József Attila Flóra ciklusából a Buzgóság egyik versszakából idézek:
” Fecseghetnének nyelves tudományok-
mind pártfogolna, ki szívébe lát.
legalább keressem, amire vágyok,
bár nincs,
az örökös ifjúság italát.„
Egyik napilap (Új DN) cikke a Női tükör rovatban írta 2001 09. 06-án.
EGÉSZSÉGES ÉTREND A HÍVŐK ASZTALÁN
Az ésszerűen folytatott böjt, vagy az egyes vallások előírásai szerint összeállított étrend meghosszabbíthatja az életet. Orvosok és a téma kutatói azt állítják: a mélyen vallásos ember egészségesebben él.
A szakemberek egyre inkább úgy látják, hogy a vallásos életmód rendező elvei pozitív hatással vannak az egészséges táplálkozást folytató hívőkre. A vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de máris sok a tapasztalat és a tanulság.
Kiderült például, hogy az ADVENTISTÁKNÁL jóval kisebb a krónikus megbetegedések kialakulásának esélye, mivel vegetáriánusok, és tartózkodnak az olyan élvezeti cikkektől, mint a mint a kávé, a tea, az alkohol, a cigaretta.
A MORMONOK húst ugyan fogyasztanak, de számukra is tilosak az élvezeti szerek.
Egy IZRAELI felmérés is kimutatta, a vallásos életformát követő, bizonyos húsoktól tartózkodó zsidó ember jóval egészségesebb társainál, például magas vérnyomás miatt is ritkán kezelik.
Böjt is van a legtöbb vallásban. A KATOLIKUS és a PROTESTÁNS nagybőjt alatt (a húsvét előtti 40 napban), péntekenként, továbbá hamvazószerdán és nagypénteken tilos húst enni.
Az ISZLÁMBAN kötelező 29-30 napos ramadán böjt is ilyen.
A Karthauzi és a TRAPPISTA keresztény szerzetesek a húsvétot megelőző 40 napban, illetve a karácsony előtti adventi négy hétben naponta csak egy szelet kenyeret, valamint folyadékot fogyasztanak. Nem csoda, hogy emésztőszervi panasz és vérnyomásprobléma körükben ritkán fordul elő.
… A vallás és az egészség kapcsolatának kutatói szerint az egészségesebb táplálkozás ugyanis csupán az egyik feltétele az egészség megőrzésének, az életkor meghosszabbításának.A vallás,- ha valaki mélyen átéli és követi – a pszichés eredetű betegségektől, civilizációs ártalmaktól, sőt egyesek szerint a rák kialakulásától is nagy valószínűséggel véd.
A hívő ember másként éli meg a mindennapok zaklatottságát. Világnézete segít az eligazodásban, a másokhoz és önmagához való szeretetteli viszonyulásban, ezért nem magányos, és gondjaiban sem marad egyedül. A közösséghez tartozás és a pozitív életszemlélet jótékony élettani hatását pedig ma már az orvostudomány sem tagadja.
Eddig a cikk.
Ajánlás? Legyünk Trappista szerzetesek (ez gyerekkori megszólítás, felnőtteket Trapp Istvánnak illene szólítani?) Vagy egyéb alternatívaképpen egy középkori úriember,Luigi Cornaro példáját kövessük? (szül. 1464-ben meghalt 1566-ban!) aki – miután mérhetetlenül kártékony életmódjának eredményeképpen nagyon közel járt a halálhoz, végtére is „mit veszíthetek” felkiáltással megreformálta életét.
Pontosan idézem a forrást: 
„gyomrom megbetegedett, súlyos kólikától és köszvénytől szenvedtem,állapotom egyre romlott, állandósult a hőemelkedésem, a gyomrom felmondta a szolgálatot, és folyamatosan szomjas voltam. E bajok ellen egyetlen reményem a halál volt.”
Negyvenéves korára már csak hónapokat jósoltak neki. Orvosai tanácsára ekkor egy szigorúan józan és rendszeres életvitelre tért át, vagyis szilárd ételének mennyiségét napi 56 dekában maximálta, amit élete vége felé drasztikusan lecsökkentett. Első értekezését 83 évesen írta meg, s igen népszerű olvasmánnyá vált a maga korában.
Akkoriban 83 évet élni már fényes bizonyítéka volt annak, hogy Cornaro igazat szólt a hosszú élet titkát illetően.
Nyolcvanhat éves korában írta második értekezését, melyben azt írta „minden érzékszervem tökéletes, de még a fogaim, a hangom, az emlékezetem és a szívem is az.És ami még több, az agyam tisztább, mint valaha.”
Hogy Cornaro hosszú élete valóban életmódjának köszönhető, azt persze lehet vitatni. de az Okinavai százévesek vizsgálata is azt mutatta, a hosszú életet élők felnőttkor
uk elérése után már nem növelték testsúlyukat, sőt igen idős korukban évente átlagosan 0,6 kg/m2 testtömeg index-csökkenést mutattak. A 12 vizsgált szuperszázéves testtömeg indexe 110 éves korukban átlagosan 17.4 kg/m2 volt, ami egy 172 cm-es ember esetében 51.5 kilogrammos testsúlynak felel meg.
Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás 17. oldal.
Ha már Luigi Cornaro-hoz hozzákeveredett az Okinavaiak példája, nem mulasztható el a blog személyemre vonatkozó bemutatkozó részében írtak kiegészítése. Így válik teljessé – leltárilag – az a három hosszú életű népességcsoport egyike, amit ott említettem.
A múlt század kellő közepén, 1950 január első napján léptem be először egy kis imaterembe Pécsen. Anyám volt a meghívott. Előadások voltak hetenkénti rendszerességgel a biblia leginkább „titokzatos” részéről, a Jelenések könyvéről. Mint gyerek is élvezettel hallgattam. Édesanyámat mélyen érintette az az életmód és tanítás, amit ott tapasztalt és megmaradt az ADVENTISTA tanításban élete végéig. 19
85-ben halt meg egy fatális apróság – tulajdonképpen baleset – miatt, 81 betöltött év után.
Egy több, mint 60 éves múltra visszatekintő ADVENTISTA élet sokrétű – elsősorban életvezetési, étkezési – tapasztalatát szeretném átadni, kiegészítve egy NATURA boltos élményeivel, az ilyen foglalkozás tanulságaival. Dénes Ottó
A HIT bizony hathat, és hat is! Hisz a Bibliát tanulmányozva is feltűnik, hogy Isten arra int minket, hogy vigyázzunk egészségünkre, és tartózkodjunk az élvezeti szerektől. És aki Hisz, ennek megfelelően él. Megfelelő életvitellel pedig sok krónikus betegség elkerülhető,ezáltal az élet meghosszabbítható,könnyebbé tehető. 🙂 (Ok és okozat? 🙂