--- title: "Hogyan öregednek a férfiak?" url: https://denesotto.hu/etelreformer/hogyan-oregednek-a-ferfiak/ type: post date: 2010-09-06 modified: 2016-08-28 markdown_url: https://denesotto.hu/etelreformer/hogyan-oregednek-a-ferfiak.md author: "Dénes Ottó" --- # Hogyan öregednek a férfiak? **Annak valószínűsége, hogy egy magyar férfi túléli a 65. életévét, csupán 59 százalék. A középkorú magyar férfiak rossz egészségi állapotát és korai, magas halálozási arányát főként a tartós stressz, a depresszió, a munkahelyi és társadalmi elvárások okozzák. Mindezek alapján felmerül a kérdés, kell-e félteni a férfiakat, illetve mit tehetnek az érintettek annak érdekében, hogy ledolgozzák hátrányukat?** "Arról, hogy a női szervezetben az életkor előrehaladtával milyen hormonális, mentális változások következnek be, miként alakul például a csontsűrűség vagy a szexuális szokások, viszonylag sok adatunk van, ugyanez a folyamat a férfiak esetében még kevéssé ismert" – hangsúlyozta Bártfai György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, aki annak a kutatásnak a hazai vezetője, amelyik a férfiak öregedését vizsgálja, választ keresve arra a kérdésre, **miért halnak meg korábban a férfiak.** A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg a születéskor várható élettartam 73,4 év, ami 1994 óta 4,3 évvel gyarapodott; a nőknél ez 77, a férfiaknál 69 évet jelent, tehát 8 év előnyt élvez a gyengébb nem. A probléma nem magyar sajátosság, Japánban például, ahol a világ egyik legidősebb népessége él, a nőknél a születéskor várható élettartam 86,5 év, míg a férfiak 79,2 évre számíthatnak. Németországban a férfiak várható élettartama 76,2 év jelenleg, a nőké 81,8; ezzel a férfiakat átlagosan 5,6 évvel élik túl a nők. Franciaországban a különbség 8 év, Oroszországban pedig 10. Csak Délkelet-Ázsia nyolc országában élnek tovább a férfiak, mint a nők; ezekben az államokban vélhetően a férfi utánpótlás előnyben részesítése az oka a fiúk magasabb várható élettartamának. Nem meglepő, hogy számos külföldi és hazai tanulmány foglalkozik e témával. ![](http://hvg.hu/image.aspx?id=b8cfd4c3-a784-4de1-9db9-7fea5012a3b5&view=54fc48a6-4404-48ee-8b44-7e3eb475efed) **Nemek harca. Ki bírja tovább**? **Fotó:** Bődey János A már említett, Magyarországot is érintő kutatás nyolc európai országban 400-400 önkéntes (40 és 80 év közötti férfiak) bevonásával indult el, a hazai kutatásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nőgyógyászati klinikáján végzik. A kutatás első fázisában az önkéntesektől vért vettek, hormonális és antropometriai méréseket végeztek, s a résztvevőkkel számos kérdőívet töltettek ki, amellyel a táplálkozási és szexuális szokásaikat és a kognitív funkcióikat vizsgálták. Három év elteltével, ugyanezekkel az önkéntesekkel megismételték a vizsgálatokat. Az eddig értékelt 346 vérminta közül 67 páciens esetében mutattak ki kóros eltéréseket. A legtöbb – összesen 34 férfi esetében – valamilyen zsíranyagcsere-problémát fedeztek fel, 24 páciensnél májfunkciós zavarokat találtak, többeknél mértek kórosan magas vércukorszintet, s voltak olyan betegek is, akiknél rosszindulatú prosztata-elváltozásra derült fény. A hamarosan lezáruló kutatás a remények szerint nemcsak arról ad majd pontosabb képet, miként zajlanak a férfiak öregedési folyamatai, hanem az is kiderül, milyen esetleges különbségek vannak az egyes országokban élő férfiak genetikai adottságai között. A kapott eredmények alapján** életvezetési tanácsokat** lehet összeállítani, illetve gyógykezelésekre lehet majd javaslatot tenni. Vannak nézetek, miszerint a férfiak saját maguknak köszönhetik a rövidebb életet, mintsem genetikai meghatározottságuknak. Ám olyanok is akadnak, amelyek azt hangoztatják, hogy a különbségek genetikai, fiziológiai, magatartásbeli vagy környezeti okokkal is magyarázhatók. De bíztató, hogy az orvosok egy ideje már nem csak azt vizsgálják, milyen hatással vannak a nemi hormonok – a férfi tesztoszteron hormon például több mint húsz gént kapcsol be, amelyek elősegítik a szív- és keringési betegségek megjelenését – a védekező, illetve a szív- és keringési rendszerre. Nehéz elválasztani a biológiai tényezőket a környezetiektől, ahogy a férfiak és a nők adottságai is nehezen hasonlíthatók össze az eltérő életmód és terhelés miatt. Egy demográfusnak nagyszerű ötlete támadt az életvitelbeli különbségek kiküszöbölésére: férfi és női **kolostorlakókat** vizsgált, akik hasonló életkörülmények között élnek. Azt állapította meg, hogy alig vannak biológiai okai a férfiak korai halandóságának; a genetikai és hormonális tényezők nem tesznek ki egy évnél többet. A maradék öt vagy akár több évnyi különbséget a várható élettartamban ezzel az** életmódra** és környezeti tényezőkre lehet visszavezetni. Egy német tanulmány pontokba szedve ad magyarázatot arra,** miért is halandóbbak a férfiak.