---
title: "Amerikai elnökválasztás és a katolikusok"
url: https://denesotto.hu/tarsadalom/amerikai-elnokvalasztas-es-a-katolikusok/
type: post
date: 2016-11-13
modified: 2026-02-06
markdown_url: https://denesotto.hu/tarsadalom/amerikai-elnokvalasztas-es-a-katolikusok.md
author: "Dénes Ottó"
---

# Amerikai elnökválasztás és a katolikusok

## Ferenc pápa politikai prédikációja lehet a kulcs az Elnökké váláshoz


[Christopher J. Hale](http://time.com/author/christopher-j-hale-2/) @chrisjollyhale  24 július 2015

Hale ügyvezető igazgatója a Közjó Érdekében létrehozott Katolikusok Szövetségének, és társ alapítója a Millenium elnevezésű szervezetnek

**Több jelölt is — nem csak katolikus — keresi a módot ahhoz, hogy elkötelezze magát a pápa jövőképe mellett**

Ahhoz, hogy 1960-ban megválasszák, John F. Kennedynek, aki egyébként katolikus volt, ki kellett jelentenie a nemzet előtt, hogy nem fog utasításokat elfogadni a pápától. 2016-ban ilyen elhatárolódásra már nincs szükség. Rekord számú katolikus pályázik az elnöki posztra, és a széles körben népszerű Ferenc pápa ezen őszön meglátogatja az amerikai nemzetet. Mindemellett sok jelölt—katolikusok vagy sem—keresi a módot arra, hogy elkötelezze magát az argentin pápa küldetése és jövőképe mellett.

Az idők megváltoztak. Egy katolikus alelnökkel, hat katolikus bíróval a Legfelsőbb Bíróságban, a Fehérház egy katolikus szóvivőjével és nagyszámú katolikus Kongresszusi képviselővel, az amerikai politikában elérkezett a katolicizmus aranykora. Ez elképzelhetetlen lett volna akár csak néhány évtizeddel ezelőtt is. Kennedy volt az első katolikus elnök. Az ír-katolikus vallású Al Smith valószínűleg a vallása miatt veszítette el az elnökválasztási kampányt 1928-ban.

A katolikusok befolyása az amerikai politika élvonalára, csak Ferenc pápa úttörő jellegű pápaságának köszönhetően gyorsult így fel. A pápa szeptemberi látogatása az Egyesült Államokba a 2016-os elnöki előválasztásoknak a fő eseménye lesz. (**megtörtént 2016. 09.24-én!**)

A politikusok és elnökjelöltek nagyon valószínűen terveket szőnek arra, hogy hogyan tudnák a legjobban kihasználni a pápa első utazását az Egyesült Államokba annak érdekében, hogy ezzel a saját személyes programjukat juttassák előre. Ferenc pápa utazása nem a politikáról szól, de naivak lennénk, ha figyelmen kívül hagynánk **egy ilyen látogatás politikai vonatkozásait,** amely alatt várhatóan felemeli szavát a legutóbbi enciklikájában szereplő következő témákkal kapcsolatban: Isten teremtése, a vallásos elkötelezettség annak érdekében, hogy megvédje a bevándorlók, a szegények, a meg nem született gyermekek méltóságát, és az erkölcsi botrány a társadalmi egyenlőtlenségek és a gyilkos gazdaság miatt.![feherhaz-es-vatikan](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2016/10/fehérház-és-vatikán.jpg)

Utazásának politikai csúcspontja a Kongresszus előtt mondott beszéde lesz szeptember 24-én. Ha a pápa legutóbbi bolíviai útja tartalmaz bármilyen jelzést, a 2016-os elnökjelöltek jobban teszik, ha ennek figyelmet szentelnek. Ferenc pápa hivatalba lépésének kezdete óta kéri világszerte a politikusokat, hogy változtassanak a tárgyalásaik témáján, térjenek át a lóversenyszerű politikai kérdésekről az olyan alapvető kérdésekre, mint pl.** a közjó**: “Kérem az Urat, hogy adjon nekünk több olyan politikust, akiket valóban zavar a társadalom, az emberek, a szegények életének az állapota! Létfontosságú, hogy a kormányzati vezetők és a pénzügyi vezetők vigyázzanak és szélesítsék a látókörüket.”

