---
title: "A rejtélyes iszlám"
url: https://denesotto.hu/hitelet/a-rejtelyes-iszlam/
type: post
date: 2015-11-28
modified: 2026-02-15
markdown_url: https://denesotto.hu/hitelet/a-rejtelyes-iszlam.md
author: "admin"
---

# A rejtélyes iszlám

## A Korán két világa:  Interjú Bill Warner iszlámkutatóval


Elpuhult nyugati férfiak, elnőiesedett kereszténység: többek között ez is hozzájárul az iszlám terjedéséhez a nyugati világban – állítja Bill Warner iszlámkutató, aki sikeres természettudományos karrier után váltott, és az elmúlt évtizedekben a politikai iszlám kutatásával és az ezzel kapcsolatos felvilágosítással foglalkozott. November elején Budapesten járt, akkor válaszolt a Hetek kérdéseire. 

*Az iszlám rejtélyes a legtöbb nyugati ember számára. Különös, bonyolult, eredeti nyelven a legtöbben el sem tudjuk olvasni az írásaikat. Miért fontos egyáltalán ismerni az iszlámot?*
– Rendkívül fontos, például annak érdekében is, hogy Európában megértsük a migrációs folyamatokat, így Bécsben meg Németországban is. A muszlimok az iszlám szerint gondolkodnak, ezért ha nem ismerjük meg az iszlámot, akkor sohasem fogunk megérteni egy muszlimot. A legfontosabb muszlim pedig, akit meg kell értenünk, az Mohamed.

*Miért? Mohamed életrajzát nem is találjuk meg a Koránban. *
– Körülbelül kilencven olyan vers van a Koránban, ami arra utal, hogy minden muszlimnak úgy kell élnie az életét, mint Mohamednek. Beszéljen úgy az ember, mint Mohamed, legyen olyan férfi, mint Mohamed, legyen olyan apa, mint Mohamed, azaz a Korán újra és újra azt tárgyalja, hogy mindenkinek olyanná kell válnia, mint Mohamed.

*Rendszeresen ellentmondó állításokat hallunk az iszlámról. A különböző politikai narratívák miatt van ez, vagy ezek a kezdettől bele vannak kódolva az iszlámba?   *
– Az iszlám kimondja, hogy a Korán teljesen tökéletes egészen az utolsó betűig. Ezért semmit sem szabad kritizálni benne. Az iszlám autokratikus rendszer, az embernek egy az egyben a doktrínák utasításait kell követnie. Nincs helye a kreativitásnak, nincs helye semmilyen más gondolatnak. Az egyik legelbátortalanítóbb vers, amelyben a Korán azt mondja, hogy ne tegyen fel az ember bonyolult kérdéseket.

Két különböző Korán van: a későbbi, medinai Korán-szövegek 24 százaléka szól a dzsihádról, míg a korábbi, mekkai Koránban semmilyen dzsihádról nincs szó. Tehát akkor az iszlám békés? A mekkai Korán szerint igen. Az iszlám a dzsihádról szól? Ha a későbbi Koránt olvassuk, Medinából, akkor igen, az iszlám a dzsihádról és politikáról szól. Ez a dualizmus tükrözi Mohamed életét is. Tizenhárom évig hirdette az iszlám vallását, és ezalatt százötven arabot tett muszlimmá. Majd Medinába ment, ahol már megragadta a politikai hatalmat, és kezdte gyakorlatba ültetni a dzsihádot. Mire meghalt, az Arab-félszigeten már minden egyes arab muszlim hitű volt. Tehát a békés iszlám vallás elbukott, de előkészítette a siker útját a politikai iszlám dzsihád számára. Így mindenki arra hivatkozhat, amire szeretne. Aki békés vallást akar, az megtalálja a békés iszlámot, aki háborúst, az megtalálja a harcos iszlámot. Létezett a békés Mohamed, létezett a harcos Mohamed is. Mindez ellentmondásos, mégis egyszerre igaz. Ez az, amit én dua­­lizmusnak nevezek.

*Az iszlám más vallásokhoz viszonyítva fiatal, mégis van egy több mint ezernégyszáz éves történelme. Beszélhetünk-e egységes iszlámról, vagy tekintsünk rá egy olyan vallásként, ami különböző korszakoktól, emberektől és régióktól függően más és más?*
– A muszlimok akár régiónként is nagyon különbözőek lehetnek. Különbözhetnek abban is, hogy milyen mértékben akarják gyakorolni az iszlám vallást. Például a hidzsáb mérete, alakja, színe különbözhet országonként; de a doktrína, az alaptanítás, amin a vallás alapszik, mindenhol ugyanaz. Ezt kihangsúlyoznám. A Koránra minden muszlim úgy tekint, mint ami tökéletes, univerzális, örökkévaló. Ha van egy ilyen könyvük, akkor hogyan tudna megváltozni ez a vallás? Ha a Koránt, mondjuk, Mekkából Malajziába visszük, ez magán a Koránon semmit sem változtat. Talán vannak apró különbségek abban, ahogyan a muszlimok a Koránt értelmezik, de maga a Korán ettől ugyanaz, soha nem változik meg.

*Ön eredeti szakmája szerint természettudós. Mivel járultak hozzá az iszlám tudósok az általános tudásunkhoz? Vannak, akik szerint sok újat nyújtottak, míg mások szerint szinte semmit. Ha a tényeket nézi, Ön mit mond erre?*
– Ez egy nagyon nagy témakör. Ilyenkor leginkább az iszlám aranykoráról szeretünk hallani, amikor az iszlám volt a világ „legnagyobb és legnagyszerűbb” civilizációja. És valóban, negyven évvel ezelőtt egy Princetonon tanító történelemprofesszor azt mondta nekem, hogy a bagdadi aranykor az emberiség intellektuális történelmének a csúcspontja volt. Van azonban itt egy probléma. A muszlimok nemigen nyernek tudományos vagy kémiai Nobel-díjakat. Ha jól tudom, eddig összesen nyolc ilyen díjat kaptak, de ezt kafírokkal, hitetlenekkel kellett megosztaniuk, mert közös munka eredménye volt. Sosem nyert még tudományos Nobel-díjat muszlim egyedül.

*De ennek az oka lehet akár egy negatív részrehajlás is a muszlim tudósokkal szemben…*
– Úgy vélem, hogy a tudomány világában nem fér meg az ilyen jellegű részrehajlás. Ha valaki előáll egy jó elmélettel, és alá tudja támasztani az igazát, akkor nem gondolnám, hogy ilyen diszkrimináció érné. A tudomány eredményeket kíván, olyan dolgokat vizsgál, amelyek nagyon bonyolultak, és még nincsen rájuk magyarázat. Ezzel csak azt próbálom elmondani, hogy ha lennének olyan muszlim tudósok, akik előállnának például a részecskefizika terén egy eddiginél jobb elmélettel, akkor arról hallanánk. De nem hallunk ilyesmiről, mert a tudományban nem érnek el ilyen eredményeket.

*És mi a helyzet például a matematikával?*
– A matematikában elért eredményeik, amelyekről tudunk, mind az iszlám korai intellektuális történelméből származnak. Ehhez meg kell értenünk, hogy a korai dzsihád zsidók, keresztények és zoroasztriánusok ellen zajlott. A tudósaikat összegyűjtötték, ők voltak az aranykor tudósai, akik ugyan nem voltak muszlimok, de arab neveket kaptak. Így, amit az iszlám elsajátított, azt a keresztényektől, zsidóktól és zoroasztriánusoktól vette. Persze néhány tudományágban, különösképp a földrajzban ők is értek el eredményeket, mivel például nagyon fontos volt számukra, hogy pontosan meghatározzák, merre van Mekka. Ez vezette őket a csillagok és a földrajz tanulmányozásához. Tehát nem azt mondom, hogy nem voltak olyan muzulmánok, akik jó munkát végeztek volna, de az emelített fénykor csak rövid ideig tartott, és ennek alapjául szolgált a keresztények, a zsidók és a zoroasztriá­nu­sok már meglévő tudománya.

*Hogyan látja az iszlám a jövőt? Van valami végső cél, amit a kezdetektől el akarnak érni?*
– A Hadíszban, a Mohamed prófétára vonatkozó hagyományokban szerepel, hogy a dzsihádot addig kell folytatni, míg minden kafír áttér a muszlim hitre és megvallja, hogy egyetlen Isten létezik, Allah, és Mohamed az ő prófétája.
*Áll valamiféle időkeret a rendelkezésükre, amin belül ennek teljesülnie kell? *
***A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.***

***[http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201511/a_koran_ket_vilaga](http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201511/a_koran_ket_vilaga)
[Morvay Péter](http://www.hetek.hu/szerzo/morvay_peter) [2015. 11. 27. (XIX/48)](http://www.hetek.hu/archiv/2015_11_27_xix48)***

#### Olvasson tovább:



 
- [A szerethető Isten](http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201511/a_szeretheto_isten)
 
- Manapság újra divatos az iszlám istenéről, Allahról azt állítani, hogy azonos a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás Istenével, s hogy a „három ábrahámi, monoteista világvallás” ugyanazt az Istent imádja.
 
-