--- title: "Spinoza (zsidóból áttért „keresztény” filozófus) véleménye a vallásokról" url: https://denesotto.hu/hitelet/spinoza-zsidobol-attert-kereszteny-filozofus-velemenye-a-vallasokrol/ type: post date: 2017-11-19 modified: 2026-02-04 markdown_url: https://denesotto.hu/hitelet/spinoza-zsidobol-attert-kereszteny-filozofus-velemenye-a-vallasokrol.md author: "Dénes Ottó" --- # Spinoza (zsidóból áttért „keresztény” filozófus) véleménye a vallásokról Rövid bevezetés: Baruch  Spinoza [1632](https://hu.wikipedia.org/wiki/1632). [november 24.- ](https://hu.wikipedia.org/wiki/November_24.)[1677](https://hu.wikipedia.org/wiki/1677)[. ](https://hu.wikipedia.org/wiki/November_24.)[február 21.](https://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_21.) ![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/11/letöltés-1.jpg)A *Teológiai-politikai tanulmány* című művében írja, hogy **a gondolat- és szólásszabadság** csak az állam kárára számolható fel. Az ember, annak érdekében, hogy az állam, mint az emberi biztonság alapvető feltétele létrejöjjön, lemond természeti jogainak egy részéről, ám ez nem jelenti a mienket megillető jogok teljes feladását. Spinoza nem materialista és nem idealista, hanem racionalista....Amíg a katolikusok elégették a protestáns bibliákat, Kálvin pedig a katolikusokét,** [addig Spinoza könyveit](https://www.citatum.hu/szerzo/Baruch_Spinoza) **minden felekezet elégette, még a zsidó is. (historia@denesotto kommentje) [Spinoza élettapasztalatának keserű összegezésében](https://hu.wikipedia.org/wiki/Baruch_Spinoza) az egyházak, mint a hitetlenség forrásai megágyaztak az ATEIZMUS születésének. Az idők végéig  látható lesz az a kettősség, amiben az egyházak tanrendszerének híveket szerző/megtartó hatása, és az általuk hirdetett tanok között feszül. Amikor a "hitetlenek" látják a tagság/papság merőben bibliaellenes életét, a különböző egyházak vetélkedését a minél nagyobb létszám - és az ezzel járó bevételek, plusz a tekintély  - felé való rohanás közben, nem csoda, ha a kiábrándultság fokozódik, a hit pedig egyre inkább távolodik a lelkektől. ## Részlet Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány 12-13. oldaláról. "Gyakran csodálkoztam azon, hogy emberek, akik büszkén keresztényeknek vallják magukat, azaz a szeretet, az öröm, a béke, a mértékletesség és a mindenki iránt való hűség híveinek, mégis a legellenségesebb lelkülettel vetélkednek egymással s naponta a leghevesebb gyűlöletet tanúsítják egymással szemben, úgyhogy hitüket könnyebben lehet ebből, mintsem amaz erényekből megismerni. Mert már rég odáig jutott a dolog, hogy mindenkit, akár keresztény, török, zsidó vagy pogány, csak külső testi megjelenéséről és öltözetéről lehet megismerni, vagy arról, hogy **ezt vagy azt a templomot látogatja,** vagy végül arról, hogy ennek vagy annak a felfogásnak a híve s valamelyik mester szavaira szokott esküdni. **Egyébként valamennyinek egyforma az élete.** E baj okát keresve tehát, ez szerintem kétségtelenül onnan eredt, hogy a népnek vallásává lett, hogy **az egyház tisztségeit méltóságoknak, hivatalait kiváltságoknak tekintse s a lelkészeket a legnagyobb tiszteletben részesítse.![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2011/02/letöltés-6.jpg)** Mihelyt ugyanis az egyházban lábra kapott ez a visszaélés, azonnal **épp a legrosszabbak kedvet kaptak a vallási hivatalok igazgatásához;** a szent vallás terjesztésének szeretete **piszkos kapzsisággá és becsvággyá,** maga a templom színházzá züllött, ahol nem egyházi tudósok, hanem szónokok hallatták szavukat, ezeket pedig nem az a vágy hevítette, hogy tanítsák a népet, hanem az, hogy bámulatra ragadják