** Elsőként említi, hogy a "teremtés koronái" többet dohányoznak és gyakrabban néznek a pohár fenekére mint a nők. Többnyire** túl sokat esznek, és nem a legegészségesebb ételeket** részesítik előnyben. Németországban – mivel ott készült a tanulmány, így hazai adatokkal dolgoztak – 2005-ben a felnőtt férfiak 58 százaléka, míg a felnőtt nők 42 százaléka volt *túlsúlyos, *ez az állapot pedig számos betegség melegágya. Egy további ok a *társadalmi stressz,* aminek a férfiak vannak legfőképp kitéve: ők karriert akarnak mindenáron, ehhez pedig "riválisokkal" kell megküzdeniük. Ehhez adódik még a családdal kapcsolatos stressz: gyermeknevelés, finanszírozási gondok vagy éppenséggel a partnerkeresés, partnerkonfliktusok. A stressz és az egészségtelen életmód a fiatal férfiaknál több szív- és keringési betegséghez vezet, s ez sem levegőbe beszélés, az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a 35 és 65 év közötti férfiak ötször gyakrabban halnak meg szív- és keringési betegségekben, mint a nők. A rövidebb várható élettartam további oka lehet, hogy a férfiak, főként fiatalabb korban szeretnek rizikósan élni: a 16-24 éves férfiak mortalitása közúti balesetek vagy drogok miatt háromszor magasabb, mint a hölgyeké. A férfiak öngyilkosságot is gyakrabban követnek el, mint a nők; Németországban az öngyilkosságok áldozatainak háromnegyede férfi. Az említett tanulmány ugyanakkor optimistán áll a várható élettartam folyamatos növekedéséhez: mint írják, a nők várható élettartama Németországban jelenleg 81,8 év, a férfiaké 76,2 év. A következő évtizedekben születő lányoknak jó esélyük van arra, hogy megérjék a századik életévüket, míg a fiúk 95 évet. Külön figyelmet szentelt a férfiak korai halálozásának a *Magyar lelkiállapot 2008* című tanulmánykötet is. Kopp Mária és munkatársai szerint a felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője a várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhető életminőség. A magyar nőket és férfiakat ebből a két szempontból éppen ellenkező irányú tendenciák jellemzik. Míg a férfiak esetében az idő előtti, 40-69 éves korban bekövetkező halálozás európai összehasonlításban rendkívül magas, a nők életminősége minden korosztályban rosszabb a férfiakénál. A férfiak korai halálozásának hátterében az átalakuló társadalom krónikus stresszforrásai közül a munkahelyi bizonytalanság, az általános értékvesztés, a közvetlen társas kapcsolatok zavarai az önkárosító magatartásformákon keresztül és közvetlenül, a depressziós tünetegyüttes közvetítésével fontos szerepet játszik. 45 év alatt a gyermekesek életminősége jelentősen rosszabb a gyermektelenekénél, mind a nők, mind a férfiak között. A 45-64 éves korcsoportban már hihetetlenül romlanak a magyar népesség egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői, a nőknek csak 26 százaléka, a férfiaknak 30 százaléka tartotta jónak vagy kiválónak a saját egészségi állapotát, míg 64 év felett a nőknek csupán 18, a férfiaknak 30 százaléka gondolta ugyanezt. **OLDALTÖRÉS: Betegségtudat férfi módra** De mi a helyzet a betegségekkel, másként reagál-e a férfi az egészségét érintő problémákra? Számtalan felmérés bizonyítja, hogy a férfiak sokkal rosszabbul viselik a betegségeket, mint a nők. Nem szívesen járnak orvoshoz, sőt, ha tehetik, egyenesen elkerülik a háziorvosi rendelőt, nem járnak szűrésekre, jellemző, hogy csak akkor keresnek fel egy szakembert, amikor a tüneteik már nagyon zavaróak. Képtelenek önfegyelemmel végigcsinálni egy kezelést, elhanyagolják a kötelező gyógyszereiket. Ebből következik, hogy a nők gyógyulási hajlandósága általában jobb, hiszen ők nemcsak, hogy fel- és beismerik, ha baj