Kérdezzük meg Istent!
Mondd, Uram: Adtál-e követőidnek egy bizonyos nyugalomnapot? Melyik az Úr napja?
Ez az, amiről az ÚR beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az ÚR szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. Móz.II.16,23. 1
Melyik napnak vagy Te az Ura?
„Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia”. Mt.12,8.
Hét napból áll egy hét. Melyik ezek közül a szombat?
„A hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja …” Móz.II.20,10.
A mi számításunk szerint melyik a hetedik nap: a szombat vagy a vasárnap?
„Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, …” Mk.16,1-2.
Igen, Uram, de vajon nem törölted-e el azt a Törvényt, amelyik magában foglalja a szombat megszentelésére felszólító parancsolatot?
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mt.5,17.
De vajon nem törölted-e el az egyik parancsolatot úgy, hogy követőidnek ma már egy másik napot kell megszentelniük a hetedik nap helyett?
„Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
De Uram, a szombat vajon nem csupán a zsidók nyugalomnapja?
„A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért;” 2 Mk.2,27.
”Így készült el a menny és a föld és minden seregük. A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” Móz.I.2,1-3.
„Boldog ember … az, aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és megőrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen. … És ne mondja ezt az idegen, aki az Úrhoz adta magát: Bizony elszakaszt az Úr engem az Ő népétől! … Mert így szól az Úr … Akik megőrzik szombatimat és szeretik azt, amiben gyönyörködöm, és ragaszkodnak az én szövetségemhez: akik megtartják a szombatot, azt választják, ami tetszésemre van, és hűségesen ragaszkodnak szövetségemhez, helyet adok házamban és falaimon belül, és olyan nevet, amely több mint a fiak és a lányok, örök nevet adok nekik, amely nem hal ki soha. Az idegenek fiait meg, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék a nevét, és a szolgái legyenek, aki megtartja közülük a szombatot, s vigyáz, nehogy megszentségtelenítse, és ragaszkodik szövetségemhez, azt mind elvezetem szent hegyemre, és örömmel töltöm el őket házamban, az imádság helyén. Elfogadom égő- és véres áldozataikat oltáromon, mert házam minden nép számára az imádság háza lesz.” És.56,1-7.
Egyesek szerint Krisztus keresztre feszítése után, követői már nem tartották meg a szombatot.
„És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá. Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét. Aztán visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.” Lk.23,53-56.57.
Pál apostol nem vasárnap találkozott az őskeresztényekkel a feltámadás tiszteletére? Mi volt a szokása az imádat tekintetében?
„Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írások alapján.” Csel.17,2.
„Szombatonként … a zsinagógában vitázott, és igyekezett meggyőzni zsidókat és görögöket.” Csel.18,4.
A pogányok közül megtért keresztényekkel is szombaton találkozott? Talán a zsidókat szombaton, a görögöket pedig vasárnap kereste fel. Mit ír erről a Biblia?
”Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket. Miután szétoszlott a gyülekezet, sokan követték a zsidók és az istenfélő prozeliták közül Pált és Barnabást, akik szóltak hozzájuk, és biztatták őket, hogy maradjanak meg Isten kegyelmében. A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét.” Csel.13,42-44.
Mit tanított Pál apostol a szombat megtartásáról?
„Megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, miképpen Isten is a magáéitól,” Zsid.4,9-10.
Mire utal Pál apostol, mikor arról beszél, hogy Isten megnyugodott a hetedik napon?
„A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” Móz.I.2,2-3.
Pál apostol tanítása és példája mi volt a szombattal kapcsolatban?
megérkeztek a pizidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek. Csel.13,14.
Filippiben, amely Macedónia vidékének első városa, római település volt, néhány napot … töltöttünk. Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.; Csel.16,12-13.3
Ha a Biblia a szombat megtartásáról ír, hogyan és ki által lett bevezetve a vasárnap a kereszténységben? 
