Diákrelax, avagy New Age technikák az oktatásban?

Lemennek alfába – Mire tanítanák a gyerekeket?

….miután egy ezoterikus katyvasz meghódította az egész nyugati világot, már mindenféle módszert megpróbálnak eladni meditációként” …(Bagdy Emőke)

Kérdésem: mi a garancia arra, hogy ez a Magyarországon soha még nem létezett oktatási technika nem esik áldozatul a korszerűsített keleti misztikából eredő sátáni erőknek?

Véleményem: ha “el akarunk adni” egy elméletet, hogy ebből általános gyakorlat legyen, a “csomagolás” kulcskérdés. Ezt például népszerű és hiteles személyek bevonása – is – erősíti.

Ha végigtekintünk az emberi történelem vallási-politikai összefonódásain és azok hatásain, nem lehetnek illúzióink, hogy a mindenkori polgári hatalomnak az alattvalók elméjét kell elsőnek  “begyűjteni”.

Amikor ez már a kincstáré, a többi megy magától. Tehát a cél adva van, a módszerekben – általában – a mindenáron való hatalom-megmaradás törvénye diktál. A jövő azé, aki a legjobban tudja befolyásolni a GONDOLKODÁST! A startpisztoly eldördült, az elméket kicsi korban már el kell bódítani, hogy ne önálló, szuverén lényekként, de inkább programozott bábu gyanánt viselkedjenek. Remek eredményeket ígérni ezen úton – pihenés, feltöltődés…- stb jó üzlet is lehet. A veszélyt én mégis inkább az Isteni útról való meredek letérésben látom. Ha egy ország – szóban – fennen hirdet KERESZTÉNY eszméket, minek közösül pogány elemekkel? Ez a biblia szerint lelki PARÁZNASÁG, vagy más szóval BABILON részegítő bora. Lásd Jelenések 17. fejezete!  Lássunk át a szitán, vegyük észre a lényeget,amíg lehet. (Dénes Ottó)

 http://hetek.hu/belfold/201304/lemennek_alfaba_mire_tanitanak_a_gyerekeket

A megújított Nemzeti alaptantervben szerepel az úgynevezett Diákrelax program, amelynek része többek között a meditáció is – ám időkeretet nem rendeltek hozzá.  Bagdy Emőke pszichológus professzor (kis képünkön) a Heteknek hangsúlyozta: szó sincs ezotériáról, tudományos alapon segítenének a gyerekeknek a stresszkezelésben. Egy iskolapszichológus szerint viszont nagyon sok függ a programvezető pedagógusoktól, ezért szerinte hiba lenne kötelezővé tenni a Diákrelax pszichológiai technikáit.

„A leterheltség, a feszültség, a kimerültség, a kiégettség elkerülésének egyik leghatékonyabb ellenszere lehet a relaxáció, a meditáció. Ahogy természetes, hogy a technikai eszközeinket rendszeresen szervizeljük, gondoskodunk azok működőképességéről, éppúgy törődnünk kellene önmagunk működőképességének, a testünk, lelkünk egészségének a karbantartásával is” – indokolta egy interjú­ban Bagdy Emőke, hogy – többek között – miért lenne szükség arra, hogy a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület által kidolgozott Diákrelax program része legyen a magyar oktatási rendszer­nek. A professzor asszony által elnökölt szervezet tervei szerint a program keretében első osztályos kortól a kö­zépiskola 12. évfolyamáig oktatnák a diákoknak egyebek mellett az autogén tréninget, a progresszív relaxációt, a mozgásmeditációt, a stresszkezelést, a testtudatosságot, a szimbolikus gondolkodást vagy a mesemunkát. Mindehhez kidolgoztak egy kétszer harmincórás akkreditált képzési rendszert is – így ezeket a technikákat képzett pedagógusok taníthatnák.

