Miért is izgalmas, ha egy hatalmas tömegben már nem lehet elbújni?
Miért fotóznak le, ha erre nem adtam engedélyt?
Kit érdekelnek már az ilyen kérdések, ha az államok kezében benne van(nak) az azonosítás legmodernebb eszközei és ezeket minden teketória (emberi jogok, személyiségi jogok….ugyan má!!) jelenléte, érvényessége ellenére, a TERRORIZMUS veszélyére való hivatkozással ma már használnak is.
http://hvg.hu/Tudomany/20111121_facebook_arcfelismeres#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_11_21&utm_content=normal
Ennél még érdekesebb, ha mindezt ki is próbálhatjuk. A tömegben nézz ki egy arcot, kétszer kattints rá, majd még kétszer és
… akár a barázdákat, vagy a bajuszának a szálait is megszámolhatod az arcon.
http://www.gigapixel.com/image/gigapan-canucks-g7.html
Ez így már ugyancsak izgalmas, ugye? Nem az a félelmetes, hogy nem tudsz névtelenül tüntetni, hiszen ez nem mindenkire jellemző, de ha az életed minden pillanatában magadon érzed, szinte a hátadon, a zsigereidben a NAGY TESTVÉR mindent látó szemeit.
Ez kicsiben hasonló ahhoz, mintha a ráérős szomszédod akkor bámul az udvarodba, meg szinte belelóg a képedbe és akármikor lefotóz, amikor csak akar…szóval rettenetes érzés.
Ha ezt Orwell megérte volna…?
Tessék csak megnézni, kipróbálni és azután …..?