„ebből az országból tíz király jut hatalomra. Utánuk pedig egy másik kerül uralomra. Ez különbözik a többiektől, és három királyt megaláz. Sokat beszél majd a Felséges ellen, és gyötörni fogja a Felségesnek szentjeit. Arra törekszik, hogy megváltoztassa az ünnepeket és a törvényt.” Dn.7,24-25.
Ha nem Isten rendelte el, akkor miért ünnepli olyan sok ember a vasárnapot a szombat helyett? Mi erről Isten véleménye?
„Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.” Mk.7,6-7.
Milyen hatalomról, milyen „királyról” beszél Dániel könyve?
„Mi vasárnapot ünneplünk a szombat helyett, mert a Római Katolikus Egyház a laodiceai zsinaton (i.u. 364-ben) a nyugalomnap megünneplését áthelyezte a szombatról vasárnapra.”
Peter Geiermann: Katekizmus. 50. old.
„Ezt mondja a Seregek Ura: Kérdezd csak meg a papoktól, hogy áll a dolog” Agg.2,11.
Rendben van. Megkérdeztem Stephan Keenan katolikus paptól: hiszi-e, hogy az ő egyházának hatalmában áll Isten törvényének a megváltoztatása?
„Ha nem volna hatalma erre, nem tehette volna meg azt, amit különben az összes keresztény vallás egyhangúan jóváhagy, azaz nem helyezhette volna a hét első napjának, a vasárnapnak megtartását a hét hetedik napjának, a szombatnak a helyébe, mert ennek a változtatásnak az alátámasztására egyetlen verset sem találunk a Bibliában.”
Stephan Keenan: Doctrinal Catechism. 174. old.
Egyetértenek-e ezzel a protestáns igehirdetők?
Kongregacionalista:
„Teljesen világos, hogy bármilyen szigorúan is ünnepeljük a vasárnapot, nem a szombatot ünnepeljük.”
Dr. R. W. Dale: The Commendements 106. old.
Methodista:
„Héberül a szombat nyugalmat jelent, és ez a hét hetedik napja… és kerülgetés nélkül meg kell mondanunk, hogy nincs egyetlen törvény sem az Újszövetségben a hét első napját illetően.”
Buck’s Theological Dictionary
Baptista:
„Mindig volt és mindig van egy parancsolat a szombat megünneplésére, de ez a szombat nem a vasárnap. Azonban egy szuszra ki lesz jelentve, látszólagos diadallal, hogy a szombat a vasárnapra lett áthelyezve, minden kötelezettségével. előjogával és szentesítésével együtt. Azt kérdezem: hol található a jelentés egy ilyen áthelyezésről? Az Újszövetségben egyáltalán nem … Pontosan tudom, hogy az őskeresztény egyház gyakorlatában nem létezett a vasárnap … Sajnos, a pogányság jelével megbélyegezve és a napisten nevével megkeresztelve jutott el hozzánk, amelyet a pápai hitehagyás elfogadott és szentté avatott és a protestantizmusra hagyta, mint szent örökséget.”
dr. E. T. Hiscot: Baptista Kézikönyv
A jezsuita szerkesztésű “Szív” újság ugyancsak különösnek találja a protestánsok önellentmondását:
Következetlenség
A reformátusok nagygyűlésük alkalmával határozatot hoztak, amelyben kérik a kormányt, hogy a vasárnap vallásos megülését jobban mozdítsa elő a polgári munkák fokozottabb eltiltásával.
Nem új ez a kívánság, mert mi katolikusok, már igen sokszor követeltük ugyanezt a kormánytól. Ebben a követelésben most találkozunk a Kálvin hite szerinti polgártársainkkal.
