Az emberek általában szeretik, ha megmondják nekik, mikor hogyan kell viselkedniük. Legalábbis erre a következtetésre jut Rose Shapiro brit tudományos újságíró nemrég megjelent könyvében, amelyben az alternatív gyógyászatot veszi górcső alá. Mi most a vízfogyasztással kapcsolatos hiedelmekkel és tudományos bizonyítékokkal foglalkozunk. Megkérdeztünk egy magyar táplálkozási szakértőt is.
Ki ne találkozott volna már azzal az ajánlással, miszerint egészségünk és jó közérzetünk megőrzése érdekében naponta nyolc pohár vizet, azaz napi két liternyit kell meginnunk? Jerry Hall modell és színésznő állítása szerint ennél jóval többet, hat liter vizet iszik naponta – olvasható Rose Shapiro Beveszed? Mire jók és mire nem az alternatív gyógymódok? című könyvében.
A szerző szerint a víz ilyen mennyiségű fogyasztását az egészségmegőrzés első parancsolataként tartják számon, és ezt még rengeteg túlzó állítással is támogatják. Például azzal, hogy a népesség több mint fele folyamatosan kiszáradt állapotban él, vagy veszélyesen ki lehet száradni, anélkül, hogy észrevennénk. De azt is állítják, hogy csak tiszta víz ivásával lehet megfelelően rehidratálódni, tea, kávé, üdítő vagy alkohol fogyasztásával nem. Aztán jön a magyarázat is, miért jó a legurított két liter víz. Állítólag növeli az energiaszintet, a szellemi és fizikai teljesítőképességet, egészségesebb lesz a bőrünk, fogyhatunk, sőt, még bizonyos betegségeinkből is kigyógyulhatunk.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
A tudományos újságíró szerint a nagymértékű folyadékfogyasztás széleskörű népszerűsítése olyan lehetőség, amit a palackozott italok gyártói sem hagyhatnak ki. (Az Egyesült Királyságban eladott palackozott víz mennyisége csaknem eléri az évi egymilliárd litert, Londonban meghaladja a kóláét is. Az ásványvíz Magyarországon is napi fogyasztási cikké vált, az egy főre eső hazai fogyasztás évi 3 literről 110-re ugrott mostanra.)
Mit mond a tudomány?
A New Hampshire-i Darthmouth egyetemének orvosi karán dolgozó Heinz Valtin fiziológus utánajárt a két liter víz feltételezett hasznáról szóló bizonyítékok eredetének. A táplálék- és folyadékfelvételről szóló tudományos tanulmányok áttekintése után Valtin doktor egyáltalán semmi alátámasztást nem talált a két liter víz hasznos voltára, sem arra, hogy a népesség többsége kiszáradástól szenvedne. Arra jutott, hogy a tanács egy 1954-ben kiadott amerikai iránymutatás félreértelmezéséből eredhet. Ebben az állt: „Legtöbb esetben a felnőtteknek napi két és fél liter víz elegendő lehet. Különböző személyeknek a szokásos mennyiség minden, élelmiszerrel bevitt kalóriára egy milliliter. Ennek a mennyiségnek a legnagyobb részét tartalmazzák az elkészített ételek.” Valamilyen okból ez utóbbi mondatot kifelejtették vagy figyelmen kívül hagyták, ez vezetett az évek során ahhoz az elképzeléshez, hogy naponta még nyolc pohár vizet meg kell inni.
A szerzőről
A szerző brit tudományos újságíró, aki cikkein kívül e könyv révén vált elismertté. Rose Shapiro rendszeresen publikál a legnagyobb folyóiratok, az Independent, az Observer, a Guardian és a Time Out hasábjain. További információért kattintson!
