ELKERÜLHETŐ BETEGSÉGEK VI.(Egy orvos érvelései a biblia jelenlétében VI.

Előrebocsájtom, hogy ebben a folytatásban különös tényezők ismertetése következik, ami esetleg vitát, vagy legalábbis megjegyzéseket fog generálni, de kérem, hogy előbb a következő folytatást is várják meg, aztán lehet következtetéseket levonni. A képek Michelangelo Dávid szobrának a témához kapcsolódó részleteit hozzák közelebb (Dénes Ottó)

E tények felismerését egy roppant izgalmas történet előzte meg. A XX. század elején dr. Wineberg H. N., az egyik New yorki kórházban végzett vizsgálatai so­rán megállapította, hogy a zsidó nőknél viszonylag ritkán fordul elő méhrák.2

Meglepő eredmény! A kór­házban egy olyan csoport volt éppen együtt, akiknél aránylag ritkábban fordult elő ez a félelmetes beteg­ség.

Dr. Ira Kaplan kollégáival együtt figyelemmel kísérte ezt a nyomot és egy másik New-yorki kórházban át­nézte az összes zárójelentéseket. Az orvosok való­sággal megrökönyödtek, mikor megállapították, hogy mily ritkán fordul elő méhrák a zsidó nők között.3 A Mayo-kórház nőgyógyászai 1949-ben megdöbbenten tapasztalták, hogy az egymás után fellépő rákos ese­teknél 568 személy között egyetlen zsidó nő sem szerepelt. A betegek 7%-a rendszerint zsidó szárma­zású s ebből következtetve jogosan feltehető lenne, hogy a rákban megbetegedett nők között 7%, vagyis 40 nő zsidó volt. Ezzel szemben egyetlen egy zsidó nő sem volt köztük!4 Egy 1954-ben, Bostonban végzett széleskörű vizsgálat kiderítette, hogy a nem zsidó nők­nél a zsidó nőkhöz viszonyítva nyolc és félszer több méhrákos eset fordul elő.5

Mi lehet az oka, illetve mire vezethető vissza ez a jelenség? A rákkutatók nyíltan bevallják, hogy ez a zsidó férfiak körülmetéltségére vezethető vissza — arra a rendelkezésre, melyet Ábrahám Isten paran­csára négyezer évvel ezelőtt honosított meg.
A nemrég lefolytatott vizsgálatok egész sora szin­tén arra az eredményre vezetett, hogy az altesti rák­megbetegedések nincsenek összefüggésben a faji tulajdonságokkal, a táplálkozás módjával, a környe­zettel vagy egyéb befolyást gyakorló tényezőkkel, ha­nem kizárólag a körülmetélésre vezethetők vissza. Indiában is végeztek ilyen célból vizsgálatokat. A lakosság ugyanis közös származású, azonos környe­zetben él, de két különböző vallási csoportra oszlik. Az egyik vallási csoport, a mohamedánok, Ábrahám egyik utódát tisztelik. Fiaikat ők is körülmetélik.

Ennél a csoportnál ritkábban fordul elő a méhrák, mint az ugyanahhoz a fajhoz tartozó többi asszonynál, jóllehet táplálkozási módjuk és környezetük azonos.6
Egy amerikai nőgyógyászati szakfolyóirat cikkírója megállapítja, hogy úgy a zsidó, valamint a muzulmán asszonyok között alig fordul elő méhrák. Megfigyelték, hogy e merőben különböző népességi csoport törté­nelmében csak a férfiak körülmetélése közös. Ugyan­ebben a cikkben közli azt is, hogy a Fidzsi-szigetek lakói között ritkábban fordul elő méhrák, mert itt is körülmetélik a férfiakat. A cikkíró végül azt tanácsol­ja, hogy — a méhrák elkerülése érdekében – metélje­nek körül minden újszülött fiúcskát.7 Az orvostudo­mány nem zárkózhat el tartósan e nyilvánvaló tények általános elfogadása és realizálása elől. A népesség széles köreiben ma még nem veszik komolyan a körülmetélés szükségességének tényét, jóllehet a higiénia szempontjából döntő jelentőségű.

Önként adódik a kérdés, mennyiben gátolja a körül-metélés a méhrák kifejlődését? — A férfiak nemi szer­vének hegyét, az u. n. makkot egy mozgatható előbőr veszi körül. A körülmetélésnél /circumcisio/ eltávolít­ják a fölös bőrdarabkát. Ha meghagyják, az nehezíti az alapos tisztálkodást. Az előbőr alatt megteleped­hetnek a különféle betegséget okozó baktériumok és rákkeltő smegma-bacillusok. A nemi érintkezésnél ezek a bacillusok bekerülhetnek a méhbe. Amennyi­ben a méh nyálkahártyája egészséges, akkor alig for­dulhat elő károsodás. De ha csak egy kis repedés, vagy hasadék található a hüvely felületén, — ami szülés következtében gyakran előfordulhat — ott ezek a bacillusok könnyen gyulladást okozhatnak. Testünk bármely gyulladásos része könnyen elrákosodhat eb­ből kiindulva megérthetjük, miért fordul elő gyakrab­ban méhrák azoknál a nőknél, akiknek körülmetéletlen a férje.

Az említett baktérium-típus nemcsak a nőknél idézhet elő rákosodást, hanem a férfiak nemi szervében is okozhat gyulladást, ami a hímvessző /penis/ elrákosodásához vezet.

Hogy ez milyen ritkán fordul elő a körülmetélt férfiaknál, azt az a tény is bizonyítja, hogy az orvostudomány történetében 1955-ig össze­sen négy ilyen természetű rákosodást jegyeztek fel.8 Nyugodtan állíthatjuk, hogy a körülmetélés egyik biz­tos eszköze a halálos kimenetelű rákos megbetegedé­sek megelőzését célzó intézkedéseknek. A körülmeté­lés — mint bajmegelőző tényező — az orvosi kezelés­nél is fontosabb. Ha az elrákosodás megtörtént, akkor az esetek többségénél csak műtéti beavatkozás se­gíthet. El kell távolítani a nemző szervet.
A titok továbbra is titok marad: az orvostudomány sokévi fáradságos, szorgos kutatás után egy olyan eszközre bukkan, mely elejét vehetné a nemi szervek elrákosodásának, holott Isten legalább négyezer éve kínálja az emberiségnek. A tudomány nem a labora­tóriumi vizsgálatok eredményeként bukkant rá, hanem számtalan statisztikai adat segítette hozzá. Kiértékelé­sük azért vált lehetővé, mert a zsidók nemzedékről nemzedékre hűek maradtak Istennek Ábrahámmal kötött szövetségéhez.’

Sokan kétségbe vonják, hogy Isten megőrizte vá­lasztott népét az egyiptomi sanyargatás idején. Töb­bek között nem hisznek a Vörös tenger kiszárításában sem, mely a szolgaságból való menekülésüket tette lehetővé. Ezek a csodák eltörpülnek, ha Isten utasitá­saival, rendelkezéseivel és parancsolataival hasonlít­juk össze őket, mert évezredeken át megőrizték nem ­csak Izraelt, hanem más népeket is a különböző csa­pásoktól, súlyos kimenetelű járványoktól és a rákos megbetegedésektől.
Folytatása következik