Nem tudjuk azonban megérteni, hogy a protestáns atyánkfiai hogyan mernek lelkesedni a vasárnapért? Hiszen szerintük csak az az igazi vallási igazság, amelyik a Szentírásban van benne és a hagyomány nem lehet döntő a vallás dolgaiban. A Szentírásban pedig az van, hogy a szombatot szenteljük meg, de sehol egyetlen betűt sem találhatunk arról, hogy a szombat helyett az Új-szövetségben a vasárnapot kellene megülnünk. Ezt a kötelességünket egyedül a hagyományból tudjuk.
Onnét tudják a protestánsok is; de azt már nem tudják, hogy amikor a vasárnap mellett buzgólkodnak, tulajdonképp hitük legelső alaptételével kerülnek ellentétbe, mert olyant követelnek, ami a Szentírásban nincs meg.
De hát náluk egy kis következetlenség elcsúszik!”
A Szív. 1927. június. 18. XII. évfolyam 42. szám.
Van-e valamilyen következménye egy nap megünneplésének? A napok egyformák, nemde?
„Vagy nem tudjátok, hogy annak szolgái vagytok és annak kell engedelmeskednetek, akinek mint szolgák alárendelitek magatokat? Vagy a bűnnek, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek, ami megigazulást eredményez?” Rm.6,16.
Mit tegyek hát? Az Isten által elrendelt szombatot, vagy az emberek által tiszteletben tartott vasárnapot tartsam meg?
„Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Csel.5,29.
Uram, mi a véleményed a vasárnap megünnepléséről?
„hagyományotok kedvéért kijátsszátok az Isten parancsát.” Mt.15,6.
„De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.” Csel.15,9.
Ezek szerint téved az a sok millió ember, aki a vasárnapot ünnepli?
„Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” Mt.7,13-14.
A teológusok mégiscsak tanult emberek. Vajon ők, és a népszerű igehirdetők miért nem tartják a szombatot?
„Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt, azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket:” Kor.I.1,26-27.
Én elfogadtam Jézust. Tudom, hogy Ő a Megváltóm, és tudom, hogy Ő is elfogadott engem, annak ellenére, hogy a vasárnapot ünnepeltem.
A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg.” Csel.17,30.
Én ismerlek Téged, Uram, és tudom, hogy nem fogsz kárhoztatni amiatt, hogy nem tartom meg a szombatot.
„Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság” Jn.I.2,4.
De hát nem elég az, hogy szeretlek Téged, és a szeretet törvénye szerint élek?
„Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat” Jn.14,15.
”Mert az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait. Parancsai nem nehezek.” Jn.I.5,3.
Ez azt jelenti, hogy mind a tíz parancsolatot meg kell tartanom?
„Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” Jak.2,10.
Rendben van. Azt hiszem, ha megpróbáljuk követni Jézust, az teljesen elegendő, nem?
„Aki azt állítja, hogy benne marad, annak úgy kell járnia, ahogyan ő járt.” Jn.I.2,6.
„Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek. Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében.” Jn.15,7-10.
Jézus Krisztus vajon szombatot ünnepelt?
„Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni.” Lk.4,16.
„Jézus lement Kapernaumba, Galilea egyik városába, és tanította őket szombaton;” Lk.4,31.
De Uram, ez 1900 évvel ezelőtt történt. Ha ma jönnél el erre a földre, vajon nem egy másik napot tartanál tiszteletben a szombat helyett?
„Én, az Úr, meg nem változom …” Mal.3,6.
„Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” Zsid.13,8.
Uram, veszélyezteti üdvösségemet az, ha a jövőben nem ünneplem akaratod szerint a szombatot?
„Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett. Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!” – ezt is mondta: „Ne ölj!” Ha pedig nem paráználkodsz, de ölsz, megszegted a törvényt.” Jak.2,10.11.
Szükséges engedelmeskednem a törvény parancsolatainak ahhoz, hogy eljussak az üdvösségre?
„Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki,” Zsid.5,9.
„Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.” Thess.II.1,7-8.
A hitem nem elég ahhoz, hogy üdvözüljek?
„Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit?” Jak.2,14.
„A hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Viszont mondhatja valaki azt is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet.” Jak.2,17-18.
„Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? Láthatod, hogy hite működött tetteiben és tettei tették teljessé a hitét. Így teljesült az Írás szava: „Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált” és: „Az Isten barátjának” nevezték. Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában.” Jak.2,20-24.
Szükséges megtartanom a parancsolatokat, hogy eljussak az üdvösségre?
„Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat” Mt.19,17.
Nem értem Uram, hogy miért hangsúlyozod a hetedik nap fontosságát. A vasárnap nem olyan jó, mint a szombat?
„Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” Móz.II.20,11.
„Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett.” Mt.15,13.
Uram, úgy látom, ha megtartok egy napot a hétből, mindegy, hogy melyiket, akkor az elegendő?
„Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.” Péld.14,12.
Uram! Ezek szerint az én hitvallásom nem vezet a mennybe?
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Mt.7,21.
De én rendszeresen imádkozom!
„Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is utálatos.” Péld.28,9.
De Uram, egyesek betegeket gyógyítanak, nyelveken szólnak, és más csodákat művelnek a nevedben!
„Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát?
És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” Mt.7,22.
Jól van, Uram, megértettem, hogy a szombat szent, de ha bezárom az üzletemet szombaton, csődbe megy a vállalkozásom.
„Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” Mk.8,36.
Ami engem illet, nem aggódom, de mi lesz a családommal? Nem lenne jobb szombaton is dolgoznom a családom biztonsága érdekében?
Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” Mt.6,32-33.
„Így tehát, aki közületek nem mond le minden vagyonáról, nem lehet az én tanítványom.” Lk.14,33.
Ha vállalom a kockázatokat, és elkezdek szombatot ünnepelni, barátaim majd kinevetnek és kigúnyolnak engem!
„Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben:” Mt.5,11.
„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál.” Jn.15,18.
Megtörténhet, hogy a családom nem ért majd egyet velem, és meghasonlást támasztok a családban. Mit tegyek akkor?
„Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám.” Mt.10,37.38.
Attól félek, nem leszek képes arra, hogy elviseljem ezeket a megpróbáltatásokat. Gyenge vagyok.
„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. … mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.” Kor.II.12,9.10.
Kérdés: Uram, mi a jutalma annak, aki hűséges és engedelmeskedik parancsolataidnak?
„Bizony mondom nektek: Senki sem hagyja el házát, feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, hogy ne kapna ezen a világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig az örök életet.” Lk.18,29-30.
Uram, meddig van érvényben a hívők szombat-ünneplése? 
„Mert mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak én előttem, szól az Úr, azonképpen megáll a ti magvatok és nevetek; És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljön minden test engem imádni, szól az Úr.” És.66,22-23.
Akkor legyen meg Uram, a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is!
„Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” Mt.15,21.
1 A Károli fordítást, az új Protestáns fordítást, valamint esetenként a Szt. István Társulat által készített katolikus fordítást használom az Igehelyek idézésénél. (M. G.)
2 Még mielőtt zsidók léteztek volna, a zsidó nép ősatyja (Ábrahám) születése előtt 2000 évvel, adta Isten a szombatot az első emberpárnak.
3 Az Újszövetség nem kevesebb, mint 50 helyen tesz említést a szombatról. Az Apostolok cselekedetei 6 szombatot említ, amelyen Pál apostol és munkatársai vallásos összejöveteleket tartottak. A Bibliában egyetlen olyan Ige sem létezik, amely igazolná a vasárnapi nyugalomnap elrendelését. Márpedig: „az Úr nem tesz semmit anélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak.” Ám.3,7. (Új katolikus fordítás)
Készítette és kiadta: A Hetednapi Adventista Reformmozgalom
(A gépelt változatot készítette: Mráz G. 2009.01.11.)