---
title: "Mikor született Jézus Krisztus?"
url: https://denesotto.hu/kozelet/mikor-szuletett-jezus-krisztus/
type: post
date: 2010-12-06
modified: 2017-07-23
markdown_url: https://denesotto.hu/kozelet/mikor-szuletett-jezus-krisztus.md
author: "Dénes Ottó"
---

# Mikor született Jézus Krisztus?

A kereszténység világszerte most ünnepli Jézus Krisztus születésnapját. Ma csaknem egymilliárdan hisznek a názáreti Jézusban, vagy ahogyan a kortársai hívták, Jesu Hanocriban, mint megváltójukban. A XX. Század történelmi vizsgálódásai eredményeként a Messiásról alkotott kép teljesen megváltozott.

Még 1999-ben az amerikai Time magazin egy Internetes szavazást indított el azzal a kérdéssel, hogy ki határozta meg leginkább a XX. századot. Érdekes, hogy hónapokig Jézus Krisztus kapta a legtöbb szavalatot, megelőzve a történelem olyan híres-hírhedt alakjait, mint Churchill, Hitler, Sztálin. Gandhi vagy Atatürk. Az eset nyomán vita alakult ki arról, hogy élő személynek tekinthető-e Jézus (a keresztény hit szerint föltámadt), valamint mi az oka annak, hogy a Föld lakosainak egy hatoda által [![Jézus és az esthajnal csillag](http://lh6.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TP01xzE52cI/AAAAAAAABVE/Eyt2lVDrNZ4/J%C3%A9zus%20%C3%A9s%20az%20esthajnal%20csillag_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TP01xKQeTMI/AAAAAAAABVA/W_7C3GoggT8/s1600-h/J%C3%A9zus%20%C3%A9s%20az%20esthajnal%20csillag%5B2%5D.jpg)messiásként tisztelt személy ma ilyen népszerű.

Pontos választ senki nem tudott adni; mindeneseire tény, hogy a kereszténységnek minden kontinensen egyre több híve akad. Kivéve az Antarktiszt és Európát, utóbbit amerikai szakemberek egyre inkább posztkeresztényiként jellemeznek. A harmadik világban és több távol-keleti országban a krisztusi hit annyira népszerű, hogy vannak, akik azt szorgalmazzák: II. János Pál pápa utódja a római katolikus egyház élén legyen fekete bőrű. A keresztény vallási boomot jól példázza Dél-Korea esete, ahol az 50- es években a lakosság csupán 2 százaléka volt valamelyik keresztény egyház tagja. Ma 30 százalékuk az.
**Ma már egy komoly szakember sem hiszi, hogy Jézus valóban december végén született. **

Máté és Lukács evangéliuma is beszámol Krisztus születésének körülményeiről, azonban a Biblia semmiféle dátumot nem közöl. Az üdvtörténet szempontjából ugyanis a pontos dátum lényegtelen kérdés.

Még a Catholic Éncyclopedia is azt írja, hogy **a karácsony, azaz Jézus születésének ünnepe nem szerepelt a korai egyház ünnepei között.** Irenaeus és Tertullianus egyházatyák nem is említik az ünnepek felsorolásánál. A keresztény hitvilág szempontjából sokkal fontosabb a húsvét vagy a pünkösd megünneplése.

Ha nem december végén született Jézus, akkor mikor? Ma sem lehet pontos választ adni erre a kérdésre. Minden esetre a legvalószínűbb időpont, hogy **valamikor az ősszel, a zsidó sátoros ünnep (szeptember - október) alatt.[![Jézus követése](http://lh5.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TP01zkJxyJI/AAAAAAAABVM/6bbmLB6ACd0/J%C3%A9zus%20k%C3%B6vet%C3%A9se_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TP01y1bybmI/AAAAAAAABVI/kAB8Sx9-1hY/s1600-h/J%C3%A9zus%20k%C3%B6vet%C3%A9se%5B2%5D.jpg)**

„Valának pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett (Lukács 2:8)” - írja a Biblia Jézus születése kapcsán. A tudósok szerint **december végén **– mivel a Közel-Keleten ilyenkor beköszönt az esős évszak - **már nem éjszakáznak a szabad ég alatt az állattartók, jószágaikat karámokba zárják. **

