
Juhász Gyula: Az élet bája
Vannak nők, kik egy életen által
kísérnek minket szomorú varázzsal.
Mint messze fényű, halvány csillagok
örvények között a gazdátlan hajót.
És vannak nők, ó legyenek áldottak,
akik nekünk az élet bája voltak.
Pillangói a gyász-övezte kertnek,
virágai eltűnt Édeneknek.
Akik bársony szemükkel simogattak
és selymét adták ránk finom szavaknak.
S emlékük úgy él, mint Mozart szonáta,
vagy márciusi reggel ragyogása.
Dsida Jenő: Legyen áldott
Legyen áldott a bánatosan forgó, kevés jót adó világ,
és benne az apró emberhangyák nyüzsgő céljaikkal.
A folyókban legyen sok a hal, az erdőben a vad,
és találják meg mások-helyettem- az élet békességét.
Legyenek áldottak a nők, akik szemembe kacagtak,
mézes legyen minden csókjuk.
Legyenek szép gyermekeik!
És legyenek áldottak a szöszke fiúk is,
akik márciusi fényzuhogóban, valami elhagyott mezőn,
csontjaimmal játszanak.