Az első bizonyíték: a növényvédőszerek rombolják a magzat idegrendszerét

Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésében használt szerves foszfátok károsíthatják az idegrendszert, főként annak fejlődésekor. A kutatók tanácsa az alapos mosás, a miénk a helyi termelők felfedezése, a hazai zöldségek és gyümölcsök tisztaságáról pedig éppen vita zajlik a Magyar Agrárkamara és a Levegő Munkacsoport között.

Azok a gyerekek, akik még az anyaméhben szerves foszfátok nagyobb koncentrációjának voltak kitéve, születésük után néhány évvel nagyobb eséllyel szenvednek figyelemzavarban – állítja egy csütörtökön megjelent amerikai tanulmány.

A szerves foszfátok vagy organofoszfátok olyan kártevőirtó szerek (peszticidek), amelyeket főként a zöldség- és gyümölcstermesztésben alkalmaznak. Egy enzim (acetilkolinészteráz) működését bénítják, aminek következtében az acetilkolin nevű idegi ingerületátvivő anyag felhalmozódik a szervezetben, és ez vezet a növényeket károsító állatok pusztulásához.

A zöldségekben és gyümölcsökben lévő peszticidmaradványok azonban a fogyasztóknál is okozhatnak problémát. Legutóbb 2010 májusában közölt amerikai eredmények erősítették meg, hogy összefüggés van a gyerekek figyelemhiányos zavara és a gyümölcsöknél, zöldségeknél alkalmazott szerves foszfátokat tartalmazó növényvédő szerek hatása között. A Pediatrics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél, akiknek vizeletében nagyobb koncentrációt mértek ezekből az anyagokból, nagyobb eséllyel fordult elő figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD).

A gyerekek különösen nagy egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a peszticidek miatt, mert testsúlyukhoz viszonyítva nagyobb terhelés érheti őket ezekből a vegyszerekből. Azt azonban eddig nem vizsgálták, hogy a fejlődő magzatokra milyen hatással vannak ezek a szerek.

A University of California (Berkeley) kutatói először közöltek ilyen eredményeket az Environmental Health Perspectives című folyóirat augusztus 19-ei számában. A tanulmány szerint a szerves foszfátok, illetve anyagcseretermékeik születés előtti szintje statisztikusan kimutatható mértékben (szignifikánsan) összefügg azzal, hogy ötéves korban milyen a figyelemzavarok kialakulásának kockázata. Az összefüggést erősebbnek találták a fiúknál.

Egy ugyanebben a lapszámban megjelent másik tanulmány szerint a genetikai háttér is befolyásolja a kockázatot. Azok a gyerekek, akiknél genetikai okok miatt egy enzim (PON1) szintje alacsonyabb az átlagosnál, nagyobb veszélyben vannak ebből a szempontból (ez az enzim képes lebontani a szerves foszfátokból származó toxikus vegyületeket). Ez is példa arra, hogyan függ össze a gének és a környezet hatása egy adott állapot, betegség kialakulásakor.

Mit tehetünk a vegyszerek ellen?
A kutatók szerint ez a vizsgálat is bizonyítja, hogy a szerves foszfátoknak való kitettség befolyásolhatja az idegrendszer fejlődését, különösen a gyerekeknél. Az „idegrendszeri alapozásnál” tartó magzatok még kritikusabbak ebből a szempontból.

A vizsgálat során a mexikói határ közelében élő földművelők gyermekeit vizsgálták (300 esetben). Az ő peszticideknek való kitettsége vélhetően nagyobb és folyamatosabb, mint az átlag amerikai népességé. Ugyanakkor a vizsgált szereket széles körben használják világszerte.
A kutatók tanácsa: evés előtt már csak ezért is alaposan mossuk meg a zöldségeket és gyümölcsöket, és főként a kismamák ügyeljenek erre.

További lehetőség biogazdaságban termelt zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Ezek nem tartalmaznak szerves foszfátokat, de általában jóval drágábbak. Egyre többen választják azt a megoldást, hogy ugyan nem biogazdaságból, de megbízható helyről, helyi termelőtől szerzik be a zöldségeket és gyümölcsöket.

Vegyszermentes-e a magyar zöldség?
A Magyar Agrárkamara augusztus 18-án közleményt adott ki, mely szerint a hivatalos magyar és uniós vizsgálati eredmények vegyszermaradvány-mentesnek mutatják a hazai zöldséget és gyümölcsöt, ellentétben egy nemzetközi szervezet állításával, amit a Levegő Munkacsoport hozott nyilvánosságra.

A Levegő Munkacsoport augusztus 10-én közölte, hogy nem biztonságosak az élelmiszerek a térségünkben. „2010 júniusában a Növényvédőszer Akcióhálózat Európai Tagozata – melynek magyar tagja a Levegő Munkacsoport – helyi zöld szervezetek bevonásával zöldség- és gyümölcsmintákat vizsgált négy közép- és kelet-európai országban: Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A vizsgált 49 mintából 35-ben mutattak ki vegyszermaradékot. Tíz mintában találták meg olyan növényvédő szerek maradékát, amelyek alkalmazását Európában nem engedélyezik.

Három bolgár mintában magasan az EU-s határértékek (MRL) felett volt valamely szermaradék koncentrációja” – olvasható a Levegő Munkacsoport honlapján.

A Magyar Agrárkamara válaszul közölte: a hivatalos magyar szervek évente 10 ezernél is több mintát vesznek az árusított zöldség és gyümölcsféleségekből, ezeket akkreditált laboratóriumokban vizsgálják, és az eredményeket évről évre publikálják. A kamara szerint ezek alapján állítható, hogy a magyar zöldség és gyümölcs minden kockázat nélkül fogyasztható. A kamara szerint a Levegő Munkacsoport vizsgálatával az a probléma, hogy azt sem tudni, hogy Magyarországon magyar termékeket vásárolt-e az akcióban résztvevő Levegő Munkacsoport, vagy importból származót. A másik probléma a minták alacsony száma.

Amit a vita alatt mi tehetünk: keressünk egy zöld térképet, és próbáljunk minél megbízhatóbb zöldség- és gyümölcsforrásokhoz jutni.