Valójában az élelmiszerekben lévő víz az átlagos napi bevitel felét fedezi. Azonkívül, hogy a gyümölcsök és zöldségek fő összetevője – a brokkoli mintegy 90 százaléka víz –, a legtöbb táplálékban megtalálható. A sültek 65 százalékban tartalmazzák, a kenyér 35 százalékban, és még a kemény sajtoknak is 38 százalékát teszi ki. A szakember utal azokra a kutatásokra, amelyek szerint más italokat is (például a kávét, teát, üdítőket és kólát is) bele lehet számolni a teljes folyadékfogyasztásba. Bár ezek némelyike vízhajtó hatású lehet, még így is hozzájárulnak a folyadékbevitelhez. A tea fogyasztása pedig még kedvezőbb is lehet a vízénél.
Heinz Valtin hangsúlyozta, hogy következtetései mérsékelt égövön élő, főleg ülőmunkát végző emberekre vonatkoznak, melegebb éghajlaton élő, vagy bizonyos betegségektől szenvedő személyeknek több folyadékra lenne szükségünk. Túl sok víz fogyasztása viszont kockázatos lehet – zavart tudatállapottal, agyvérzéssel és esetleg halállal járó hiponatrémiát (alacsony nátriumtartalom) okozhat.
És mit mond a hazai szakember?
„Annyi folyadékra van szükségünk egy nap, amennyit elvesztünk: ez napi 2,5–3 liter körül van; ez a mennyiség főleg vizelettel, izzadással, kilélegzéssel távozik a szervezetünkből” – mondta el megkeresésünkre Antal Emese dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, mi is jelenleg az általuk is irányelvnek tekintendő táplálkozástudományi álláspont e kérdésben. Mint hangsúlyozta, ebből a mennyiségből napi 1,5–2 liternyit folyadék formájában érdemes magunkhoz venni, a többit az elfogyasztott ételekből hasznosíthatja a szervezet. „Nem csak azt szoktuk tanácsolni, hogy a napi energiaszükségletünket elosztva, ötszöri étkezéssel vigyük be a szervezetünkbe, hanem az is fontos, hogy a napi szükséges folyadékmennyiséget se egyszeri-kétszeri ivással tudjuk le, a legjobb, ha egész nap kortyolgatunk” – szögezi le Antal.
Fotó: MTI/Kászoni László
A folyadék persze nem csak tiszta vizet jelent, megteszi a tea. Az ásványvízfogyasztásnál pedig arra érdemes figyelni, hogy lehetőleg havonta váltogassuk a különféle fajtákat, hogy véletlenül se halmozódhasson fel szervezetünkben egy-egy ásványi-anyag. Ami pedig a táplálkozást illeti, nyáron, nagy melegben érdemes előnyben részesíteni a magas víztartalmú zöldségeket és gyümölcsöket, mint például a paradicsomot, káposztát, karalábét és a dinnyeféléket.
Arra a kérdésünkre, milyen mértékű folyadékfogyasztás lehet káros a szervezetre, a dietetikus azzal reagált, hogy ez elsősorban az egyéni toleranciától függ, ahogy a környezet és a végzett tevékenység is befolyásolja a szervezet igényét. Átlagembernél, normális körülmények között 5-6 liter folyadék már extrém mennyiségnek számít, míg egy sportolónál, vagy a forró napon izzadó kétkezi munkásnál nem biztos, hogy káros következménnyel járna ez a mennyiség sem.
Na most akkor van szabály vagy nincs?
A témával a tévhitekkel foglalkozó oldal, a Snopes.com is foglalkozott. Ők is megemlítik az általunk ismertetett vélekedéseket, különféle nézeteket, tudományos magyarázatokat, ám az ellentmondásokat nem oldják fel. A lényeg, ahogy írják: nem lehet mindenki számára érvényes szabályt felállítani, hiszen korunktól, fizikai erőnlétünktől, a klímától függően más-más igényeket támaszthat a szervezetünk. Azt ajánlják: igyon mindenki annyit, amennyi jólesik neki: ha szomjasak vagyunk, akkor igyunk, ha nem, ne igyunk. És valljuk be, ez egészen elfogadható tanácsnak tűnik.
HVG.HU EGÉSZSÉG
2011. augusztus 10 Szerző: hvg.hu