Kockázatos táplálkozás

Étkezési szokásaink az elmúlt évtizedekben igencsak megváltoztak. A magas cukor-és zsírtartalmú ételek táplálkozásunk szerves részévé vált, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nő az elhízással összefüggő betegségek száma is – hívja fel a figyelmet az egészségügyi világszervezet (WHO). Becslések szerint 2010-re a világ lakosságának több mint fele túlsúlyos lesz, ugyanakkor az éhezés is tömeges méreteket ölt, minden hatodik ember alultáplált.

Az életkortól, nemtől, fizikai aktivitástól függően egy felnőtt ember átlagos napi energiaigénye 2-3 ezer kalória. Amennyiben csökken a szükséges energia, hanyatlik a szellemi teljesítmény, gyengül a szervezet védekezőrendszere. Henter Izabella dietetikus szerint az sem mindegy, hogy mit eszünk, hiszen szervezetünk bizonyos amino -és zsírsavakat, vitaminokat, nyomelemeket nem képes előállítani; a létfontosságú összetevőkhöz pedig csak gondosan összeállított étrenddel juthatunk hozzá. Előfordulhat, hogy nem jut elég energiához a szervezet, de az is, hogy a szükséges energiabevitel mellett kialakulnak hiánybetegségek, az étel kedvezőtlen összetétele miatt, ez pedig alultápláltságnak számít.

A koplalás pedig természetes alkalmazkodási reakciókat indít el a szervezetben, zsírszöveteink átlagosan 40–50 napra elegendő energiát tárolnak. Amennyiben a folyadékbevitel egyenletes marad, az éhezés – a zsírszövet tömegétől, a fehérjevesztés mértékétől függően – harminc-hatvan napig viselhető el. Miközben a vércukor elengedhetetlen a központi idegrendszer megfelelő működéséhez, a testünk energia-egyensúlyának fenntartásához elsőként a májban és az izmokban tárolt glikogént bontja le. Ám a glikogénraktárak kimerülése után a szervezet aminosavakból és zsírból állítja elő a működéshez szükséges cukrot.

Majd sorvadni kezd az izomzat, romlik a védekezőképesség. A minimális sófelvétel miatt csökken a vérnyomás, ami keringési problémákhoz, az agy vérellátásának elégtelenségéhez, ájuláshoz vezethet. Ha továbbra is fennáll az áldatlan állapot, csökken a csontok mésztartalma, károsodnak a zsigeri szervek – máj, vese, belső elválasztású, hormontermelő mirigyek –, sorvad a szívizom, míg az ionzavarok, a súlyos hiányállapotok miatt végzetes szívritmuszavar léphet fel.

A gyerekek egészsége és jó közérzete nagymértékben függ attól, hogy életük korai szakaszában megkapják-e a megfelelő tápanyagmennyiséget. A WHO javaslata alapján a gyermekeket hat hónapos korukig kizárólag anyatejjel kellene táplálni, amennyiben azt alacsony tápanyagtartalmú szerekkel helyettesítik, könnyebben alakulnak ki a fejlődési rendellenességek. Elsősorban a mikrotápanyagok  – például vas, jód, A-vitamin és folsav – hiánya jellemző. A vashiány elsősorban a gyermekek agyi fejlődését érinti, de vérszegénységet is okozhat. Míg az európai régióban például 435 millió embert érint a jódhiány, amely a gyerekeknél szellemi visszamaradottságot, agykárosodást okozhat, várandós nőknél pedig vetéléssel vagy halvaszületéssel járhat.

Bár minden hatodik ember éhezik világszerte, az elhízás éppoly komoly egészségügyi problémákat idézhet elő, mint az alultápláltság. A magyarok ötvenhárom százaléka túlsúlyos, tizenhat százalékuk pedig elhízott; az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak aránya, a negyvenöt év felettiek több mint kétharmada elhízott – derül ki a Webbeteg.hu kutatásából. A túlsúlyosak öt százaléka egyáltalán nem figyel arra, hogy mit vesz magához, egyharmaduk nem étkezik egészségesen. Önkritikával azonban nem állnak jól, a súlyfelesleget cipelők majdnem fele (48 százalék) áltatja magát azzal, hogy kiegyensúlyozottan táplálkozik, és csupán tizenhat százalékuk figyel az előírt diétára. A helytelen étrend mellett a mozgásszegény életmód, a túlfogyasztás társadalmi nyomása legalább ennyire felelős az elhízás kialakulásáért. A kevésbé szívderítő statisztikák szerint férfiaknál gyakoribb a súlyprobléma, valószínű ezzel magyarázható a szív és érrendszeri megbetegedések gyakorisága is körükben.

Bizonyos életkorokban is nagyobb az elhízás kockázata. A nők leginkább a terhesség, a szoptatás, fogamzásgátló szerek szedése és a menopausa idején gyarapodnak. A gyermekkori hízás legkockázatosabb időszaka pedig a pubertáskor: ebben az életkorban nemcsak a zsírsejtek mérete nő, hanem számuk is megsokszorozódik. A tíz-tizenhároméves kövér gyerekek mintegy hetven százaléka felnőtt korában is túlsúllyal küzd. A súlyproblémák megelőzésében egyebek mellett nagy szerepe van a megfelelő közétkeztetésnek is. A közétkeztetést egyre nagyobb arányban látják el vállalkozási formában működtetett konyhák, ám jogi szabályozásuk nem alkalmazkodik a célcsoporthoz.

Az óvodai, iskolai, munkahelyi, kórházi menza kínálata például szinte azonos. Az allergiások és a különböző diétákra kényszerülőknek is – cukorbetegek, lisztérzékenyek  – egyre népesebb a tábora, de csak a közétkeztetési konyhák töredéke tudja különleges igényeiket kielégíteni. Ezt ismerte fel a közétkeztetési kerekasztal is, és fogalmazott meg olyan szabályokat, amelyeket egyaránt be kellene tartani valamennyi területen. A táplálkozási szakember szerint ugyanakkor nagyon fontos a napi ötszöri – három fő és két kisebb – étkezés, amely alkalmat teremt az együttlétre is.

medizona.hu