Számít ez egyáltalán?
Az itt látható könyvet olvasva, mellbe vágott egy felismerés: a BIBLIAI történetek, tanítások is hordozzák, amiről ma (2010 december) a világ vezető publicistái és hírközlési szervei beszélnek, írnak. A könyv írói ártatlanok abban, hogy mindezt beleírták, belelátták könyvükbe, illetve elemzéseikben érzik, tudják.. Ezek benne vannak, kiirthatatlanul, nélkülözhetetlenül,úgy a bibliában, mint a földi életben a levegő.(Dénes Ottó)
A nyugati kultúra alapja
Nyugati kultúránk lényege a szabadság, a legfontosabb eleme ezen belül a személyes szabadság. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy úgy éljünk, ahogy akarunk, az ország törvényeinek a keretein belül, ami a kultúránk terméke és a védelmünkre szolgál. Ez a szabadság vezet a demokráciához, és az viszont védi a személyes szabadságunkat. Demokratikus kormányzati formában élünk, és megvan az a kiváltságunk, hogy megválasszuk a kormányt, ami megvédi a demokráciát és a mi szabadságunkat. Nem felejthetjük el, hogy milyen nagy áldás ez nekünk egyenként és az egész társadalom számára is. A világ sok országában nincs meg ez a fajta kultúra, és talán soha nem is valósul meg.
Amikor azonban szabadságról beszélünk, akkor mit értünk ezen?
A lelkiismeret szabadságát értjük, ami személyes szabadság: megadja nekünk a jogot, hogy saját döntéseket hozzunk az életünk fontos dolgairól – hol éljünk, hol és mit dolgozzunk, kik legyenek a barátaink, kivel házasodjunk össze, hány gyermeket vállaljunk, és sok más területen is, ami az életünk lényegét alkotja.
A szólás szabadságát is értjük ez alatt,
a sajtószabadságot,
a gyülekezési szabadságot
és az istentisztelet szabadságát.
Ezen szabadságjogok nagy része a XVI. és XVII. században létesült a nyugati világban a reformáció eredményeként. Az európát reformáló szellemi áramlat, tulajdonképpen egy vallási forradalom volt a középkori egyház elnyomó természetével szemben, ami több mint 1000 éven keresztül uralta az európai gondolkodást és életet és nem pártfogolta a független gondolkodást és cselekvést. A reformációt széles körben úgy értékelik, mint a történelem egyik legfontosabb és legmesszehatóbb forradalmát a gondolkodásban.
Ahogy a reformáció alapelvei gyökeret vertek az európai országokban — különösen Angliában —, az a szabadság, aminek ma örvendünk, elkezdett fejlődni. Körülbelül száz éven keresztül formálták az új országok gondolkodását és életét. A nyugati kultúra ebből született. A demokrácia és a jogrendszer, amely ma is a nyugati világ és sok más ország demokratikus természetét és jogrendszerét alkotja, Angliában fejlődött ki a XVII. század folyamán. Mai életformánk a reformáció eredménye. Nélküle a nyugati kultúra nem lett volna olyan, mint amilyen.
A reformáció azonban szilárdan a Biblián alapul. Sola Scriptura „egyedül a Szentírás” —, ez volt az egyik nagy alapelv, amely kiváltotta és éltette a reformációt. A Szentírás nem volt elérhető az európai népek nyelvein a középkor idején. A reformáció indította el a Biblia-fordítások hatalmas időszakát, ami Angliában az ún. KingJames Version 1611-es kiadásával érte el a csúcspontját. Más országokban is a saját nyelvükön került az emberek kezébe a Biblia ebben a periódusban.
(Az 1 590-es vizsolyi Biblia az első teljes magyar nyelvű kiadás) Az angolszász világban a King James Version lett az egyik legbefolyásosabb könyv, amit valaha is kiadtak. Több mint 300 éven keresztül formálta a gondolkodást és az életet. Jelentősen hozzájárult a modern angol nyelv formálásához, és befolyásolta a gyarmati Amerika életének a fejlődését. Lehetetlen felmérni vagy számba venni, hogy milyen hatást gyakorolt a nyugati gondolkodás és életvitel fejlődésére roppant befolyása.