Az amerikai hatóságok tudatosan nyújtottak menedéket német náciknak – erről publikált most újabb dokumentumokat a New York Times (NYT). Egy fiókban őrizte az igazságügyi minisztériumban egy washingtoni hivatalnok Mengele skalpdarabját is.
A hírről vasárnap már beszámoltunk a hvg.hu-n, időközben több részlet is kiderült az ügyről. A német Die Zeit az USA igazságügyi minisztériumánál készült titkos dokumentumok alapján két egykori náciról ír részletesebben, akik Amerikába jutottak ki a háború után. A német lap szerint a CIA azért működött együtt német nácikkal a háború után, hogy tudásukat, információikat a maga javára hasznosítsa. A New York Times az érintettek közül a német rakétamérnököt, Arthur Rudolph-ot emeli ki. Ő a második világháború után az amerikai Pershing-rakétaprogramon dolgozott, és jelentős volt a hozzájárulása a Saturn V hordozóeszközök kifejlesztésében is. A Saturn V-ök juttatták először az emberiség történetében a Holdra az amerikai űrhajósokat 1969-ben.
A második világháború alatt ugyanakkor Rudolph vezette a Mittelbau-Dora koncentrációs tábor egyik üzemét, a türingiai Nordhausenben. Persze nem véletlenül került a német mérnök az amerikai űrkutatási projektekbe: 1934 és 1945 között a V2-es rakéták kifejlesztésén is dolgozott a náci Németországban. Ezeknek a V1-es és V2-es rakétákat ebben a Mittelbau-Dora nevű táborban gyártotta a Mittelwerk GmbH. Arthur Rudolphot 1940-ben tartalékos SS-Hauptsturmführernek nevezték ki, és a Wikipedia szerint ő rendelt ki kényszermunkásokat a második világháború idején épített legnagyobb német földalatti hadiüzem építésére. Rudolph igencsak jól járt, hiszen a Mittelwerk GmbH-t az amerikaiaknak átadó Albin Sawitzkit, egy másik mérnököt a felszabadult foglyok 1945 májusában agyonverték.
Vissza Hamburgba
Amerikában több kitüntetést is kapott később Rudolph, aztán a nyolcvanas években vizsgálatok kezdődtek náci múltjával kapcsolatban. Végül a nyolcvanas évek közepén hazatért Németországba, és lemondott az amerikai állampolgárságáról. Hamburgban halt meg 1996. január elsején, újévkor.
Arthur Rudolph
Érdekes, hogy a mostani cikkek nem szólnak a legismertebb német rakétatudós átállásáról. Wernher von Braun volt ugyanis a német rakétaprogram irányítója a második világháború idején, és a Saturn V kifejlesztését is ő koordinálta később Amerikában, Rudolph-fal együtt. A két német az alabamai Marshall Űrrepülőközpontban dolgozott együtt a Boeing, a North American Aviation, a Douglas Aircraft Company és az IBM szakértőivel – ez utóbbi cégek a NASA beszállítói voltak a programban. A Saturn V-ök kifejlesztése nem véletlenül német mérnökök nevéhez fűződik: a konstrukció a még Németországban kidolgozott A-sorozatú rakéták, az A-10, az A-11 és az A-12 alapján készültek, ahogyan az Astronautix.com és a Wikipedia írja.
Otto von Bolschwing: Eichmann munkatársa Amerikában
Szintén furcsa történet Otto von Bolschwingé, akit a CIA Amerikában alkalmazott 1945 után. Bolschwing nem másnak, mint Adolf Eichmann-nak volt a munkatársa, aki a holokauszt megszervezője volt a náci Németországban, de – hozzátehetjük – a németek által megszállt Magyarországon is. Eichmann szervezte a zsidók deportálását és meggyilkolását szinte egész Európában – jegyzi meg a Die Zeit. Bolschwing felelőssége azonban csak jóval azután merült fel, hogy Amerikába menekült.
A New York Times egyébként a nyolcvanas években belefutott már egy helyreigazítási ügybe von Bolschwing kapcsán. Halálhírének közzétételekor ugyanis bizonytalan volt, hogy a férfi maga mondott-e le amerikai állampolgárságáról, vagy a szövetségi hatóságok fosztották meg ettől. Az sem egyértelmű, hogy végül is halálakor USA-állampolgár volt-e még, mert a hivatalos procedúra megindulása után halt meg az ex-náci. Bolschwing mindenesetre egy San Francisco-i kórházban hunyt el. A legvalószínűbb verzió szerint – bár megfosztották állampolgárságától – végül is tartózkodási engedélyt kapott a bíróságtól halála előtt, mert gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Arról is vita folyt egyébként a nyolcvanas évek elején, 1981-82-ben, hogy von Bolschwing maga is elismerte-e, hogy Adolf Eichmann segítője volt, vagy sem. Az exnáci egyébként 1959-ben kapott amerikai állampolgárságot.
Mengele skalpját is őrizték egy fiókban
Mengeléről, a hírhedt auschwitzi orvosról is írt a New York Times. A lap szerint az amerikai igazságügyi minisztérium egyik hivatalnoka sokáig a fiókjában tartotta a „Halál Angyalának”, Mengelének a skalpját, pontosabban annak egy feltételezett darabját, hogy ha előkerülne élve az orvos, akkor azonosítani tudják. Állítólag Mengele 1979-es brazíliai halálakor az azonosításhoz, illetve a DNS-tesztekhez fontos bizonyítékul szolgált a skalpdarab.
2010. november 15., Szerző: hvg.hu