Az új egyházi törvénnyel nem csak az a baj, hogy diszkriminatív bizonyos egyházakkal szemben, hanem az is, hogy a már említett tizennégyet egy hosszú lépéssel közelebb hozza ahhoz az állapothoz, amikor nem igazán hangzik hitelesen az a mondat, hogy „Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik.”
VII.Gergely pápa
Kezdetben elválasztatott egymástól víz és az égbolt, a középkor sötétségei után a geológia és a teológia, a felvilágosodás nyomán pedig az állam és az egyház. Aztán jött a rémséges XX. század, amely után szükségesnek és helyénvalónak tetszett törvénybe foglalni, hogy vallása, hite és származása miatt senkit hátrány nem érhet, később az is, hogy ugyanezek miatt senki előnyt nem élvezhet. Törvénybe foglaltatott az is, hogy állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre, illetve az is, hogy az egyházakat azonos jogok és kötelezettségek terhelik. Hogy, hogy nem: mindet egytől egyig.
És elkövetkezett az Úr 1990. éve, és megszületett az a törvény, amely szerint a lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását (az akkor még Magyar Köztársaság néven jegyzett) mai Magyarország biztosítja (1990. évi IV. törvény, 1. §). Ugyanez a törvény kimondta azt is, hogy „az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat hozhatnak létre.” (8. §)
A teljes cikk ITT olvasható