Így trükközik velünk az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar szereplői több milliárd dollárt költenek marketingre azért, hogy azt higgyük, egészséges ételeket eszünk, ám igazából ez sokszor megkérdőjelezhető. A Business Insider-en most megjelent egy lista, ahol felsorolják, mire érdemes figyelni.

Nem biztos, hogy tényleg egészségesek azok az ételeket, amelyeket annak reklámoznak. Az élelmiszeripar szereplői több milliárd dollárt költenek marketingre azért, hogy azt higgyük, egészséges ételeket eszünk, ám igazából ez sokszor megkérdőjelezhető. A Business Insider-en most megjelent egy lista, ahol felsorolják, mire érdemes figyelni.

1. Teljes kiőrlésű gabonatermékek és társaik. Ezek a termékek egészségesek, ám nem biztos, hogy sokszor tényleg ilyen termékeket vásárolunk, pedig azok ilyennek látszanak. Sokszor nem teljesen felel meg a teljes kiőrlésű gabona meghatározásának az adott termék, illetve a fogyasztók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a többfajta gabonát tartalmazó termékek nem minden esetben teljes kiőrlésűek. Erre úgy lehet megoldást találni, ha olyan gabonatermékeket vásárolunk, amelyek minél kevesebb összetevőt tartalmaznak, és alaposan megnézzük a csomagolást.
2. Étcsokoládé. Az étcsokoládé kedvezőbb egészségügyi mutatóit sok kutatás bizonyítja, ám ezek a 70 százalék feletti kakaótartalomra vonatkoznak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor étcsokinak lehet nevezni az 55-64 százalék közötti csokikat is. Nézzük meg a címkét, hogy pontosan mekkora is a csoki kakaótartalma, és ne felejtsük el, hogy nem mindig a mennyiség számít: a kevesebb is ugyanolyan finom.
3. „Csak természetes anyagokból készült”. Az élelmiszeriparban már éve óta használják a „természetes” kifejezést, hogy ezzel bizonyítsák, ez jobb, mint a termék feldolgozott megfelelője. A legjobb tanács: fogyasszunk csak olyan termékeket, melyekben tényleg csak egy összetevő van, ilyenek lehet például a csak mogyoróból készült mogyoróvaj.
4. „Nem magas fruktóztartalmú kukorciaszirup”. Nem csak ez az egy összetevő tekinthető a mumusnak, egyéb hozzáadott cukrok is növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A glükóz sem feltétlenül jobb a fruktóznál, így meg kell nézni a címkét, csomagolást, hogy milyen cukrok találhatóak az adott termékben.
5. Termékek, amelyek tényleg gyümölcsből készülnek. Az „igazi gyümölcsből készült” szlogen nem biztos, hogy tényleg megállja a helyét, például volt olyan amerikai epertermék, melynek annyi köze volt a gyümölcshöz, hogy volt benne körtekoncentrátum. Megoldás lehet erre az, hogy csak gyümölcsöket vásárolunk.
6. Kevesebb nátrium (kevesebb só). Az amerikai szabályoknak megfelelően a kevesebb nátrium cetlit csak akkor lehet rárakni egy adott termékre, ha az eredetinél 25 százalékkal kevesebb nátrium van az adott termékben. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy alacsony a termék nátriumtartalma, hanem csak azt, hogy kevesebb nátrium van benne az eredeti mennyiséghez képest. A legjobb megoldás ennek  kivédésére az lehet, ha a vegyszer- és adalékmentes élelmiszereket keressük, és nátriummentes vagy alacsony nátriumtartalmú árukat vásárolunk.

http://hvg.hu/kkv/20140223_Igy_trukkozik_velunk_az_elelmiszeripar