Ugyancsak az evangéliumokból tudjuk, hogy József és Mária nem kapott szállást Betlehemben, ami arra enged következtetni, hogy a három egykori nagy zarándokünnep valamelyike alatt érkeztek Galileából a Jeruzsálemtől néhány kilométerre lévő kis faluba, vagy tavasszal a pászkaünnepre (március-április), vagy nyáron a pünkösdre (június-július), vagy ősszel a sátorok ünnepére (szeptember-október). Josephus Flavius zsidó történetíró beszámolójából tudjuk, hogy a 120 ezres Jeruzsálemben a nagy ünnepek alatt előfordult, hogy kétmillió hívő gyűlt össze. Ezért nem volt hely egyik fogadóban sem, és ezért keltett a keresztények Messiásának egy istállóban megszületnie.

Lukács evangéliuma beszámol arról is, hogy Keresztelő János apja, Zakariás pap az Abia-rendből származik. Azt is tudni lehet, húgy Jézus fél évvel volt fiatalabb Jánosnál. Különböző iratokból ránk ma­radt, hogy Zakariás rendje (Abia) milyen heteken szolgált a jeruzsálemi szentély­ben. A Biblia szerint templomi szolgálata alatt egy angyal megjelent Zakariásnak és bejelentette neki, hogy ha hazamegy gyermeke fogan az egyébként meddő feleségétől, Erzsébettől.

Teológusok ezeket a mozaikokat összerakosgatva kiszámolták, hogy Keresztelő Jánosnak valamikor tavasszal, Jézusnak pedig valamikor ősszel kellett világra jönnie.
**Annyi bizonyos, hogy az időszámításunk utáni 4. századig a kereszténység nem ismerte, így nem is ünnepelte a karácsonyt, mint a Messiás születésének napját.**
[![Constantinus-egy-rmai-pnzrmn_Ki-legy[1]](http://lh6.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TP010gZ2ayI/AAAAAAAABVU/NyqMhyUZgjw/Constantinus-egy-rmai-pnzrmn_Ki-legy%5B1%5D_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh6.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TP010OlEqEI/AAAAAAAABVQ/H6Awb5KlVeg/s1600-h/Constantinus-egy-rmai-pnzrmn_Ki-legy%5B1%5D%5B2%5D.jpg)
Kis Imre, a Szegedi Hittudományi Főiskola liturgiatanára szerint 325-ben a niceai zsinat már úgy említi december 25-ét, mint az ÚR születésének ünnepét. Kul­csár Árpád történész pedig a keleti egyházatya, Aranyszájú Szent János egyik leveléből idéz, ebben a szerző arról beszél 380 tájékán, hogy tíz éve ismeretes ez az ünnep arrafelé.

A magyar karácsony a szláv „korcun"-ból ered, jelentése átlépni, átfordulni, ami a téli napfordulót ünneplő pogány ritusokra utal.

274-ben Aurelius császár a Sol invictus (legyőzhetetlen Nap) tette meg a birodalom vallásává. A napistent az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is tisztelték, és az ő születésnapját ünnepelték a téli napforduló idején, december 25-én. A démonokba, asztrológiába és mágiába vetett pogány hit elemei annyira ellenállók voltak, hogy nem haltak ki egészen, csak a későbbiek során beolvadtak a győztes kereszténység hitvilágába. Ehhez hasonlóan számos tradícionális ritus él tovább a keresztény szertartásokban – írta Everett Ferguson A kereszténység bölcsője című könyvében.
Fennmaradt I. Nagy Szent Gergely pápa egy Angliában szolgáló missziós csoportnak 597-ban írt levele. Az irományban a pápa azt javasolta a misszionáriusoknak, hogy mivel semmi remény nincs arra, hogy az őslakósok „megátalkodott elméje” egy csapásra megváltozzon, ezért a templomaikat nem kell le­rombolni, hanem **ősi rítusaikat újakkal kell fölváltani.** Kulcsár Árpád szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kereszténység kompromisszumot* *kötött, a régi pogány rítusokkal.

A decemberi dátum elfogadtatása nem volt zökkenőmentes, Tertulliánus és Szent Ágoston is megtagadta azt a tanítást, amely azonosította Jézus Krisztust Sollal, azaz a napistennel. I. Leó pápa pedig elkeseredett harcot vívott a napimádás kultuszának maradványai el­len, mivel a keresztények még az apos­tolok bazilikájának lépcsőjén is elkezdték imádni a felkelő Napot.