Első olvasatra azonban nem világos, hogy mindezeken a módszereken pontosan mit is kell érteni, hiszen még a pszichológián belül is jelentős különbségek vannak az olyan fogalmak tartalmát illetően, mint a relaxáció vagy a meditáció. Nem beszélve a hasonló nevű, keleti val­lá­sokhoz köthető, ideológiai tartalmú technikákról.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától lapzártánkig nem kaptunk választ arra, hogy milyen megfontolások vezettek a Diákrelax program alaptantervbe foglalásához. Ezért megkerestük a tárca vezetését adó Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióját. Harrach Péter, a képviselőcsoport vezetője szerint a tisztánlátáshoz érdemes három fogalmat, a relaxációt, az elmélkedést és a meditációt külön kezelni. „A relaxáció egy olyan technika, amely a stressztűrést erősíti, ezzel álláspontunk szerint semmi gond nincs a keresztény világnézet szempontjából.

A meditáció fogalma már problémásabb, hiszen annak van egy olyan jelentéstartalma is, amely erősen kapcsolható a keleti vallásokhoz. Az elmélkedés viszont pozitív fogalom, akár a profán, akár a keresztény formájáról beszélünk, mint a hit dolgain való gondolkodás vagy az imádság” – vélekedett a frakcióvezető. Ennek alapján a meditáció ideologikus formájának oktatásba való integrálását elfogadhatatlannak tartanák – a frakcióvezető ismeretei szerint azonban erről nincs is szó.
„A programnak semmi köze az ezotériához” – igyekezett eloszlatni a kétségeket megkere­sé­sünkre Bagdy Emőke, a Diákrelax program egyik megalkotója. A professzor asszony hang­súlyozta: a keleti meditáció mellett létezik keresztény, illetve tudományos alapú meditáció is. Ők ez utóbbit alkalmazzák. Ez egyfajta belső, koncentratív elmélkedést jelent, amelynek – mint mondta – hatásvizsgálatokkal igazolt egészségmegőrző hatása van.
„Sajnos bajban vagyunk a meditáció szóval, mert az emberek azt hiszik, hogy valami buddhista dologról van szó. A tisztánlátást nem segíti, hogy miután egy ezoterikus katyvasz meghódította az egész nyugati világot, már mindenféle módszert megpróbálnak eladni meditációként” – fogalmazott a professzor asszony, aki felháborodik azon, ha a Diákrelaxról szóló cikkeket hagyományos keleti pózban meditáló diákok fotójával illusztrálják.
Arra a kérdésre, hogy mi a biztosíték arra, hogy a programot alkalmazó tanárok nem viszik el a gyerekeket ezoterikus irányba, Bagdy Emőke azt válaszolta, hogy jelenleg is dolgoznak a tankönyv és a módszertani kézikönyv összeállításán, amelyhez a képzésben részt vevő pedagógusoknak ragaszkodniuk kell majd.
Elmondta azt is, hogy a Nemzeti alaptan­tervben szerepel már a program, ám időkere­­tet nem rendeltek hozzá. Ezért jelenleg is zaj­lik az egyeztetés, hogy a heti öt testnevelés­órából különítsenek el némi időkeretet  a Diákrelax számára.

A professzor asszony hozzá­tette: eddig kétszáz személyt képeztek ki, és Miskolc központtal beindult egy regionális kísérleti program is több iskola részvételével.
Pál Melinda iskolapszichológus egyetért azzal, hogy vannak tudományos alapon álló, világnézetileg semleges relaxációs és meditációs módszerek. Ugyanakkor a Diákrelax program eszköztárából kiemelte az úgynevezett autogén tréninget, ami egyfajta önhipnózis, és egyértelműen köthető bizonyos keleti vallásgyakorlatokhoz.

A leg­nagyobb problémának mégis azt tartaná, ha a program kötelező jelleget öltene. „Az ellazulás során a gyerekek megnyílnak, így óriási felelőssége van a relaxációt vagy az elmélkedést vezető pedagógusnak, hogy milyen irányba viszi el a gyakorlatot. Biztos, hogy nem minden szülő örülne annak, ha például egy olyan fantáziavilágba vezetnék be a gyerekét, ahol boszorkányokkal »érintkezik«” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: mint minden pszichológiai technikánál, itt is a bizalom lenne a lényeg. Vagyis a szülő a szabad akarata alapján dönthesse el, hogy szeretné-e, hogy az adott programban, az adott pedagógus vezetésével részt vegyen a gyermeke, vagy nem.

