A körmök, az ujjak köze, a kézhát: ezek azok a területek, amelyekre kevesebb gondot fordítunk, amikor kezet mosunk. A gyors, csak a tenyeret összedörzsölő tisztításnak nincs sok haszna, különösen a lassan megint beköszöntő vírusos időszakban. Pedig meleg vízzel és szappannal igen hatékonyan védekezhetnénk a láthatatlan támadások ellen.
Bár első pillantásra úgy tűnik, teljesen felesleges felhívni a figyelmet egy olyan mozdulatsorra, amit naponta mindenki többször is végigcsinál, ám mivel egyáltalán nem biztos, hogy jól mosunk kezet, fontos lehet néhány dolgot mégis sorra venni. Az Egyesült Államokban készült az a kutatás, amely azt vizsgálta, mennyi idő alatt moshatók le – legalább 90 százalékban – a baktériumok a kezünkről. A végeredmény szerint 15 másodperc az a minimális idő, ami alatt bármilyen kézmosó szer képes arra, hogy kifejtse a hatását. Ahogy Szokolai Erzsébet bőrgyógyász mondja, már kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeket, hogy kellő ideig és alaposan mossanak kezet. „Fontos, hogy kellő mennyiségű tisztítószert használjunk, amivel a kezünk minden apró szegletét átdörzsöljük. Leginkább az ujjaink közéről vagyunk hajlamosak megfeledkezni, és az is sokszor megfigyelhető, hogy alapos kézszárítás is elmarad” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Sokat érő kézmosás. Ne legyen gyors
Ha köhögtünk vagy tüsszentettünk, ha megfogtunk olyan tárgyakat, melyet sok más ember is használ – kilincs, a számítógép billentyűzete, kapaszkodó a tömegközlekedési eszközökön –, ha náthás ember van a környezetünkben alapvető a gyakori kéztisztítás. Ahogy az evés, vagy az ételkészítés előtt, a wc használata után, és minden alkalommal, amikor hazaérünk, vagy éppen beérünk a munkahelyünkre.
Azt már Berencsi György virológus sorolja, milyen veszélyeknek tesszük ki magunkat, ha elfelejtkezünk a kézmosásról. „Hányás, hasmenés, lázzal járó légúti fertőzés, de akár agyhártyagyulladás is lehet a hanyagság következménye. Mindezeket a fertőzéseket okozhatják vírusok, de számos baktérium is megtámadhatja az alapvető higiénés tennivalót elhanyagoló embert. Nem gondolunk arra, hogy a kezünkkel mennyi koszt szedünk magunkra. Az emberi eredetű szennyezések pedig főleg vírusokat jelentenek: náthavírusokat, enterovírusokat, rota- és adenovírusokat, és a májgyulladás vírusai közül kettőt is – hepatitisz A és E – , amelyek a nyálkahártyánkon keresztül képesek fertőzést okozni” – figyelmeztet a virológus.
Hogy a kézmosás valóban megóv a betegségek egy részétől azt az a kanadai kísérlet is bizonyítja, amelyet néhány gyermekintézményben végeztek el. 14 százalékkal csökkent a főként légúti megbetegedések száma, s ehhez mindössze az kellett, hogy a gondozók jobban odafigyeljenek arra, a gyerekek valóban mosnak-e kezet, használnak-e ehhez szappant minden olyan esetben, amikor ez elvárható, de például homokozás, kártyázás vagy éppen társasjátékozás után is. A kézmosáson kívül egyéb egyszerű praktikák is vannak, amik kórmegelőzőek lehetnek: ilyen a papirzsebkendő használata, amit egyszeri orrfújás vagy tüsszentés után azonnal dobjunk a szemetesbe. De a kesztyű viselése – ez nem csak a hideg miatt fontos – azért tekinthető alapvető védőeszköznek, mert megakadályozza, hogy az arcunkon babráljunk, így a szemünkbe, szánkba juttassuk a kórokozókat. És ez nem azért van, mert a kesztyűn ne lennének vírusok, hanem azért, mert bebugyolált kézzel kényelmetlen az arcon matatni, ám kézre való nélkül magunkra kenjük, vagy megesszük a kórokozókat.
Berencsi doktor fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet arra, hogy a megfertőződött személy feltétlenül maradjon otthon a betegsége idején, de még tünetek elmúlása után is egy-két napig. Iskolába, munkahelyre akkor mehetünk, ha már legalább 24 órája teljesen tünetmentesek vagyunk, lázcsillapító szedése nélkül sincs lázunk, hőemelkedésünk. Amennyiben a környezetünkben megfertőződik valaki, megint csak az alapvető higiéniás előírásoknak van hangsúlyos szerepe: alaposan mossunk kezet, és lehetőleg töröljük át azokat a tárgyakat, amikhez a beteg hozzányúlt.
Ide kattintva a cikket az eredeti helyen olvashatja.