A karácsony máig egyéb pogány rítust is rejt magában. Nemcsak a minden évben december 25-én újjászülető napisten vált „keresztény fordulat” után Jézuskává. A december közepén tartott római Szaturnusz-ünnepből a kölcsönös megajándékozást, az általános emelték át a karácsonyba. A szaturnálián az asztalnak több napig gazdagon terítettnek kellett lennie, ami kísértetiesen emlékeztet a későbbi karácsonyi gyakorlatra.

A karácsonyfa divatja az ősi germá­noktól ered, náluk az örökzöld a halált szimbolizáló téllel szemben az életet jelképezte. A fa állításának hagyománya egyébként német protestánsoknál a XVII. században terjedt el, és tőlük vet­ték át mások is.

**Jézus más szemmel**
A XX. század utolsó harmadában a keresztény tudósok, teológusok a görög és latin források mellett ala­posabban tanulmányozni kezdték a zsidó irodalmat, amelyben nagy szerepe volt a holttengeri teker­csek megtalálásának is. A teo­lógusok a judaisztika tükrében kezdték el vizsgálni Jézus sze­mélyét, a tanítványokat, az evangéliumokat, az 1. szá­zad kereszténységét, vala­mint az akkori Izraelt.
A kutatások eredmé­nye megdöbbentő: az európai kultúrkörben az utóbbi másfél évszázad­ban megjelenő szőke, kék szemű, szomorkás megváltó képe teljesen megváltozott. Nem cso­da, hogy egy, a BBC első csatornáján bemutatott dokumentumfilm, mely me­rőben eltérő Krisztus-képet mutatott, olyan nagy vihart kavart világszerte. A kereszté­nyek Messiása, akit kortársai Jesu Hanocrinak (názáreti Jézus) és rabbinak (mester) szólítottak, külsőre semmiben nem tért el az első század akkori zsidóságától. Apját Joszlnak (József), anyját pe­dig Mirjámnak (Mária) hívták. Testvérei közül kiemelkedő Jákob (Jakab), aki később az egyház egyik meghatározó személyisége lett, és Josephus Flavius történet­író szerint nagy népszerűségnek örvendett a zsidóság körében. A názáreti rabbi, Jézus, aki felte­hetően galileai tájszólással be­szélt, tanításai alapján inkább a szigorú Sammaj rabbi iskolájához tartozhatott.

Míg a Talmud több helyen „Peloninak”, azaz „az a bizonyos sze­mélynek” hívja a kereszténység Krisztusát, aki miatt üldözték és gyilkolták őket, a huszadik szá­zadra a zsidóság többnyire megbékél vele, mondván: Jézus egy rabbi volt, akiből Pál apostol csinált is­tent. Jézust fiatal korom óta úgy éltem meg, mintha idősebb bátyám lenne - írta Martin Buber hászid történeteket megörökítő íróember.

Az iszlám szent könyve, a Korán több helyen beszél Jézus­ról, aki csodálatos módon szüle­tett, akárcsak Ádám, apa és anya nélkül teremtetett: „Jézus olyan Allah előtt, mint Ádám. Porból te­remtette őt, majd azt mondta ne­ki: Legyél, és lett" (3:59). Az isz­lám Jézust nem tartja messiás­nak, viszont Ábrahámhoz, Mózes­hez és Mohamedhez hasonlóan Al­lah igaz prófétájának tekinti. Arab származású keresztény misszioná­riusok elbeszéléseiből tudjuk, hogy iszlám országokban sokan akár az életükkel fizetnek, ha hitü­ket terjesztik. Bagdadban a lele­ményes hívek egy városnéző buszt vásároltak, és mintha csak túris­ták lennének, úgy tartották isten­tiszteleteiket Bagdad belvárosá­ban furikázva.

A Távol-Keleten, így Kínában és Afrikában is több évszázada folyik missziós munka, manapság egyre nagyobb sikerrel, ezrek térnek át a fejlődő világban a keresztény hitre. A távol-keleti hívek Jézust alacsony termetűnek, sárga bőrűnek és ferde szeműnek ábrázolják. Az afrikaiak pedig Megváltójukat saját maguk­hoz hasonlóan feketének.

MAGYAR HÍRLAP
A NAP TÉMÁJA KARÁCSONY
2001. december 24. hétfő
*Az oldalt szerkesztette:* **Kunstár Csaba**  *Közreműködött:* **Szarka Klára**