Ez egy olyan üzenet lesz, ami arra fogja késztetni az elnökjelölteket minden politikai irányzatból, hogy kifogásolják pártjaik azon politikai ideológiáit, amelyek túl gyakran gyökereznek a **radikális individualizmusban.** “A pápa egy olyan üzenetet kínál, ami egyszerre buzdító és kihívást jelentő,” mondja **John Gehring, a Hit a Közéletben** nevű szervezet katolikus program igazgatója és egy Ferenc pápáról szóló, hamarosan megjelenő könyv szerzője. “A pápa újra feleleveníti azt, amit egy ősi vallás tanít a közös jóról egy olyan korban, amikor politikánkat és kultúránkat mind a bal, mind a jobb oldalon **a libertarianizmus** formálja.” (lásd az alábbi elemzést a  libertarianizmus-ról)

Ha a csütörtökön kibocsátott közvélemény-kutatási adatok Ferenc pápa üzenetének támogatását mutatják bármilyen szinten, akkor Ferenc pápa módszerének követése nemcsak a mennyországba lesz belépőjegy, hanem talán a Pennsylvania Avenue 1600 (ez a Fehér Ház, az elnöki rezidencia postai címe) szám alá is.

[http://time.com/3970300/presidential-election-pope-francis-politics/](http://time.com/3970300/presidential-election-pope-francis-politics/)


## „Liberté, Égalité, Fraternité” ( „Szabadság, egyenlőség, testvériség”)




A Francia Köztársaságnak az alkotmány 2. pontjába foglalt nemzeti mottója, amely a francia forradalom Liberté, égalité, fraternité, ou la mort! („Szabadság, egyenlőség, testvériség, vagy halál!”) jelmondatából származik. Okvetlen szükséges ezt a hármas jelszót elsőnek beidézni, mert ebből fakad az az örömteli megállapítás, amit John Gehring, a Hit a Közéletben nevű szervezet katolikus program igazgatója és egy Ferenc pápáról szóló, hamarosan megjelenő könyv szerzője önkéntelenül is kijelentett. (Lásd fenti cikk)

![image_thumb2](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2010/12/image_thumb2.png)Réztábla Firenze főterén. Itt állt Savonarola és társai máglyája.

“A pápa újra feleleveníti azt, amit egy ősi vallás tanít** a közös jóról** egy olyan korban, amikor politikánkat és kultúránkat mind a bal, mind a jobb oldalon a **libertarianizmus** formálja.”

Első tétel. mi a** közös jó** fogalma? Ki határozza meg annak tartalmát, lényegét? Mi az abszolút mérce ebben az annyira sokféleképpen érthető szóban? A történelemben sok visszaélés forrása volt, hogy azok határozták meg a** közös jó** fogalmát, alkalmazták és diktálták, akik a hatalmat birtokolták. Néha elég furcsa "jók" jöttek ebből ki a tömeg felé. Lásd autokraták sora: pl.Néró, Diocletianus, Mussolini, Hitler, Sztálin, Rákosi...stb.

Második tétel: miért örül(ne) a ** libertarianizmus** eltűnésének, vagy jelentéktelenné válásának Ferenc pápa életrajz írója?

Könnyű ezt a kifejezést  lenyomni az örömujjongásban elmerült tömegek torkán, amikor többségük nem is érti mit mond John Gehring, (a Hit a Közéletben nevű szervezet katolikus program igazgatója).

