Gondoltam, hogy egyszer megmutatom a reggelimet.
Először is a nyersanyag: egy csésze köles, kb egy maroknyi mazsola és három csésze víz. Addig főzzük, amíg a víz elforr. Ez kb max 5-8 perc.Ezután a lábost félretesszük másnap reggelig. Ez idő alatt még jól beszikkad. Ebből veszem ki a reggeli adagot, kb két jó evőkanálnyit. A többit hűtőben tartjuk és naponta ebből merítem ki a jelzett adagot. Ehhez teszem a joghurtot, egy-két evőkanálnyit. Előfordul, hogy egy kiskanálnyi lekvárt is kap az adag, dió kb 6-7 db. Ezt a kompoziciót mikróban melegítem langyosra.
A gyümölcs szezonálisan változó. Télen többnyire mandarin, banán, alma. Hol ez, hol amaz. Az alsó képen sült tök is látható, amit kiskanállal adagolok a kölesfalatokhoz. Barack, szőlő, körte, stb. szintén kiváló, mikor mi kapható.
Az ital. A felső képen szőlőlé (must) van, az alsó pohárban ugyanez, csak egy kis meggylé van hozzáadva, amit a nejem a meggyes pite készítésénél a meggyből előzőleg kisajtolt, én pedig megittam. Ezzel a reggelivel vagyok legalábbis délig, de akkor sem eszek mást, mint néhány kis pogácsát, vagy egy két szem aszalt szilvát, vagy hasonlóan kevéske egyéb ételt, vigyázva a derékméretemre.
Azt pedig, hogy ebben mi a fantázia következőkben kielemezem, mert így szimpla önsanyargatásnak tűnik, pedig ha valaki tudja, hogy a szervezetének milyen építőanyagokra van szüksége (vitaminok, ásványi anyagok) az ezeket tudatosan válogatja össze és nem a hagyományokhoz ragaszkodva, vagy a „szeretem-nemszeretem” sikamlós pályáján szörfölve.