Még a sokat látott szülőket is megviseli, ha a gyerek teste forró, a lázmérő pedig magas értéket mutat. Pedig a láz hasznos, ráadásul sokszor nincs is arányban a betegség nagyságával. De mikor kell csillapítani a magasba szökő testhőmérsékletet? Egyáltalán le kell-e nyomni a lázat mindig és mindenáron?
„A lázcsillapítás egyetlen célja, hogy javítsuk a beteg rossz közérzetét, nem pedig az – amit a mai napig sokan állítanak –, hogy elkerüljük a láz káros hatásait” – szögezi le rögtön beszélgetésünk elején Rados György, csecsemő- és gyermekgyógyász, aki szerint a láztól való indokolatlan félelem még mindig nagyon erős. Ahogy mondja, azt kellene tudatosítani, hogy a láz a legjobb fegyver a kórokozók ellen, erősíti az immunrendszert, így – hosszú távon – az átvészelt lázas állapotok után a gyerek egyre védettebbé válik a betegségek ellen. A magas láz sokkal jobb, mint bármely védőoltás, hiszen ilyenkor alakul ki hiteles, élethosszig tartó immunválasz, ezért a láz elnyomása sokszor több kárt okoz, mint hasznot.
A lázcsillapítás tehát akkor indokolt, ha a beteg szenved a láztól. A helyzet azért lehet bonyolultabb, mert nem a láz mértéke az, ami meghatározza a rosszullét nagyságát. Sokan már egy kis hőemelkedésnél is heves fejfájásról panaszkodnak, de sorolhatnánk példát olyan gyerekekről, akik akár 39 fok felett – igaz erősen kipirultan és bágyadtabban – is játszanak, és nem mondhatni róluk, hogy szenvednének a láztól.
Ezeket a gyerekeket ne tekerjük vizes lepedőbe, ne tegyük hűtőfürdőbe, mert ezekkel tényleg csak rontunk a közérzetükön. Természetesen láz és láz között is van különbség. Nem mindegy, hogy vírusfertőzés, napszúrás, vagy valamilyen komolyabb betegség váltja-e ki a testhőmérséklet emelkedését. Figyelni kell a gyereket, de ha – mondjuk – képes a magas láz mellett is könyvet nézegetni, iszik, és nincsenek aggodalomra okot adó tünetek – például erős fejfájás, tarkómerevség, folyamatos hányás, a bőrön jelentkező vöröses foltok, légzési nehezítettség – akkor hagyjuk, hogy a szervezet maga végezze el a kórokozók elpusztítását.
Regős Ilona egy 15 hónapos kisgyerek anyukája, aki – mint meséli – sokkal jobban bízik a természetes gyógymódokban, mint a nyugati orvoslásban, de amikor a kisfiának magas láza lett, ő is félni kezdett, nem tesz-e rosszat, ha nem csillapítja a lázat. „Bevallom, féltem: 40,3 foknál érkezett el az a határ, amikor nem bírtam tovább. Hűtőfürdőbe tettem Zsombort, aki ezt nagyon rosszul viselte, ráadásul eredménytelen is volt a tortúra: hamarosan ismét ugyanolyan magasra szökött a testhőmérséklete.
A kisfiamnak egyébként vírusfertőzése volt, aminek a lázon kívül nem volt más tünete” – idézi fel az anyuka. Ahogy Ilona meséli, a környezetében több olyan anyuka is van, aki hozzá hasonlóan inkább a szelídebb gyógymódokat alkalmazza egy-egy egyszerűbb betegség esetén. Ám valóban bátorság és elszántság kell néha ahhoz, hogy a ne a beidegzett sémákat kövessük. És persze kell egy olyan orvos is, akiben megbízunk.
Nem mindig egyszerű tehát józannak maradni, hiszen valószínűleg sokan kétségbeesnek az egyre magasabb értéket mutató lázmérő láttán, s az általános gyakorlat is az, hogy 38,5 fok fölött lázat kell csillapítani. (A témához kapcsolódó szülői fórumokon is főleg arról szól az eszmecsere, hogy miért kell, és mivel lehet lenyomni a lázat.)
FOTÓ: pk
A láz 40-41 fokig nem okoz klinikailag értékelhető károsodást, spontán sem emelkedik 41,7 fok fölé, csillapításával nem előzhető meg a lázgörcs. Egyébként a lázzal kapcsolatos magatartásban – a korszerű ismeretek két évtizeddel ezelőtti megjelenése után – elkezdődött némi változás, legalábbis egyes országokban. Hollandiában például már azt is elérték, hogy a fizikális lázcsillapítás szinte teljesen háttérbe szorult, s mivel az orvosok és az egészségügyi dolgozók is az új elvek szerint dolgoznak, így a lakosság is elhiszi, hogy a láztól nem kell félni. Mi még nagyon távol vagyunk ettől.
Az Országos Gyermekegészségügy Intézet által kiadott útmutatóban is hangsúlyozzák, hogy a láz általában gyorsan és minden gond nélkül elmúlik. A hivatalos és elfogadott elvek egy része rímel a Rados doktor által elmondottakra. Az útmutató is hangsúlyozza, hogy a lázgörcs nem védhető ki lázcsillapító gyógyszerekkel.
2011. május. Máger Judit
HOZZÁSZÓLÁSOK:
inka 2011.05.27. – 16:28)
Ja és Ébresztő: a hűtőfürdő melyik gyógyszercégnek is az érdeke? 🙂
inka 2011.05.27. – 16:23)
„A láz 40-41 fokig nem okoz klinikailag értékelhető károsodást.”
És milyen gyorsan tud felsuhanni 41 fölé, ha nem (eléggé) küzdenek ellene… Csak nekem halt meg ismerősöm magas LÁZ miatt? Tény, hogy vacak a hűtőfürdő, de nem véletlen az sem, hogy nagyon magas láz esetén már a jég is szóba jön a test lehűtésre. Az eddig is köztudott volt, hogy a láz a szervezet védekező mechanizmusa. Azt pedig továbbra sem kellene sugallni, hogy magas láz esetén sem kell tenni semmit. Mert veszélyes, ha kicsúszik az irányítás a szülő kezéből!
Kibic 2011.05.27. – 15:45)
A testhőmérséklet emelkedése jelentősen növeli a szívverés frekvenciáját. A magas láz így a szivet terheli erőteljesen. Ennek fényében lehet mérlegelni, hogy csillapítsuk, vagy hagyjunk mindent a szervezetre.
András 2011.05.27. – 14:06)
Az alábbi hozzászólásom egy korábbi visszautasító véleményre történö reakcióm volt. A cikk írójának köszönet!
András 2011.05.27. – 13:25)
Akkor most mégis csak mi vagyunk az okosak, a természet meg tök hülye, minek melengeti a beteg szervezetet…
