Akupunktúra és reflexológia a biblia hátterén

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD – BOLDOG CSALÁD
Akupunktúra és reflexológia
Részletek Dr. Warren Peters adventista orvos Misztikus orvoslás című könyvéből (Mystical Medicine, Hartland Publications, 29-43.1.)
Az ősi kínai hagyomány szerint megfigyelték, hogy azok a harcosok, akik bizonyos anatómiai helyeken nyílvessző okozta sebeket kaptak, érzéketlenséget vagy zsibbadást tapasztaltak testüknek egészen más területein. Innét indult ki az akupunktúra gyógymód.
Kínában híres és megbecsült orvosok gyakorolták az akupunktúra művészetét már Krisztussal egy időben. A sebesült harcosok tapasztalatából alakult ki az az elgondolás is, hogy a seb mérete nem befolyásolja az akupunktúra hatékonyságát, így aztán felhasználhattak méretüket tekintve a nyilaknál vékonyabb és kisebb kőeszközöket. Idővel a kőeszközöket aztán fa vagy bambusz váltotta fel.
Az akupunktúra elméleti alapja az az elgondolás volt, hogy egy külső energia eltávolítja a rendszeren belüli zavarokat. Az akupunktúra mögött álló elképzelés szerint létezik a testben a YIN-nek és a YANG-nak nevezett kettős energia-áramlás, amit a CHI, az életerőként ismert átfogó energia ölel magába. Ez az energia a mindent átható univerzális erő része, tehát valahonnan kívülről származik. A YANG a Naptól és a csillagoktól ered, és mint jó, pozitív és hímnemű válik érzékelhetővé. Az ellentétes erő, a YIN a Földből és a Holdból árad ki, és mint gonosz, negatív és nőnemű erő jelenik meg. E teória szerint az örök béke, az egészség és boldogság mind az egyén, mind pedig a világegyetem esetében e két szembenálló hatalom egyensúlya által valósul meg.
Testünk felszínén ez az állítólagos energia 24 csatornára vagy meridiánra oszlik, ami hosszanti irányban a fejtől a lábujjakig halad. A meridiánok mentén találhatóak a kis ellenállást tanúsító pontok. Ezek az akupunktúrás területek. Ezeket ingerlik tompa nyomással, mechanikus tűszúrással, elektromossággal.
Azt állították többen, hogy a meridián vonalak az ember anatómiai és fiziológiai felépítéséhez illeszkednek, vagyis az ember tudományosan feltárt, pontosan ismert szerkezeti felépítésével és életműködéseivel vannak kapcsolatban — azonban nincs egyetlen, komoly bizonyíték sem mindeddig, ami igazolná ezt a feltevést. Az ésszerű anatómiai és élettani magyarázat gyengesége, illetve hiánya jellemző tehát.
Dr. John de Romanett „Akupunktúra, mesmerizmus és hipnózis” című könyvében az akupunktúra és a hipnózis közötti kapcsolatról szól. A szerző szerint mind az akupunktúra, mind a hipnózis a monoton, ismételgetett ingerek hatására épül, amelyeket az egyik esetében a tűk¬kel, a másik esetében a hanggal érnek el. Ezek az eljárások a keleti, spiritualista kultúrából nőttek ki, és mégis vonzzák a keresztényeket. Sokan befogadják azt a tévelygést, hogy az olyan ellentétek kiegyensúlyozására kell törekedni, mint a jó és a rossz, a hím és a nőnemű. A kereszténység ezzel ellentétben a jó gonosz felett aratott győzelmének a bibliai igazságára épül.
Két keresztény szerző az alábbi módon ajánlja az akupunktúrát: „Egyetlen speciális esetben javasoljuk, hogy az ősi kínai orvoslás birodalmába lépjünk: A krónikus fájdalom megszüntetésére, olyan esetekben, amikor más módszerek egyáltalán nem, vagy csak részben sikeresek. Egyébként úgy érezzük, fontos, hogy gyógyítást végző az idegrendszerben működő mechanizmusok alapján gondolkozzék, nem pedig meridiánok és életenergiák alapján.”
Bár alapvetően helyes, hogy a természetes gyógymódokat megbecsüljük és alkalmazzuk, tudnunk kell, hogy ezek gyakran összekapcsolódnak különböző misztikus és okkult elemekkel. Legyünk tehát igen óvatosak és körültekintőek. Semmit se fogadjunk el alapos, tényszerű és igei megvizsgálás nélkül.
A választási lehetőségek látszólagos hiánya nem megfelelő ok arra, hogy egyértelműen kifogásolható módszerekhez nyúljunk, olyanokhoz, melyek örök pusztulásunkhoz is vezethetnek!
Lehet, hogy éles, amit mondok, de talán jobb a krónikus fájdalom, semhogy rábízzuk magunkat egy olyan gyógymódra vagy gyógyítási eljárásra, amely ellentétes az egyértelműen megállapított anatómiai és fiziológiai tényekkel, logikátlan tehát, ezen felül Krisztus-ellenes.
Azonban fontos arra is utalni, hogy vannak helyes módszerek, melyet fizikoterápiával foglalkozók és mások alkalmaznak. Ezek a gyógyítók azonban nem próbálják „kiegyenlíteni az energiákat”. Ahogy ez gyakran megesik, a téves út igen közel halad az igazi mellett.
A reflexológia közeli unokatestvére az akupunktúrának. Még ha elfogadhatóbbnak látszik is az energia-kiegyensúlyozó eljárásnak ez a nyugati változata, gyökerei mélyen az előbbiekben feltárt elmélet talajából táplálkoznak. A valóságban a reflexológia ugyanazokra a meridián vonalakra hivatkozik, mint az akupunktúra. Az eljárás azon az elképzelésen alapul, hogy a tenyér és talp felületén a test szerveivel kölcsönhatásban lévő energiaközpontok vannak. A láb vagy a kéz masszírozása a reflexológiát alkalmazók szerint a „felsűrűsödött energia” kis kristályait fedezi fel. Ez a terület igen érzékeny, ám megfelelő masszírozással a kristályok eltüntethetők. A bőr, a kéz és a láb idegrendszerének mikroszkopikus elemzése során sohasem mutatták ki ezeket az energia-besűrűsödést jelző pontokat. Ha a reflexológia érez valamit, ami nincs is ott – akkor mi a siker titka? Nehéz kérdés ez, hiszen sok jó keresztény is belekeveredik a reflexológiába, akár mint gyakorlója, akár mint páciens.
E gyógymódok megítélésekor mellőzni kell az érzéseket, büszkeséget, előítéletet, és alaposan át kell gondolni nemcsak a közvetlen eredményeket, hanem az örök következményeket is.
A Szentlélek igen világosan vezet minket az ihletett Ige útján. Legyünk határozottak annak követésében! A Szentírástól idegen elméletekkel összekapcsolódó gyógymódokat határozottan kerüljük!
Fordította: Sonnleitner Károly