Azonban aki akár csak általános iskolai alapozással rendelkezik is, azonnal “kapcsol”! A francia köztársasági jelmondat első szava, a liberté (szabadság), eredetileg abszolút liberális értelemben fogant. Az a váradalom, aminek örülnek katolikus potentátok, hogy a liberalizmusból kinőtt eszmerendszer már nem fogja zavarni a felső köröket. A leendő hatalmi berendezkedés amerikai urait. Tehát a következtetés lényege egy mondatban:

## “…az amerikai politikában elérkezett a katolicizmus aranykora.”


Nem kellene kicsit elgondolkodni az **ARANYKOR** mibenlétén? Biztosan sokaknak sorozatban jönnek elő az ebben az “aranykorban” megölt, megkínzott és eltüntetett lelkek árnyai. Az eretnekmozgalmak névtelenjei, a Valdensek, Lollardok, Husziták és társaik. A ![images-4](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2016/10/images-4.jpg)neves tudósok, akiket elhallgattatott az inkvizíciós önkény. Giordano Bruno, Kopernikusz, Galilei, és sokan mások. “Aranykori” áldozatokkal lesz tele a mennyek országa.

Idézzünk föl a katolicizmusra nézve egy hasonlóan “aranykort” a történelemben. A bibliai jövendölésekben erre 7 alkalommal is találunk utalást. Mindegyikben egy határozott szám jön ki: **1260 éves időszak. 538-1798-ig.**

Ezen időszak alatt abszolutista módon sikerült megerősíteni azt a lelki hatalmat, aminek során hol felívelően, hol háttérbe húzódva, taktikai visszavonulással, vagy egyéb módon tudtak a pápák császárok, országok, és az emberek lelkiismerete fölött uralkodni. Csak egyetlen idézet mint cseppben a tenger közli a lényeget. A francia parlamentben mondta egy francia szocialista - Jules Guesde -, a katolikus tábor képviselőihez fordulva 1896. június 15-én:

**“A múlt teljesen és kizárólag az önöké volt. S mit tettek önök, keresztény urak? Tizennyolc évszázadon át uralták a világot. …Az önök pápája keresztülgázolt királyokon és császárokon. Tizenhárom évszázadon át azt csinálhattak az emberiséggel, amit akartak, s nemcsak, hogy nem szabadították fel, de a végzetszerűen rázúduló válságoktól sem tudták megszabadítani…Üres kézzel állnak itt…Tehetetlen pártot alkotnak! Az egész történelem ezt panaszolja…”**(J.R.Grigulevics: Pápaság a XX. században 11. o.)

Nos, azt hiszem ez az aranykor nem hoz tűzbe-lázba senkit sem, akinek mindazon vívmányok, amiket a címben látunk, becsesek és értékesek. Mert az alapvető EMBERI JOGOK és szabadságjogok a Nagy Francia Forradalom óta ismeretesek és – bár kivételekkel, - de még működnek.

A libertariánus ellentéte az autoritarizmus. Más szóval az abszolutizmus. Erre tartana a világ? A pápai életrajz írója – John Gehring - szerint igen! Idézet a Jelenések könyvéből, mintegy tömören jellemezve a középkori állapotokat: “…**És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit,** hanem csak…” (Jelenések 13,17.)

Libertarianizmus (a Wikipédiából)

A libertarianizmus vagy libertarizmus…nézetek szerint az** egyén** minden tekintetben megelőzi az **államot**, vagy emberek bármilyen csoportját…A libertarianizmus szó az autoritarizmus szó ellentéte….A **nemzetállam** legitimációs válságát hangsúlyozzák, hiszen az egy olyan **bürokratikus és centralizált gépezet, mely minden egyes tagját elidegeníti egymástól, ellehetetlenítve magának a politikának, a *kollektív önszerveződő életnek a lehetőségét is.***

Története során a **nemzetállam** egyszerre gyarmatosított és összpontosított - az identitás (elsősorban a nemzeti identitás) kanonizált narratívái és nyilvános emlékezőünnepeinek folyamatos ismétlése által. Szimbolikussá, azaz elképzeltté téve így az egységes politikai közösséget és intézményeit.

[https://hu.wikipedia.org/wiki/Libertarianizmus](https://hu.wikipedia.org/wiki/Libertarianizmus)