A közszereplő fogalmát ? bírói joggyakorlati előzmények után a 2003. évi III. tv. 1.§ (2) bekezdés 13. pontja vezette be a magyar jogba. Ezek szerint közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította
E jogalkalmazói mérlegelés kapcsán az Ab határozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. Emiatt a személyiségvédelem korlátozottsága minden közszereplésre vállalkozó személynél fennáll, nem csupán azoknál, akik hivatásuknál fogva közszereplők.
—————–http://www.vecseshirek.hu/2014/03/05/turniuk-kell-a-kritikat-a-politikusoknak/
Szabó Máté szerint a közszereplést vállalóknak akceptálniuk kell, hogy a sajtó és a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri cselekedetüket. Nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk tevékenységüket kritizáló, bíráló megnyilvánulásokkal szemben – hangsúlyozta alkotmánybírósági indítványában az ombudsman.http://www.jogiforum.hu/hirek/30099
Jó hírnév és becsület
A Polgári törvénykönyv értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a társadalmi megítélésünk hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás, amely cselekmény általában egy pejoratív jellegű, vagy trágár kifejezéseket tartalmazó sértő kijelentésben ismerhető fel.
A jó hírnév megsértéséről beszélünk abban az esetben, ha valaki másról sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
http://www.ajk.elte.hu/file/SzentheZsolt-Velemenynyilvanitas.pdf
Az egyéni véleménynyilvánítás jogát egyszer ártalmatlan és kisebb jognak tekintik, máskor azonban rámutatnak erejére, ami nem is csodálható, ha tekintetbe vesszük azt a különbséget, amely egy szűkebb körben elhangzott kijelentés, és egy gondosan megfogalmazott, széles nyilvánosság elé bocsátott közlemény vagy nyilatkozat között van. A szó változást eredményező vagy elősegítő ereje vitathatatlan, és ez az, ami megkívánja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával felelősségteljesen éljünk.
A hatalom birtokosaival szemben, akik a szót is eszközükül használják, meggyőző érv lehet a felelősségteljes használat. Erre Kant is rámutatott. Ugyanakkor veszélyessé válhat a felelősségteljes használat követelménye, ha az egyszerű állampolgárokkal szemben támasztják, mert öncenzúrához vezethet.
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4763&issue_id=485
A „vélemény” szó szinonimái?
Álláspont, meggyőződés, nézet, megítélés, meglátás, nézőpont.
http://adogaras.blogspot.hu/2010/12/megis-hihetunk-biblianak.html
http://adogaras.blogspot.hu/2010/12/velemenynyilvanitas-szabadsaga-es-annak.html
A véleménynyilvánítás szabadsága és annak korlátai
Élet és Irodalom 2002.jan.4.
Az általunk is annyira óhajtott euró-atlanti politikai-társadalmi minta szerint a hatalom alapja a nép többségének választása, a hatalom ellenőrzésének módja
A véleménynyilvánítás és szólás-, illetve sajtószabadság alapjogai ugyanis szóba sem kerülhetnének, ha nem volna a polgári demokráciák rendszerszervező alapelve a gondolat szabadsága.
Az az alapjog ugyanis, hogy mindenkinek jogában áll úgy gondolkodnia társadalom, hatalom és ideológia felől, ahogyan akar, mindenki maga választhatja meg identitását csakúgy, mint ideológiáját, s ebben az államnak (az aktuális hatalomnak) semmilyen szerepe nincs. Ez a gondolatszabadság jelenik meg tételes formában a polgári demokráciák alkotmányai által biztosított lelkiismereti, szólás- és véleményszabadság alapjogaiban.
A véleménynyilvánítás és ennek édes gyermeke, a sajtószabadság azért kiemelten fontos értéke a jogállamoknak, mert a nyilvánosság ellenőrző szerepét biztosítják részben a hatalom gyakorlói fölött, részben pedig a gazdaság folyamatai fölött pedig a véleményszabadság elvitathatatlan jogán alapuló ellenzéki kritika joga.
http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUlMcv1FI/AAAAAAAABF8/zXvwV9W1xUU/s1600-h/beolvas%C3%A1s0037%5B10%5D.jpg