Biblia és a meditáció

A latin meditáció szó elmélkedést jelent. Pszichológiai és teológiai szempontból azonban jelentősen különbözik ennek a távol-keleti (illetve az ősi animista) vallásokban és a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásban gyakorolt formája, technikája.

Az archaikus, pogány, sámánisztikus hitvilágok és az indiai kultuszok minden meditációs technikájában közös, hogy valamilyen hipnotikus-szuggesztiós jellegű pszichológiai módszerrel megváltozott tudatállapot mesterséges létrehozására törekszik; ezzel szemben a bibliai elmélkedés nem tűzi ki célul az ember adott lelkiállapotának természetes, spontán folyamatoktól eltérő átalakítását. Konkrétan: a pogány meditáció ismétlődő, monoton hanghatásokkal, speciális testhelyzetek felvételével, lélegzésszabályozással, szándékos fájdalomokozással, szélsőséges aszkétizmussal (pl. nem evés, nem ivás,

nem alvás egyszerre napokig), képekre, ábrákra való mozdulatlan koncentrációval stb. az agyhullámokon is mérhető transzállapotot igyekszik előidézni, amelyben az agyat szándékosan az ébrenlét és az alvás „keverékébe” állítja (hipnózis, szuggesztió). Ilyen ismétlődő hanghatások lehetnek az ún. mantrák (egyes szavak vagy mondatok ismételgetése), ezt nevezték a régi magyar sámánizmusban regölésnek (révülés), illetve igézésnek (egy szó, azaz „ige” mondogatásának). A rózsafüzérezés is hasonló tudatállapotot idéz elő. De a monoton dobolás is ennek eszköze a világ minden archaikus animista népénél (illetve a modern diszkózenében is, ahogyan ez néha nevéből is látszik, pl.: trance, rave). Valamennyi sámánisztikus népnél ismert a kábítószerek alkalmazása is ugyanebből a célból. A speciális testhelyzetek és a lélegzés szabályozása, számlálása, illetve mantrákkal való összekapcsolása főként a jógára jellemző, ahogyan az – akár elképzelt – képekre, ábrákra való koncentráció is („tantra”). A modern orvostudomány megkísérelte leválasztani ezeket a technikákat azokról a vallási hiedelmekről és kultuszokról, amelyekben eredetileg istentiszteleti célokat szolgáltak, így jött létre a hipnózis, ami szinte bármilyen monoton hang- vagy fényingerrel létrehozható. Az ilyen tevékenység irányulhat a saját tudatállapot megváltoztatására is: önszuggesztió, önhipnózis.

A Biblia is beszél az elmélkedésről, és arra számos héber szót használ, azonban egyetlen olyan utalást vagy útmutatást sem tartalmaz, amelyben a fenti technikák bármilyen alkalmazása szerepelne. Ez az elmélkedés egyszerű pihenés és szabad gondolkodás valamilyen szabadon választott bibliai igazságon, csendben megnyugodva, sétálva, ülve, fekve, csendben vagy imádkozva, amely semmilyen, a természetestől eltérő magatartásformát nem követ, és nem törekszik szándékos tudatállapot-változtatásra. Sőt, a Szentírás okkult tevékenységként ítéli el – többek között – az igézést, a kábítószer-fogyasztást, és gúnyt űz a sámánisztikus technikák alkalmazásából (pl. 1. Királyok 18:26–29). A Zsoltárok könyvében néha jelzést ad a dal közben: „csend” („szela”), „elmélkedés” („higgajon”); boldog embernek mondja, aki „éjjel-nappal az Úr törvényén elmélkedik („mondogatja”, „hágá”); Izsákról pedig azt mondja, este kiment elmélkedni a mezőre (a héber szó egyik olvasatában „beszélgetést”, másikban „lesüllyedést” jelent); azonban minden pogány istentiszteleti gyakorlatot elítél, és azok eltanulásától óva int.

Sebestyén István 2013. 04. 04. (XVII/14

(Ruff Tibor, teológus)