Kisebb az esélyük a depresszió, vagy más mentális betegségek kialakulására azoknak az embereknek, akik rendszeresen mozognak, mint azoknak, akik karosszékben töltik a szabadidejüket. Az előbbi, régóta tudott tény most újabb bizonyítást nyert. 
A londoni King’s College pszichiátriai intézetének kutatói és a norvég Institute of Public Health munkatársai közös kutatásukban kimutatták, hogy valójában csak a szabadidőben végzett aktivitásnak van védő funkciója. Azok a fizikai munkások tehát, akik munkájuk során sokat gyalogolnak vagy emelgetnek, semmivel sem védettebbek a depresszió ellen, mint az ülőmunkát végzők. A kutatók több mint 40 ezer norvég lakost kérdeztek a szabadidejükben végzett fizikai aktivitásukról. Ebből a szempontból azt is elkülönítették, hogy a könnyű vagy közepesen intenzív mozgást végeztek-e a részt vevők. Könnyű aktivitásnak értékelték azt a mozgást, ami nem jár izzadással és kifulladással – ilyen például egy nagyobb séta, jóga vagy gerinc-torna –, intenzívebb mozgásnak az minősül, amely eredményeképpen megizzadnak és gyorsabban veszik a levegőt. A résztvevők a kérdőívekben azt is megválaszolták, fizikai vagy szellemi munkát végeznek-e, illetve tapasztalják-e magukon a szorongás és a depresszió jeleit.
Az eredményekből kiderült, hogy minél jellemzőbb valakire a szabadidejében végzett mozgás, annál kevésbé valószínű, hogy depresszióba esik. Ezzel szemben azok az emberek, akik nem éltek fizikailag aktív életet, jóval nagyobb arányban számoltak be mentális zavarokról és depresszióról. Érdekes tapasztalat, hogy a mozgás intenzitása nem volt közvetlen összefüggésben a depresszió megjelenésével: vagyis akik csak könnyű sportot végeztek, ugyanolyan védettséget élveztek, mint az intenzívebben edzők. Az viszont a kutatás egyértelmű tanulsága volt, hogy a fizikai munkakörhöz tartozó mozgás nem bizonyult védőfaktornak a szorongással szemben.
„A mozgás nem csak fizikai szinten véd meg a lelki és szellemi gondoktól. Aki sportol, az jelentős szociális előnyöket is élvez, hiszen a sportkörökben, fitness-központokban újabb ismerősökre, barátokra tehet szert. Ráadásul a társaság támogatását is élvezheti az egészséges életmód megvalósításában, amely erős összekötő kapocs. Éppen ez az elköteleződés indokolhatja, miért csak a szabadidőben végzett mozgás védhet meg a depressziótól, hiszen ez a közös cél a fizikai munka során nem jelenik meg” – villantja fel a mozgás pozitív hatásainak másik oldalát Babai László, prevenciós szakértő, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója.
Ám, ha nem csupán a lelki vonatkozásokat, de a sport fizikai előnyeit is tekintetbe vesszük, elmondható, hogy itt már lényeges különbség van a könnyebb és a közepes intenzitású mozgásformák hatása között. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint ugyanis az izzadással, zihálással járó kardiomozgás az, amely már mérhető változásokat okoz a szervezetben. Ha heti legalább 150 percet sikerül kardiomozgással töltenünk – többek között – csökken a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk, a vércukorszintünk, megelőzhetjük a vastagbél-, emlő-, prosztata- és tüdőrákot, valamint jelentősen mérsékelhetjük a stressz következményeit.