maguk iránt, továbbá, hogy nyilvánosan megtámadják az eltérően gondolkodókat s csak új és szokatlan dolgokat tanítsanak, amilyeneket a nép leginkább megcsodál. Ebből pedig szükségképp nagy **versengés, irigység és gyűlölet** támadt, melyet az idő nem tudott enyhíteni. Nem csoda tehát, hogy a régi vallásból nem maradt meg egyéb, mint **külső kultusza** (amellyel, úgy látszik, a nép inkább csak hízeleg Istennek, mintsem imádja őt) s hogy a hit immár nem egyéb, mint hiszékenység és előítéletek. De milyen előítéletek! Olyanok, amelyek az embereket eszes lényekből oktalan állatokká aljasítják, amelyek tudniillik teljesen **megakadályozzák, hogy mindenki a saját szabad ítélőképességével éljen s az igazat a hamistól megkülönböztesse** s mintha szántszándékkal volnának kigondolva az értelem világosságának teljes kioltására. ![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2016/11/images-2-2.jpg)A GONDOLKODÁS , mint a posztmodern ember legnagyobb hiánya. A jámborság, ó halhatatlan Isten, és a vallás képtelen titkokban áll, akik pedig az észt teljesen megvetik s az értelmet mint természettől fogva romlottat elvetik és visszautasítják, azokról azt hiszik – s ez a legrosszabb – hogy isteni világosság lakozik bennük. Pedig ha az isteni világosságnak csak egy szikrája volna meg bennük, akkor nem gőgösködnének oly esztelenül s megtanulnák józanabbul tisztelni Istent, s ahogyan most gyűlöletükkel, ellenkezőleg **szeretetükkel tűnnének ki a többiek közül; s nem üldöznék oly ellenséges lelkülettel azokat, akik másképp gondolkodnak, mint ők,** hanem inkább szánakoznának rajtuk, ha ugyan azok üdvösségét, nem pedig a maguk jó sorát féltik. Azonkívül, ha csakugyan volna bennük valamilyen isteni világosság, ennek legalábbis tanításukban kellene megnyilvánulnia. Elismerem, hogy soha sem tudták eléggé csodálni a szentírás mélységes titkait, mégis azt látom, hogy nem tanítottak egyebet **az arisztotelikusok és platonikusok spekulációinál s ezekhez alkalmazták a szentírást,** hogy ne tartsák őket a pogányok követőinek. Ezeknek nem volt elég a görögökkel együtt esztelenkedni, hanem azt akarták, hogy ezekkel együtt a próféták is eszelősködjenek. Ez pedig világosan mutatja, hogy ők a szentírás isteni voltát még álmukban sem látják, s minél buzgóbban csodálják ezeket a titkokat, annál inkább elárulják, hogy nem annyira hisznek a szentírásban, mint inkább betűjéhez ragaszkodnak... Amikor tehát ezeket mérlegeltem, tudniillik, hogy a természetes világosságot nemcsak megvetik, hanem sokan mint az istentelenség forrását is kárhoztatják; azután, hogy** az emberi kigondolásokat isteni tanításoknak veszik,** a hiszékenységet hitként becsülik s a filozófusok vitatkozásait egyházban és államban a legnagyobb szenvedélyességgel folytatják, ebből pedig engesztelhetetlen gyűlölet és meghasonlás támad, amely könnyen lázongásra ragadja az embereket; s mivel észrevettem, hogy még sok egyéb is származik abból, aminek elbeszélése itt nagyon is messze vezetne: akkor szilárdan elhatároztam, hogy** a szentírást újból megvizsgálom** elfogulatlan és szabad lélekkel, s hogy semmit sem állítok róla és semmit sem fogadok el tanításaként, **amit belőle magából nem olvasok ki a legnagyobb világossággal.![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2013/11/images-10-1.jpg)** Ezzel az óvatossággal módszert készítettem magamnak a szentkönyvek értelmezésére és segítségével mindenekelőtt azt kezdtem kutatni: **mi a prófécia?** S mi módon nyilatkozott meg Isten a prófétáknak? Miért voltak ők kedvesek Isten előtt? Talán azért, mert fenséges elgondolásaik voltak Istenről és a természetről? Vagy pedig pusztán jámborságuk miatt?..."