Az övsömör első tünete a kiterjedt bőrérzékenység, bizsergés vagy égő érzés ott, ahol később a kiütések megjelennek. A terület gyakran fáj. Jelentkezhet láz, fejfájás és nyirokmirigy-duzzanat. Néhány nappal később öv-vagy foltszerű kiütések jelentkeznek a törzs oldalán vagy az arcon. A kiütés folyadékkal teli hólyaggá alakul, amely később kisebb fekélyekké esik össze. Ezek kiszáradnak és hegesedéssel gyógyulnak.
Az övsömör a bárányhimlőt okozó vírusfertőzés kiújulása. A bárányhimlős megbetegedést követően a vírus a szervezetben marad nyugalmi állapotban, vagy az idegrendszerben rejtőzködik. Valamilyen okból, gyakran sok évekkel később a vírus az idegeken keresztül ismét a bőrbe vándorol, és az adott ideg által ellátott bőrfelületen kiütéseket okoz. Megelőzhető az immunrendszer erősítésével.
Vírusellenes kezeléssel gyógyítható. A fájdalmat gyógyszerrel lehet csillapítani, a viszketést pedig kovacinkes kenőccsel. A vírusellenes orvosságok lerövidítik a betegség időtartamát és a posztherpeszes fájdalom kialakulásának a kockázatát, ezért fontos mielőbb megkezdeni az alkalmazásukat. A kezelést lehetőleg már a hólyagok megjelenése utáni 72 órában kell megkezdem, különösen a szem körüli megbetegedéseknél.
Fertőző?
SOKAN KÉRDEZIK fertőz-e az övsömör. Ellentétben a bárányhimlővel, ami cseppfertőzéssel nagyon gyorsan terjed, az övsömört okozó „vari cella zoster vírus” (VZV) csak közvetlen kontaktus útján (a hólyagok csupasz kézzel való érintésével, közös törülköző használatával) adható tovább, azoknak, akik nem estek át bárányhimlőn. Náluk tehát bárányhimlő alakul ki, nem övsömör. A fertőzés veszély addig áll fenn, amíg a hólyagok nem száradnak be.