A Biblia, az ókori tudományok és a szentimentális irodalom is a szívhez társította a bölcsességet, az értelmet vagy az érzelmeket is. A modern kutatások során a tudósok felfedezték, hogy szívünk valóban jóval több, mint egy izompumpa. Létezik benne ugyanis egy 40 ezer neuronból álló „miniagy”, amely saját intelligenciával rendelkezik. Egyes tudósok szerint az intuitív megérzések és gondolatok mögött rejlő intelligens erő a szívben rejtőzik, és nem biológiai agyunkban.
„Megfigyeléseink során azt láttuk, hogy szívünk úgy viselkedik, mintha saját értelemmel rendelkezne, és alapvető módon befolyásolja azt, hogy hogyan fogjuk fel a világot, és hogyan reagálunk rá” – állítja a szív működésének kutatására szakosodott kaliforniai HeartMath Intézet weboldala. „Lényegileg úgy tűnik, hogy a szív befolyásolja az intelligenciát és a tudatot.” Fajsúlyos kijelentések ezek, hiszen az orvostudomány még ma is kitart amellett, hogy az agy irányítja a test szerveit, beleértve a szívet is.
Howard Martin, a HeartMath Intézet alelnöke szerint „a szív negyven-hatvanszor több elektromos impulzust bocsát ki, mint az agy. Nem pusztán vért pumpál, hanem szerepet játszik az érzelmek irányításában, hormonok termelésében is. Az emberek évezredekkel ezelőtt is úgy írtak a szívről, mint ami saját intelligenciával rendelkezik – lehet, hogy igazuk volt. A modern tudomány néha csak azt fedezi fel, amit az emberek már amúgy is tudtak.”
A neurokardiológiai kutatások egyik úttörőjeként Dr. J. Andrew Armour vezette be a funkcionális szívbéli agy fogalmát még 1991-ben. Kutatásai során felfedezte, hogy a szív rendelkezik egy saját, összetett idegrendszerrel, amely megfelelően kifinomult ahhoz, hogy a maga nemében „miniagyként” tartsák számon
. Idegpályái lehetővé teszik, hogy a koponyában elhelyezkedő agytól függetlenül lépjen fel: képes tanulni, emlékezni, sőt érezni és érzékelni is.
Mint több kutatás utal rá: „A szív valójában egy nagyon komplex, önszervező információfeldolgozó központ, saját »aggyal«, amely kommunikál a koponyában elhelyezkedő aggyal, illetve befolyásolja is azt az ideg- és hormonrendszeren, valamint egyéb csatornákon keresztül. E behatások alapjaiban befolyásolják az agy működését és a főbb szerveket, és végső soron meghatározzák az élet minőségét.”
A HeartMath Intézet munkatársainak kutatásai szerint a szív elektromágneses mezőkön keresztül is kommunikál az aggyal.
A szív hozza létre a test legerőteljesebb és legnagyobb kiterjedésű, ritmikus elektromágneses mezejét.
A szív mágneses tere körülbelül ötszázszor erősebb, mint az agy mágneses mezője, és több méter távolságról is érzékelhető.