---
title: "Facebook és az örökös emlékezés"
url: https://denesotto.hu/tarsadalom/facebook-es-az-orokos-emlekezes/
type: post
date: 2016-01-17
modified: 2026-02-15
markdown_url: https://denesotto.hu/tarsadalom/facebook-es-az-orokos-emlekezes.md
author: "Dénes Ottó"
---

# Facebook és az örökös emlékezés

##   A facebook nem felejt!


A Facebookon az élet tele van [felejthetetlen pilla­natokkal](http://denesotto.blogspot.com/2012/01/nagyon-nagy-testver-ujabb-lehetosegei.html) – legalábbis erre a következtetésre jutott egy osztrák joghallgató, aki egy uniós adatvédelmi törvényre hivatkozva minden személyes adatát kikérte a piacvezető közösségi oldaltól. A válaszként kapott 1200 oldalas dokumentum szerint a Facebook a be­jelentkezéstől a kijelentkezésig, sőt sokszor még az után is rögzít mindent, amit 800 millió felhasználója valaha is feltöltött.

Max Schrem akciója nyomán egyértelműen kiderült, hogy** milyen digitális nyomok maradnak az egyes felhasználók után**. Kezdve azzal, hogy mikor és mennyi időt tölt el az adott oldalon, honnan használja, a rendszer rögzíti az elküldött üzenetei időpontját és tartalmát, az összes lájkot, az üzenőfali bejegyzéseit, a felkéréseket, a régebben használt mail címeket, fényképeket, illetve telefonos használat esetén a tartózkodási helyét jelző GPS-adatokat is.

Bár a felhasználó ilyen mértékű feltérképezése már önmagában is komoly aggályokat vet fel, az, hogy az amerikai vállalat ezeket korlátlan ideig megőrzi, függetlenül attól, hogy esetleg a múltban törölték őket, már egyértelműen szembemegy a hatályos európai joggal. E szerint ugyanis mindenki maga rendelkezik a személyes adatai fölött, és [törlési szándék esetén azok konkrét eltávolításával,](http://denesotto.blogspot.com/2011/09/kikapcsolas-utan-is-kovet-facebook.html) nem pedig csupán elérhetetlenné tételével kell az adott cégnek eljárni.

De miért is fordít a Facebook dollár tíz- és százmilliókat arra, hogy ilyen mennyiségű adatot tároljanak rólunk? Mark Zuckerberg, a cég huszonhét éves alapító-vezérigazgatója a kritikákra reagálva tavaly nyíltan felvállalta, sőt egyenesen előremutatónak nevezte a cég adatvédelmi politikáját. Nagy felháborodást kiváltó véleménye szerint az adatvédelem eddigi korszakának vége van, a világ megváltozott.

„Amikor a kollégiumi szobából elindultunk [a Facebookkal], az emberek még azt kérdezték: »Vajon miért is tennék fel bármilyen információt az internetre?« Az utóbbi öt-hat évben viszont a blogolás óriási mértékben terjedt el. Az emberek egyre több információt osztanak meg egymással könnyedén, különféle módokon, és egyre nyitottabban, egyre több ember számára teszik elérhetővé őket” – fejtette ki, és hozzátette, hogy ők a kritikusokkal szemben valós társadalmi igénynek próbálnak megfelelni. Azon, hogy ezt a vélt „társadalmi igényt” nem éppen a Facebook generálja-e direkten, hosszan el lehetne vitatkozni, az igazi indok azonban ennél sokkal prózaibb.

A Facebook ugyanis nem egy nonprofit szervezet, hanem egy csak idén 1 milliárd dolláros profitot hozó üzleti vállalkozás, minek tőzsdei értéke 100 milliárd dollárra becsülhető. Mivel a másik nagy internetpiaci szereplőhöz, a Google-hoz hasonlóan ingyenes szolgáltatásokat biztosít, a hirdetések azok, amik valójában fenntartják a céget. A hirdetők bankszámláit pedig egy bűvös szó nyitja meg:** a személyre szabott hirdetés. Minél többet tudnak rólad, annál inkább tudják, mit lehet neked eladni. Zuckerberg cége pontosan ezért gyűjt minél több adatot és információt felhasználóiról, mivel ezek függvényében fizetnek nekik a hirdetők**. Azaz a Facebook egyetlen kereskedelmileg értékesíthető terméke maguk a felhasználók, kik részben generált, részben tényleg valós társadalmi kényszernek engedve egyre több és több adatot töltenek föl magukról, egyre több és több bevételt termelve a cégnek. A közösségi háló várhatóan 2,5 milliárd dollár reklámbevételt hoz idén, ami felhasználónként körülbelül 3 dollárt jelenthet egy évben.
A teljes cikk ITT olvasható:
[http://www.hetek.hu/hatter/201112/a_facebook_nem_felejt](http://www.hetek.hu/hatter/201112/a_facebook_nem_felejt)

[Morvay Bátor](http://www.hetek.hu/szerzo/morvay_bator)  [2011. 12. 23. (XV/51-52)](http://www.hetek.hu/archiv/2011_12_23_xv51_52)