Érdekes kísérlet lenne “egy cukorgolyót két órán át egyetlen lábbal tartani….”
Amerikai kutatók patkánykísérletekből állapították meg azt, hogy a fáradt agy bizonyos részei a másodperc töredékére alvó állapotba kerülhetnek , miközben a teljes szerv folyamatosan ébren van. Ez a folyamat negatív következményekkel jár a teljesítményre. Ennek tudatában abba kellene hagynunk olyan tevékenységeket, amik éberséget kívánnak, és az alváshiány miatt veszélyeket okoznak. 
A brit Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a felfedezésnek messzire ható következményei lehetnek. Cirelli és munkatársai 11 felnőtt patkány agyában ultrafinom elektródákat helyeztek el, amelyek segítségével a motoros kéregben lévő neuronok olyan csoportjainak aktivitását tudták mérni, amelyek a félautomatikus „motoros” mozgásokért felelnek.
A rágcsálókat a szokásos elalvási idejükhöz képest négy órával tovább tartották ébren úgy, hogy új tárgyakat helyeztek el ketrecükben. A műszer azt mutatta, hogy miközben kívülről úgy látszott, hogy ébren vannak az állatok és aktívan tevékenykednek, ezeken a speciális agyi területeken nem voltak aktívak a neuronok, vagyis az agy egyes részei aludtak, míg mások ébren voltak. Az általános EEG-mérés ekkor agy éber állapotát jelezte. A kutatók úgy találták, hogy a „helyi alvás” epizódjai befolyásolták a patkányok viselkedését. Az állatokat megtanították korábban arra, hogy egy cukorgolyót két órán át egyetlen lábukkal tartsanak.
Amikor azonban kifáradtak, egyre nehezebbnek találták a feladatot, gyakran leejtették a cukrot, és nem sikerült utána nyúlniuk. Elegendő volt néhány sejt kikapcsolódása csupán a másodperc harmadrészének megfelelő időre, hogy az ügyetlenkedés bekövetkezzen – írta közleményében Cirelli. Amikor egy 20 neuronból álló sejtcsoportot figyeltek, előfordult például, hogy 18 ébren volt, míg kettő az alvás jeleit mutatta.
