva tehát ez egy roppant kényes és komoly probléma, nem kétség, hogy figyelmet érdemel. Azt várná a kedves fogyasztó, hogy ne vele fizettessék meg az egyébként az ő kedvéért letermelt, csak feleslegesnek bizonyuló energiát, mert a kedves fogyasztó aznap nem nézte meg a kedvenc sorozatát a tévében?
– IESO adminisztráció – itt a külföldiek azért fizetnek, mert az IESO méltóztatik kezelni a rendszert, illetve hogy működtessék az áram nagykereskedelmi piacát. Talán megnyugtatásul közlik, hogy ez a díj kevesebb kevesebb mint egytized cent/kWh.
A 4. összetevő egy Ontario Pénzügyi Minisztériuma által meghatározott összeg (0,7 cent/kWh), ami a korábbi Ontario Hydro adósságának törlesztésére (!) kell.
A kanadaiak is kalkulálhatnak, s megtudhatják milyen egyéb költségek társulnak fogyasztásukhoz:
http://www.ontarioenergyboard.ca/OEB/Consumers/Electricity/Your+Electricity+Utility
Beírtam németül is a kérdést, s szép részletezését találtam egy német számlának, melyből kiderül, hogy odaát is többféle ára lehet az áramnak attól függően, hogy az év mely szakában használtuk, s itt is vannak ilyen részletek, hogy
– Hálózathasználat
– Mérőeszköz
– Óraleolvasási-díj
– Számlázás
– Üzemeltetési járulék
– A megújuló energia törvény értelmében szedett járulék
– Egy másik kitudja milyen törvény értelmében szedett járulék
– Valami ökológiai adóreform költsége a kisebb fogyasztás ösztönzésére (vö. szerkezetátalakítási támogatás)
A kérdéses levél írója által kifogásolt ÁHK, mivel a számlán az áfa oszlopában foglal helyet egy pénzügyi fogalom lehet, s valóban: az „áfa hatályán kívüli” rövidítése.
Az alábbi leírásban azt is megnézhetjük, melyik összetevő mekkora költséget jelent nekünk: http://www.elmu.hu/esz-lak-dijtablazat, mert szabályozott. Kanadában ezek a plusz költségek a teljes számla 60%-át tették ki, Németországban is tetemes összeget.
Tehát mielőtt saját műveletlenségünk csillogtatására adnánk a fejünket, talán utána lehetne nézegetni a dolgoknak, ha már a gondolkodás nem kenyerünk, az iskolába meg csak aludni jártunk. A gázszámlához meg annyit tennék hozzá, hogy bizony, a tüzelőanyagoknak van olyanjuk, hogy fűtőérték, ami azt jelenti, hogy az egyikből ugyanakkora mennyiség elégetése több energiát termel, a másik kevesebbet. A földgáz sem mindig azonos minőségű, hogy többet, hol kevesebbet kell elhasználni ahhoz, hogy a lakásunkat felfűtsük vele. Ezért kompenzálják az elfogyasztott gázmennyiséget a fűtőértékkel, mert igazságtalan lenne, ha a gyenge minőségű anyagért ugyanannyit kérnének, nemde?
Egy egyszerű móricka példa alapján (a megadott adatok és „mértékegységek” csak a szemléltetést szolgálják!):
– 1 szakajtó gáz ára 6 pengő
– szeretnénk 30 fokra fűteni a krokodil terráriumát
Vacak gáz: a terrárium felfűtéséhez 3 szakajtóra van szükség, fűtőértéke 1
Jó gáz: a terrárium felfűtéséhez 1 szakajtó is elég, fűtőértéke 3
Ha nem kompenzáljuk az elhasznált mennyiség árát a fűtőértékkel, akkor a krokodil komfortérzetének biztosítására a vacak gáznál 3×6=18 pengőt költünk, a jó gáznál pedig 1×6 pengőt. Ha a fűtőértékkel súlyozzuk, („a számla összege az egységár és az elszámolt hőmennyiség szorzata)” akkor a vacak gáznál 18×1, a jó gáznál pedig 6×3=18 pengőt, vagyis ugyanannyit költünk.
Hogy hol van a fogyasztóvédelem akkor, amikor a fogyasztó sérelmezi hogy miért nem fizethet ugyanannyit a rossz minőségű gázért, mint a jóért? Maradjon költői kérdés inkább!
—————————————————
Eddig a levél, az alábbi az “eredendő bűn” kategória, amit a neten sokan elkövetnek,(például jómagam is) bár ezt – a tudatlanságot – nem menti az információk ismeretének HIÁNYA!! Ugye?”Csak a helyrehozáshoz annyira szükséges önkorrekció is legalább ennyire jelen lenne?!
—————————————————
