Ki a felelős a pedofil papok rémtetteiért?

Nem helyes és akár elítélhető is lenne egy sok évszázada működő – dogmává merevített – egyházi belső szabálynak a kívülről jövő kritikája. Azonban papi birtokok öröklését elfogadni, mint a polgári élet egyik alaptételét – és ezzel felosztani az örökösök között – az “egyház” nem vállalta, megtiltotta. A hatalom ilyen módon – is – történő megőrzésére a nőnélküliség életmódja a megfelelő megoldás?

A rajongó hívek örökségeiket akár a természetes örökösöktől is elvonó, az egyházukat mérhetetlenül gyarapító adományaikkal, csak azt tették, ami belső késztetéseiket vitte ki a piacra. Ettől a dinamikus vagyon-növekedéstől persze a katolikus egyház egyre nagyobb tekintélyt, mindig több tényleges hatalmat szerzett és politikai/térbeli téren bőven kamatoztatta is. Ez elsősorban Európa térképét rajzolta át, de azokban az országokban is nagyot lökött a maradiság felé, ahol a lakosság többsége vakon, süketen követte és követi ma is papjaik “tanítását”, a dogmák követését.

Ne áltassuk magunkat, a katolikus egyház a múltban elkövetett bűneit mentegeti, de nem hajlandó felülírni, vagy legkevésbé sem jóvátenni. Ebben a listában csekély kis hányados a cölibátus intézménye. Az okozott kár tekintetében azonban talán a legnagyobbnak mondható. (Dénes Ottó)

Ki a felelős a pedofil papok rémtetteiért?

Valóban undorító-e a katolikus egyház csak azért, mert gyerekek és pedofilok közül az utóbbiak mellé áll? Tehet-e erről minden egyes hívő? És tehet-e ellene?

Válasz Kerék-Bárczy Szabolcs és Balavány György írásaira

Alighanem tényleg hiba, ha a katolikus papok pedofil bűntetteiről indulatosan, nyers felháborodással írunk. Nem azért, mert a katolikus hívek megsértődnek – az a legkevésbé sem hat meg. Ilyen ez a demokrácia és szólásszabadság: időnként olyan véleményekkel találkozunk, amelyek rosszul esnek. Hol a katkók járnak így, hol az emósok.

A brutális támadás nem ezért probléma, hanem mert lehetőséget ad a hívőknek arra, hogy a homokba fúrják a fejüket. Elintézhetik az egészet azzal, hogy ez keresztényüldözés, és így már megint nem néznek szembe az egyházuk bűneivel és a bűnrészességükkel.

Természetesen a keresztény, specifikusan a katolikus hitet nem érintik a pedofilbotrányok. Még a cölibátus dogmáját sem közvetlenül. Nem attól lesz bűnrészes a templomjáró polgár, hogy hisz a szeplőtelen fogantatásban vagy a szentekben.

Azt viszont most már ő is tudja: ezek a bűncselekmények túlmutatnak azon, hogy akadt néhány beteg, megtévedt pap. A pedofil esetekről intenzíven levelezgetett a püspök az érsekkel, az érsek a bíborossal, írtak a Vatikánba, ahol Ratzinger iktatta és rejtegette az aktákat. Kiadott ugyan direktívákat a szigorúbb belső vizsgálatok érdekében, de a lényeg változatlan. A hierarchia egyik tagja sem csapott a homlokára azzal, hogy jesszusmária, ez a féreg gyerekeket erőszakolt meg, nem fogok én a kollégákkal levelezgetni, hanem ráhívom a kommandót, rohadjon meg a pokolban.
Nem, itt nem elfogadható a kisebb rossz etikája. Aki szerint gyerekek tízezreinek megrontásához képest az egyház PR-katasztrófája a nagyobb baj, az gazember. Semmiképp sem olyan, akinek erkölcsi kérdésekben lapot osztanak.
A holland szadistákat vagy az osztrák horrorkolostor papszörnyeit nem az egyház jelentette fel, ahogy egyetlen más bűnözőt sem. Ők lapítottak. Tudtak a visszaélésekről, de hallgattak, amíg tehették. Ennyi már kiderült.
Tudott mindenről II. János Pál is. És tudott róla a mostani pápa is – rendőrséghez Ratzinger bíboros sem fordult, de az egyházon belül keményebb fellépést szorgalmazott; csakhogy éppen a jóságos képű János Pál állította le. Ciki, de ez van. Logikájuk érthető, csak azt nehéz felfogni, milyen emberi minőség lehet az, akiben valós dilemmaként merül fel, hogy az egyház érdekeit védje, vagy a meggyalázott gyermekekét. Amilyennek Jézust lefestik, annak alapján számára például nem volna itt semmi kérdés.
És nem, ez nem múlt idő: ma is a sunyi lapítás a reflex. Nézzék csak, hát hol vannak innen az elmúlt egy hét legfontosabb hírei a kasztrált holland gyerekekről és az ausztriai kuplerájról? Hol van innen a bűnbánat?

Mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?

Felelős-e tehát az egyházi hierarchia horrorisztikus bűneiért az egyszerű hívő? Nos, megadatott neki a lehetőség, hogy eldöntse.

Az megvan, mi most a hivatalos egyházi álláspont a hitetlenekről? Az, hogy akinek nem volt esélye megismerni Krisztust, mert mondjuk előtte élt vagy földrajzilag távol, az nem bűnös. Akinek viszont felkínáltatott a választás, és elutasította a megváltást, az megnézheti magát, és az idők végezetéig fog szenvedni az úgynevezett pokolban. Na, pont ez a logikája a hívek bűnrészességének.