van, de együtt is működnek az orvossal. A szakértők szerint csak egy mód van a helyzet megváltoztatására: le kell rombolni azt a sztereotípiát, hogy a férfinak minden helyzetben erősnek kell lennie. Pedig nagyon fontos lenne az egészségtudat, ugyanis szinte **minden betegségben** – a daganatos betegségeknél például csak a mellrákban elsők a nők – **a férfiak vezetik a listát**. Itthon a szív- és érrendszeri, a daganatos, illetve a különböző lelki eredetű kórok – például a depresszió – számítanak leginkább népbetegségnek, így megvizsgáltuk, hogyan viszonyul az erősebbik nem e három betegséghez. Míg a nőknél 50 év alatt gyakorlatilag csak akkor szokott előfordulni szívroham, ha sok más rizikófaktor is jelen van – ha nem dohányoznak, nem cukorbetegek és nincs magas vérnyomásuk, védettséget élveznek –, ezzel szemben a férfiak nem ilyen szerencsések, és akár sokkal kevesebb rizikófaktor is elég ahhoz, hogy kialakuljon egy sok esetben halálos kór. Statisztikai adatok szerint **a férfiaknál mintegy tíz évvel korábban jelentkezhet egy infarktus.** De ugyanígy a betegségtudatban is tetten érhetők a két nem közötti különbségek: ha egy nőnél állapítanak meg szívbetegséget, sokkal jobban odafigyel magára, szigorúan betartja az orvosi utasításokat, míg a férfiak könnyelműbbek, például a munkahelyük elvesztése miatt, a gyógyulásra sem szánnak elegendő időt - derül ki a témában végzett kutatások eredményeiből. ![](http://hvg.hu/image.aspx?id=5f64960f-1931-4d36-bd64-edc89c932963&view=54fc48a6-4404-48ee-8b44-7e3eb475efed) **Vizsgálati idő. Kitolják** **Fotó:** Túry Gergely Statisztikai adatok szerint az olyan lelki betegségek, mint a szorongás, a hangulatzavar vagy a pánikbetegség, a nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A valóság ennél azonban árnyaltabb lehet: némely lélekgyógyász szerint a pszichés gondok valójában nem is gyakoribbak a nőknél, csupán arról van szó, hogy a férfiak ezekkel a bajokkal nem keresik fel a szakembereket.** Az erősebb nem** sokszor inkább az **öngyógyítást** választja, és túlzásokba esik, ami lehet alkohol, túlzott munka vagy túlzásba vitt sportolás is. Ha egy férfi depressziós, akkor inkább ideges, ingerlékeny vagy agresszív lesz, alvászavarokkal küzd, míg a nőknél ugyanez reménytelenség, elégedetlenség, bizonytalanság formájában jelentkezhet. Ha a nemi jelleghez kötődő daganatos betegségeket nézzük, **a nőknél a vezető halálok a mell, míg a férfiaknál a tüdő rákos megbetegedése.** Egy másik daganatos betegség, ami főleg a férfiak között terjedt el, a nyelőcsődaganat kialakulásának legfőbb oka a túlzott alkoholfogyasztás. Ez is arra utal, hogy a férfiak inkább önmarcangolók, és **alkoholba fojtják a bánatukat. ** **Brit példa: tanulhatunk belőle** Érdekes eredményre jutott egy nemrég elkészült brit felmérés is, amely szintén azt kutatta, miért esendőbbek a férfiak a rákos megbetegedéseket illetően. A mindkét nemet érintő ráktípusok esetében** a férfiak 60 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg és 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg **– állapította meg a brit Nemzeti Rákkutatási Hálózat (NCIN) és a Cancer Research UK elnevezésű szervezet. Ezeknél a ráktípusoknál nincs ismert biológiai oka a nemek közötti eltérésnek; szakértők úgy vélik, a különbséget az okozza, hogy** a nők jobban figyelnek magukra.** Ezért szorgalmazzák, hogy tudatosítani kell a férfiakban azt, milyen kockázatot is vállalnak valójában, ha nem vigyáznak egészségükre. Az adatok alapján  – minden ráktípust figyelembe véve – **a férfiak 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban**, a betegség megjelenésének kockázata pedig 16 százalékkal nagyobb, mint a nőknél. "A férfiak híresek makacsságukról és arról, hogy nem olyan egészségtudatosak, mint a nők" - adott magyarázatot az eltérés lehetséges okaira David Forman, az NCIN munkatársa. Míg Alan White, a leeds-i Metropolitan Egyetem férfiak egészségügyével foglalkozó professzora szerint a férfiak általában kevésbé vannak tudatában annak, hogy idejében felismerve gyógyítható a rák, mint ahogy annak is, hogy **a dohányzás, hasi elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen életmód** növeli a korai halál bekövetkezésének kockázatát. 2010. március 09.,  **Szerző:** hvg.hu