--- title: "Miért leszünk betegek?" url: https://denesotto.hu/etelreformer/miert-leszunk-betegek/ type: post date: 2017-09-13 modified: 2017-09-13 markdown_url: https://denesotto.hu/etelreformer/miert-leszunk-betegek.md author: "Dénes Ottó" --- # Miért leszünk betegek? ## Válasz: A saját hülyeségünk miatt leszünk betegek (?) Ízlés /szokás kérdése, hogy ezt az indoklást elfogadjuk, vagy elvetjük. A napokban egy mozgólécsőn mentem fölfelé. Előttem nem sokkal egy hatalmas termetű egyén utazott.  Őszintén sajnáltam, mert - csak úgy magamban - elsoroltam, hogy mennyiféle problémát hordoz magában, vagy fog, ha még nem jött össze a teljes lista. Nos, elsőnek a "futómű" leépülése várható. Az ízületek, a porcok, az elsőrendű károsultjai a hatalmas súlytöbbletnek. A másik várható gond, az inzulin-háztartás. Az inzulintermelő "Langerhans szigetek" kimerülnek és külső inzulin bevitele lesz a napi szuri-menetrend. A tudatlan (nemtörődöm...)  életmód többi áldozata közül azt a kettőt emelem ki, amivel 1987-ben kiscsoportos kurzusfoglalkozást vezettem. Az akkori kormányzat beindította a **"Szívbetegség megelőzési"** programot. Ennek két fő csapásiránya: a testsúly-csökkentő és a dohányzás leszokást segítő foglalkozások voltak. Igazi sikertörténetet a lefogyni óhajtók produkáltak. Kb 120 kilót adott le kevesebb, mint fél év alatt az induláskori 23 fős létszámot végül 18-an befejező tagság. Nem volt titok. Semmiféle segédeszköz, vagy csodaszer nem segített. Csak egyetlen, de következetes stratégia: AZ ÉLETMÓD VÁLTÁS. A többit a HVG cikkében olvashatjuk. (historia@denesotto.hu  kommentje) -----------------------------------------![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/02/images-1-5.jpg) Mikor a szív- és érrendszeri betegségekről beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a** megelőzés** fontosságáról. Mikor valaki beteg lesz, azt kéri az orvosoktól: most segítsetek! Pedig számos esetben igaz, hogy azon az úton, amelyen elindult, a korai időszakban könnyű lett volna segítenie magán. Hogyan tanulhatunk meg felelősséget vállalni a saját egészségünkért? Miért kulcsfontosságú a megfelelő orvos-beteg kapcsolat? **„Ha összehasonlítjuk magunkat Európával, kiderül, hogy nem a halálozási mutatók a legrosszabbak nálunk, hanem ez egészségben eltöltött életévek száma.”** Barna István észrevételével nehéz vitatkozni, ha megnézzük azokat az embereket, aki a rendelőkben és a kórházakban a sorukra várnak, akik a patikákban vagyonokat költenek gyógyszerekre, vagy azokat, akiknek gyakran akadályt jelent a saját súlyuk. Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásából indulunk ki, rögtön számokban is ki tudjuk fejezni, mi kell az egészségben eltöltött évekhez. E szerint ugyanis egy komplex egészségügyi ellátás teljes struktúrájában ## 40 százalék körül van a prevenció, 15-20 százalék a gyógyítás és 40-45 százalék a rehabilitáció. Márpedig a 40 százalékos prevencióban elképesztő lemaradásunk van – mondja Barna István, aki ezt a problémát is szem előtt tartva írt egy könyvet a témában Kardiovaszkuláris prevenció címmel. A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikáján több mint harminc éve dolgozó szakember abból indul ki, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a megelőzése nem orvosi feladat, hanem – igen, ismételjük a jól ismert mantrát –** a helyes életmód függvénye.** Ez az az információ, amellyel lépten-nyomon találkozunk, az ország egészségi állapotából ítélve azonban mintha nem sokat tudnánk kezdeni vele. Barna István abban szeretne segíteni, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni a saját egészségünkért. És mivel Magyarországon a leggyakoribb ellenfélnek a szív- és érrendszeri betegségek számítanak, ezekkel mindenképpen célszerű felvenni a küzdelmet. **Lángos, sör, kukorica![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/03/anatomy-hearts-00242159_7qnius81.jpg)** A stratégia egyszerű, magától értetődő lépésekből áll, bár azt elismerjük, hogy a kivitelezéséhez kell erőfeszítés. Meg szembenézés önmagunkkal. „Csúnya dolog ilyet mondani, de aki túlsúlyos, aki dohányzik, aki rengeteg alkoholt fogyaszt, egyáltalán nem mozog, és semmit nem tesz meg a saját egészségéért, az ráteszi az egészségügyre a saját terhét, és mikor megérkezik a betegsége, azt kéri: most segítsetek! Pedig azon az úton, amelyen elindult, a korai időszakban nagyon könnyű lett volna segítenie magán” – mondja a belgyógyász. Az út vége pedig a statisztikák szerint elég riasztó: az OECD tavaszi felmérése szerint a tagországokban minden második felnőtt, és hatból egy gyerek tekinthető túlsúlyosnak. A felnőttkori elhízásban Magyarország aranyérmesnek számít Európában. Tény, hogy az ember számára **az étkezés az egyik legbiztosabb örömforrás.** Az evéstől mindig jókedvünk lesz, de feladjuk-e ezt a boldogságot, csak azért, mert az orvos ezt mondja? Barna István szerint ez elég kényes kérdés ahhoz, hogy a kezelőorvos kellő bölcsességgel álljon hozzá, és ne olyan szerepet akarjon kiosztani a betegnek, amelyből az elmenekülne.![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/09/th.jpg) "Az a cél, hogy közösen megtaláljuk, mit nyer, és mit veszít a tudatos táplálkozással. Ha bárki kimegy a strandra, akkor azt látja, hogy az embereknek több mint 50-60 százaléka jelentősen túlsúlyos, de lángos, sör és kukorica van a kezében, mert azok nélkül nem Balaton a Balaton. Nem mondom, hogy nem lehet ilyeneket enni. Lehet, csak mértékkel.” **Egy gombóc fagylalt is számít!** A doktor szerint az életvitel szempontjából az ország kettévált. *„Az egyik csoport egy ásványvizes palackkal fut a Margitszigeten és szinte függővé válik. Minden nap meg kell lennie a két körnek, és ha valaki véletlenül elé mer tenni egy fél szelet sertéshúst, akkor rosszul lesz. * *És ott a másik fele. Most is fekszik a kórtermünkben egy 164 kilós beteg, gyakorlatilag kezelhetetlen, semmilyen mérőeszközt nem tudunk rátenni, de ő köszöni szépen, jól van. Inkább meghal 20 évvel hamarabb, de ő nagyon szeret enni. Népegészségügyi szinten innentől fogva az egész reménytelen.”![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/09/th-1.jpg)* Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) **az elhízást az egész világra kiterjedő járványnak** és a legnagyobb egészségügyi problémának tartja. A túlsúly többek közt azért is a legégetőbb probléma, mert egy csomó más betegséget megalapoz: **a cukorbetegséget, a magas koleszterint, több ízületi- és daganatos betegséget is a súlyproblémákra lehet visszavezetni.** „Szoktuk mondani a betegnek, hogy a **második** zsemlét, a **második** túrós táskát, a** harmadik** gombóc fagylaltot már ne egye meg. Az üdítőt hagyja el, ha tésztát eszik, az** durumtészta** legyen. Akármennyire szereti is a krumplipürét, a különböző pudingokat, joghurtokat, a zsíros tejfölt, érdemes mindet lecserélni. Ha ez sikerül, utána csak néha-néha nézzen rá, mennyi kalóriát tartalmaznak azok az ételek, amelyeket elfogyaszt” – sorolja az elhízás elleni lehetséges fegyvereket Barna István. A szakember szerint a magunkkal és az életmódunkkal való szembenézés egyik leghatékonyabb eszköze a** diétás napló,** mert így kíméletlenül szembesülhetünk azzal, hogy mit eszünk, hogy a becsempészett, jelentéktelennek tűnő kalóriákkal mennyire túl lehet szaladni. „Ha a nagy átlagot vesszük, azt lehet mondani, hogy egy nap alatt 2000 kalória alatt kellene fogyasztani. De egy magára valamit is adó **Eszterházy tortaszelet 850 kalória,** és abból simán elfogy három szelet. Meg egy kis **kávé**, vagy egy kis **konyak,** könnyen le tud az csusszanni – mindez ebéd után. És előtte megettük a húslevest meg a másodikat” – tart tükröt Barna doktor.![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2016/01/osteoporosis1.jpg) **Eddig se volt semmi bajom, ezután se lesz?** A helyzeten nem segít az sem, hogy amilyen lendülettel eszünk, olyan tempóban kapkodjuk be - sokszor ész nélkül - a gyógyszereket is. Igaz, a statisztika kicsit árnyalja ezt, az Eurostat felmérése szerint legalábbis a magyar fiatalok kevesebb gyógyszert szednek, mint az EU-átlag. **Negyvenöt éves kortól viszont már jóval magasabb a gyógyszert szedők aránya, mint az unió tagállamaiban.** Egyrészt természetes, hogy az életkor előrehaladtával egyre többen szedünk gyógyszert, az ugrás azonban feltűnően nagy. Ráadásul gond az is, hogy a tudatosság és a felelősségvállalás hiánya a gyógyszerszedésnél is megmutatkozik. A koleszterincsökkentő gyógyszert például gyakran elhagyjuk, és a magas vérnyomásra kapott gyógyszer szedését is sokszor idő előtt abbahagyjuk. Hogy miért? Barna István szerint egyszerű a válasz. A beteg úgy gondolhatja, hogy eddig se volt semmi baja, valószínűleg nem lesz később sem. Ráadásul, ha megnézi a betegtájékoztatót az interneten, azzal szembesül, hogy **annak, amit szed, millió mellékhatása van**. Mivel még fizetnie is kell érte, egyszerűen elhagyja. Barna István szerint az odafigyelés és az egészséges életmód mellett annak, hogy minél tovább minél egészségesebben éljünk, a másik elengedhetetlen feltétele az, hogy együttműködjünk az orvossal. **És akkor a legfontosabb tanácsok a minél tovább egészséges szívért:** Hagyjuk abba a dohányzást. Akarjuk, tervezzük meg, készüljünk fel, hogy nem lesz könnyű, de megéri. Egy több mint 50 országra kiterjedő vizsgálatban a dohányzást abbahagyóknál a halálos szívinfarktus előfordulása **három év után 40, húsz év után 60 százalékkal volt kevesebb, mint azoknál, akik tovább dohányoztak.** Együnk rendesen, ami leginkább egy **telített zsírsavakban szegény, teljes kiőrlésű gabonából készült termékekben, zöldségben, gyümölcsökben és halban gazdag étrendet jelent**. És ne verjük át magunkat, vegyük komolyan például, hogy hetente legfeljebb 450 kcal-nak megfelelő cukros italt ihatunk. (Az is fölösleges, de ezt csak úgy en privatim mondom: D.O.) ![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/09/bfix1.jpg) Mozogjunk. Hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív aerob (tiszta levegőn töltött)  testmozgás lenne az ideális. És ha már itt tartunk, néha mérjük meg magunkat. Azt például tudták, hogy a **haskörfogatnak a férfiaknál 94, a nőknél 80 cm alatt kellene lennie?** Legyünk tisztában a vérnyomásunkkal. A bűvös szám ebben az esetben 140/90 Hgmm. Ha a vérnyomás tartósan eléri, vagy meghaladja ezt az értéket, már betegségről beszélünk.** A hipertónia önmagában nem okoz tüneteket, észrevétlenül, alattomosan árt.** A fel nem fedezett vagy nem kezelt betegség legfőképpen az ereket, a szívet, az agyat, a vesét és a szemet károsítja. A vérnyomás kordában tartásával viszont az agyvérzések közel 50 százalékát meg lehet előzni. Megéri odafigyelni. Forrás: [http://hvg.hu/elet/20170912_kardiovaszkularis_prevencio_egeszseges_eletmod_barna_istvan#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2017_09_13&type-id=HvgWeekly&user-id=BCD9E2BC&utm_content=normal](http://hvg.hu/elet/20170912_kardiovaszkularis_prevencio_egeszseges_eletmod_barna_istvan#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2017_09_13&type-id=HvgWeekly&user-id=BCD9E2BC&utm_content=normal) szerző: Czeglédi Fanni  2017. szeptember. 12.