A füstölt hús egyik váratlan hatása

A hivatkozott tanulmány gyenge pontja a gumifogalom: TÚL SOK….
Ki, vagy mi ez esetben a mérce, amihez viszonyítva lehet(ne) megfelelő mennyiséget megállapítani? Van-e olyan orvos, tudós, vagy egészségügyi szakember, akinek jogosítványa van (lenne) általánosságban használható mennyiségi javaslatot tenni a már többszörösen károsnak mondott TARTÓSÍTÁSI MÓDSZER (a nitrátok) használatára?

Ha körülnézünk, valószínűleg majdnem mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, akinek az alvása egy merő szenvedés, mert félig ülve kell “feküdnie”. Ugyanez az ember, amint a mosdókagyló fölé hajolva, az ajtón át is hallhatóan, erősen krákog, erőlködik, hogy a felgyülemlett nagy mennyiségű váladéktól (magyarul slájm) kínlódva, szenvedve – naponta többször – megszabaduljon, annak soha el nem felejthető “élménye” lesz.

Tegyük hozzá a különböző orvosi vizsgálatok – tüdőtükrözés, 24 órás gyomorsav szonda az orron át, a tüdőgyógyászokkal való rendszeres konzultációk, a gyógyszerek váltogatása, kísérletezések, kudarcok.. élményeit. a reflux-gyanú, amiből van kicsi igazság is, ami hozzájárul a tüdőtágulat, a hörgőtágulat maradandó hatásaihoz. Szóval minden együtt van egy keserves “élet” napi szenvedelmeihez.

Ez pedig nem veleszületett, vagy genetikai “hiba”, hanem a szerzett betegségek egyike. Az említett élő emlékem egy barátom, aki a reggeli étkezését szinte sohasem tudta elképzelni a “szalonnázó paraszt” közismert kis szobrának – menüje – nélkül. Vagyis a füstölt sunka,kolbász, szalonna,szalámi NÉLKÜL. Most már késő a bánat. A COPD annyira rögzült, hogy a még hátralévő életében csak naponkénti szenvedések és- esetleg – némi diéta árán fog tudni létezni. Korai vacsora, nagyon kicsi adagokkal…. Közéletet, társadalmi eseményeket (színház, közösségi rendezvények ) látogatni merész vállalkozás. A visszafojtott köhögési kényszer időnként kitör, ha nem akar fuldokolni.

Intő “példa”, ha ezt a civilizációs betegséget tudatossággal, a modern húsfeldolgozási módszereket nélkülöző táplálkozással vissza akarja valaki szorítani,amíg nem késő, hát gondolkozzon el, de nagyon. (Dénes Ottó)

Túl sok löncshús, szalonna, virsli és egyéb tartósított hús fogyasztása egy új kutatás szerint súlyosbíthatja a tüdőtágulás, a krónikus hörghurut és más légúti megbetegedések tüneteit.

Ezeket a tüdő gyulladását okozó megbetegedéseket gyűjtőnéven krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) néven említi az orvosi szakirodalom. E rendellenességek fellángolásait gyakran a tüdőfertőzések, a légszennyezés és a dohányfüst váltják ki, és számos beteg esetében kórházi kezelés válhat szükségessé.

A European Respiratory Journal legújabb számában megjelent tanulmányukban a barcelonai Környezetepidemiológiai Kutató Központ szakértői arról számolnak be, hogy a tartósított húsok kezeléséhez használt nitrátok olyan reaktív nitrogénszármazékokat hoznak létre, amelyek károsíthatják a tüdőszövetet, ezért az ilyen élelmiszerek túlzott fogyasztása megnövelheti a kórházi kezelés kockázatát a COPD-ben szenvedő betegek körében.
Fotó: AP
A kutatás során 274 COPD-s beteget vizsgáltak első kórházi kezelésüktől számítva átlagosan két évig. Az eredmények azt mutatták, hogy nagy mennyiségű tartósított hús (például napi egy szeletnél több sonka) fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket a COPD-s betegekben, amelynek következtében a betegségben szenvedő páciensek újabb kórházi kezelésre szorulnak.

A kutatást vezető Judith Garcia-Aymerich azt is elmondta, hogy a tartósított húsok fogyasztásának korlátozásán kívül más óvintézkedésekkel, például a dohányzásról való leszokással és a rendszeres testmozgással is meg lehet előzni a krónikus obstruktív tüdőbetegség fellángolásait.

HVG.HU EGÉSZSÉG