Nem, a mezei hívőnek nem kell osztoznia a bűnben. Joga és kötelessége, hogy felmutassa a katolicizmus nemesebb arcát, de ehhez nem lesz elég egy mellékmondatban elismerni, hogy gyerekeket megerőszakolni csúnya dolog, és a tetteseket bújtatni is. A világi hívőnek megvan a lehetősége, hogy megtisztuljon, de ehhez szembe kell fordulnia a romlott egyházi vezetéssel, tüntetőleg, élesen és tömegesen. Mi baja lehet? Kiközösítik? Azok, akik a gyerekek megrontóit nem adták fel? Az ilyenekkel amúgy sem akar egy közösségbe tartozni épeszű ember. És nem hívja az ilyet szentatyjának se. Innen kiűzetni Istennek tetsző dolog.

Felelőssé akkor válnak a hívő tömegek, amikor az égbekiáltó bűnök ismeretében is úgy tesznek, mintha mi sem történt volna. Ha nem vonják kérdőre saját egyházukat, ha nem követelik meg az iratnyilvánosságot, azzal felmentést adnak a legborzasztóbb bűnökre. És ezzel magukra veszik és újratermelik azokat. Tiporjátok el a gyalázatost, és akkor feloldozást nyertek.

2012. március 25.,Szerző: Tóta W. Árpád
•Hozzászólások (#264)

264 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2012. március 27., 21:38 erikazangolna
ködösülnek – a zuhanyzó gőzében – elnézést a smittidádáért
2012. március 27., 21:36 erikazangolna
szerzetes:
kösz, hogy megtanítod nekem, hogy mi a Rorschach és hogy mire való.
Megpróbálom érthetőbben, utoljára:
Ha valakit a világi bíróság arra ítélne, hogy nem lehet soha életében szexuális kapcsolata, sem szerelmes nem lehet, sem intim lelki kötődést nem élhet át a jövőben, súlyos büntetésnek ítélnéd?
Igen, ez az életfogyt. Az életfogytosoktól sem tudják azonban ezt erőszakkal elvenni, igaz, hogy azzal ködösülnek, ami adódik, és nem biztos, hogy közös elhatározás és szerelem az alapja, de közösülnek. Emellett maszturbálnak és fantáziálnak is szexről. Nem lehet az embert deszexualizálni, még a biológiailag ivartalanítottaknak is van igényük (habár csökkent) szexuális izgalomra, de párkapcsolati kötődésre, intimitásra, szerelemre pont ugyanannyira.
Namost. Ha valaki a fenti állapotot maga választja egy életre saját magának, az beteg. Sérült, zavarodott, elemi biológiai és társas szükségletei szintén elakadt.
Ne is kezdjük el a „lemondás istennek tetsző dolog” című terelést. Le lehet mondani teszemazt a bélszínről, vagy az osztrigáról, de nem lehet lemondani az EVÉSRŐL. Lemondani valami olyanról lehet, ami erkölcsileg kifogásolható, ami fényűző, ami luxus, ami meghaladja ez elemi biológiai szükségleteinket. Pl. ha Hegedűs püspök szegénységben nevelt sok gyerekről papol, lemondhatna az A8-as Audijáról, és járhatna Suzukival, ahogy a hívei. Az lemondás lenne. De elemi emberi szükségletekről teljes mértékben csak az mond le, akivel valami nem oké.
Tesztelheted tehát őket, ugyanúgy feleslegesen teszed, mintha magukat önként kasztráltató férfiakról akarnád eldönteni, hogy melyik lesz hajlamos később bekattanni. Már be van kattanva, hiszen ki akarja heréltetni magát.
Hogy a kiherélés után még jobban bekattan-e, az már árnyaltabb kérdés, de ha érted a saját sejtett homoszexualitására istene mellett gyógyulást kereső ember tragédiáját, akkor érted, hogy miért felesleges színjáték (hókuszpókusz, hogy egy kedvelt szót használjak) a tesztelés.
2012. március 27., 21:21 szerzetes
… akarom mondani: tették-e fel a kérdéseket.
Bonobónak írom, hogy nekem tetszenek erikazangolna hozzászólásai, neked mi a bajod velük?
2012. március 27., 21:19 erikazangolna
bonobó
sajnos van amit nem lehet tovább egyszerűsíteni, mert akkor már nem igaz. Hogy felesleges lenne? Lehet, de lehet, hogy lesz egy ember, aki összetettebben lát valamit, ha elolvassa és megérti a gondolatmenetet. Ha nem tenném, szarul érezném magam, megmondom őszintén.
Az Asch-kísérlet kapcsán meg elég, ha megnézzük az álamfő doktorijának történetét. Nincs valóság, vagy ha van, nem számít, hogy mi az. A lényeg az igazodás, és a hit abban, hogy a fehér akkor is fehér, ha feketének látszik.
http://index.hu/belfold/2012/03/27/az_van_odairva_hogy_masolta/
2012. március 27., 21:19 szerzetes
erikazangolna: „Nyilván egy papi akadémia felvételijén senki nem mondja majd a Rorschach-táblákra, hogy ez is p…, az is p…., hanem igyekszik minél erőteljesebben deszexualizált választ adni.”
A Rorschach teszt más feladatokra való, nem felvételi interjúkra. A felvételiztető pszichológusok ugyanúgy pontos jellemrajzot képesek adni, mint ahogyan a validált tesztek, függetlenül a válaszadó szándékaitól. Egyébként egy felvételi interjún senki nem mondana olyat, hogy „ez egy p…”. Rólam viszonylag sok személyiségtesztet csináltak már, és az eredmény nem különbözik attól függően, hogy egyházi vagy nem egyházi közegben tettem-e fel a kérdéseket.
További 259 hozzászólás megtekintése »

Mondja el a véleményét!

Mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?

Kapcsolódó bejegyzések: