--- title: "Hirtelen szív­halál" url: https://denesotto.hu/etelreformer/a-hirtelen-szivhalal/ type: post date: 2010-11-19 modified: 2016-08-25 markdown_url: https://denesotto.hu/etelreformer/a-hirtelen-szivhalal.md author: "Dénes Ottó" --- # Hirtelen szív­halál **Élet és Tudomány** **Hazánkban a 35—64 éves életkorukban elhunytaknak az egyharmada heveny szív- • izominfarktusban halt meg (az 1983. évi Demográfiai Évkönyv adata). A hirtelen szívhalál leggyakoribb a 45—54 évesek kőrében. Akik pedig 45—74 éves korukban e betegségben haltak meg, azok közül a fér­fiak 17 százalékának, illetőleg a nők 13 szá­zalékának régebben semmiféle szívpana­sza sem volt.[![Sziv_anatomia_1](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpjs_DZwI/AAAAAAAABQ8/8LsRDogumsQ/Sziv_anatomia_1_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh6.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpjGy7NtI/AAAAAAAABQ4/Y63TrlRlwt4/s1600-h/Sziv_anatomia_12.jpg)** Vajon mi okozza a hirtelen szív­halált? Ennek magyarázatára kevés átfogó elmélet született; az egyik J. E. *Skinner *amerikai kutató nevé­hez fűződik. Alább az 6 elgondolá­saiból ismertetek néhány részletet, annál is .inkább, önért a hirtelen . szívhalál vizsgálatára irányuló kí­sérleteinek egy részében — 1985-ben — magam is részt vettem a professzor houstoni laboratóriumában. **Az erek elzáródnak** Különféle fölmérések szerint a hirtelen haláleseteik 65 százalékát a *szívizmot ellátó erek *érelmeszese­dései *elzáródása *okozza. Az esetek­nek mintegy 15 százalékában azon­ban a szíven *semmiféle kórjelző el­változás *nem található. Elzáródást okozhat az erek váratlan összerándulása, a köznyelvben oly sokszor emlegetett „szívgörcs". Az érelzáródás nyomán a szív ingerületvezető rendszerének működése megszűnik, s emiatt a szív az úgynevezett *kamralebegés *állapotába ikerül: nem ké­pes a vért továbbítani az érhálózatba. Ezért ez az eset orvosi beavat­kozás hiányában .mindig gyors ha­lálra vezet. A szakirodalom adatai szerint azonban a váratlan szívhalál leg­gyakoribb oka a *stressz. *Ezt az ér­zelmi élet negatív változása kíséri, azazhogy okozza: *szorongás, féle­lem, düh *vagy tartós *bizonytalanság érzése. *Kivétel talán csak egy van: a *hirtelen örömhír *is okozhat szív­halált! Egyébként a stressz szerepét az is bizonyítja, hogy kórházakban a hirtelen szívhalál eseteinek a fele a .hetente egyszer .tartott főorvosi vizit alkalmával következik be, s a napi osztályvezetői vizit alatt is öt­ször gyakoribb, mint egyébkor. Sokan a *pszicho szociális *stressz fogalmát használják. Ezzel arra utalnak, hogy ilyenkor elsősorban az *ember és ember közötti kapcso­latok megromlásában *kell keresni az okokat. Közéjük tartozhat szá­mos munkahelyi és otthoni összetű­zés, a főnöknek és beosztottjának rossz kapcsolata, a nagy felelősséggel járó munka vagy egy közeli hozzá­tartozónak váratlan halála, a meg­romlott házastársi viszony vagy a válás. De .okozhat pszicho szociális stresszt a rossz közlekedési körül­mények között való gépkocsivezetés, egy nagy indulatokat kavaró sport­esemény, a .költözködéssel járó iz­galom vagy az állásváltoztatás okozta feszültség. Elgondolkodtató, hogy az *esetek 75 százalékában ott-* *hon, 8*—*12 százalékában pedig a munkahelyen *következik be a vég­zetes szívroham. **Férfiak körében gyakoribb** Vajon mivel magyarázható például az, hogy a férfiak között jóval gya­koribb a szív- és érrendszeri meg­betegedés (és a váratlan szívhalál), mint,a nők körében? A stressz hatás után az egészsé­gesnek nevezhető állapot a férfiak­ban később áll helyre, vagyis az élettani magyarázat szerint *a hor­monális változások bennük jóval lassúbbak, *mint a nőkben. Ám e kü­lönbség értelmezésekor okvetlenül figyelembe kell vennünk azokat a napjainkra jellemző stressz tényezőket is, amelyek elsősorban a férfia­kat sújtják: a hajszolt életmódot, a külön munka vállalását, a másod­állásokat stb., ideszámítva, hogy ma már ritkán állhat a férfi mel­lett egy nyugodt, gondtalan otthont teremtő feleség. A természettudomány azonban nem elégszik meg az ilyen magya­rázatókkal, hanem *kísérleti *megfi­gyelésekre alapozza következteté­seit. E kérdés vizsgálatára is állat­kísérletes modelleket dolgoztak 'ki. A környezetünkben élő állatok kö­zül a *sertés *szívizmának vérellátá­sa áll legközelebb az emberéhez (aligha véletlen, hogy a sertések szállítás közben — a stressz hatásá­ra — gyakran múlnak ki hirt[![Sziv_ekg_erendszer](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpk_-y-UI/AAAAAAAABRI/tmCDxg3E-HE/Sziv_ekg_erendszer_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh5.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpkCbyUoI/AAAAAAAABRA/qlqqF_k7i1c/s1600-h/Sziv_ekg_erendszer2.jpg)elen szívrohamban). Sertésszíven végzett kísérletek alapján valószínűnek lát­szik, hogy a *szívizom vérellátásának zavara nyomán a szív nem okvetle­nül áll meg. *Ez csak akkor követ­kezik be — a szívizmot ellátó egyik fő eret művi úton elzárva is —, ha egyidejűleg stressznek tesszük ki az állatot (Elegendő stressz tényezők az erős, váratlan hangingerek, sőt .maga a laboratórium szokatlan környezete is). Az elzáródást még akkor sem követi a szív megállása, ha előzőleg átvágjuk a szívműkö­dést szabályozó összes — a központi idegrendszerből eredő — ideget, mert *a szívet saját ingerületképző rendszere megfelelően tovább mű­ködteti. *Ugyanez történik akkor is, ha felfüggesztjük annak az idegpá­lyának a működését, amely a homloklebenyből indul ki, s a közti­agyat érintve az agytörzsnek a szív működését szabályozó központjait éri el. Az idegpálya működését úgy függeszthetjük lel, ha a vizsgálni kívánt agyi területbe olyan — kis­méretű — szondát juttatunk, amelyen át nagy sebességgel hűtőfolya­dék áramoltatható. (Ezt a módszert az 1980—1981. évi houstoni tanulmányutam során volt alkalmaim elsajátítani, s az MTA Pszichológiai Intézetének pszicho fiziológiai ' osz­tályán végzett (kísérletekben azóta alkalmazzuk). Ezáltal meghatáro­zott helyen az idegsejtek és a pá­lyák működése a kívánt mértékben és ideig szünetel. A módszernek — a roncsolásos eljárásokkal szemben — az- az előnye, hogy ilyen módon „önellenőrzéses" kísérletek is vé­gezhetők: ugyanaz a kísérleti állat szerepelhet az ellenőrző kísérletben. A kísérletek alapján azt a követ­keztetést vonhattuk le, hogy a *köz­ponti idegrendszerből eredő ingerek kiiktatása mintegy megkíméli a szívet. *Más szóval a hirtelen szívhalál beálltakor o *stresszt előidéző inge­rek a homloklebenyből jutnak a szív­be. *Tehát a külvilágból származó ingereket a központi idegrendszer dolgozza fel kórosan, úgy is mond­hatjuk *„túlreagál" *azokra. **A homloklebeny szerepe[![Alvás](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpmHs9zGI/AAAAAAAABRQ/8hHoFWr5j-A/Alvs_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObplTOfGVI/AAAAAAAABRM/2XNClhBrv-E/s1600-h/Alvs2.jpg)** Klinikai tapasztalatok is megerő­sítik azt a föltevést, hogy ha a homloklebeny bizonyos részének működése kórosan (megváltozik, en­nek fontos szerepe lesz a hirtelen szívhalálban. Évtizedekkel ezelőtt gyakori idegi sebészeti beavatkozás volt a *frontális leukotómia; *ennek során a homloklebenyt mintegy el­választották az idegrendszer többi részétől. A műtéten átesett — érzel­mi és indulati életükben elsivárodott — betegek körében *igen ritkán *fordult elő a szívhalál. S az alacso­nyabb rendű emlősökben — például a rágcsálókban —, amelyeknek a homloklebenye csak csekély mér­tékben fejlődik ki, a stressz okozta szívhalál úgyszólván ismeretlen. A stresszt okozó ingerek hatására a szervezetben átmenetileg *szimpa**tikotonia *alakul ki: emelkedik a vérnyomás, szaporodik a pulzus­szám, emelkedik a vércukor szintje stb. A folyamat közben *a központi idegrendszeri izgalom hatására megváltozik a vérben található hor­monok mennyisége. *Ezek a szív­izomban és az erek falában is meg­található különféle receptorokra hatnak. Például a béta-receptorokat ingerlő anyagok hatására a szívrit­mus fokozódik. Ezért ha a szervezet­be béta-receptorokat gátló gyógy­szert juttatnak, a stressz okozta szívritmuszavarok enyhülnek vagy megszűnnek. Állatkísérletekkel igazolták, hogy ha a béta-blokkoló gyógyszereket közvetlenül a központi idegrend­szerbe juttatják, azok képesek meg­akadályozni, hogy a szív a 'kísérle­tileg előidézett „művi" érelzáródás után megálljon. Ez is mutatja, hogy a központi .idegrendszernek fontos szerepe van a stresszt okozó inge­rek feldolgozásában, s ha az kóros irányban változik meg, szükség­képpen jönnek a szívritmus-zava­rok, illetőleg a szív is megállhat. Ábránkon vázlatosan feltüntettük azokat az idegrendszeri kapcsola­tokat, amelyek megmutatják, hogy milyen szerepe van a *homlokle­benynek *a szívet elérő káros hatá­sok kialakításában. A stresszt oko­zó inger az agytörzsi központok után az ágy számos részébe eljut A szonda a homloklebenyből az agytörzsbe futó pálya .működését függeszti fel A béta-receptort blok­koló szerek (BB) mind a homlokle­benyben, mind az agytörzsi szívmű­ködést szabályozó központban ki­fejthetik hatásukat Több szerző szerint a szorongás elősegíti az érelmeszesedést A hirte­len szívhalál létrejöttében a tartó­san vagy kórosan felfokozódott szorongásnak szintén szerepe van. A béta-blokkoló gyógyszerek a szív­panaszok enyhítésére *azért *,is alkal­masak, mert szorongásoldó hatásuk is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan szer ajánlható, amely csökkenti a szorongást. Az alkohol, bár csökkenti a szorongást, több más — jól ismert — karos ha­tásán kívül szívizom-elfajulást is Okoz. Ugyanígy a dohányzás sem segít, mert igaz, hogy a szorongást is csökkenti, de nagymértékben fo­kozza az erek „görcskészségét". **Az A típusú ****személyek[![Agy](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpofe85bI/AAAAAAAABRY/AH2nclJ4B3I/Agy_thumb.png?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObpnKLcmyI/AAAAAAAABRU/1DhXT_9P64Y/s1600-h/Agy.png)** A szívhalál vizsgálatának újabb lendületet adott *Friedman *és *Rosen-man *megfigyelése. Eszerint az úgy­nevezett *A *típusú személyek sokkal sérülékenyebbek a szívmegbetege­désekre, mint a *B *típusú emberek. Az általuk ***A *típusnak** nevezett sze­mélyre az jellemző, hogy **sokat és nagy becsvággyal dolgozik, törekvő, sőt néha már törtető, az akadályoz­tatást rosszul tűri, könnyen provo­kálható, indulatos kitörései követ­keztében rosszindulatú is lehet stb. Időbeosztása feszes, beszéde hangos, kapkodó, s hevesen gesztikulál. A *B típusú* személyből ezek a jegyek hiányoznak, egész életviteli stílusa ezzel ellentétes.** **Mit tehetünk a szívhalál megelő­zése érdekében?** Az egyik lehetőség a stresszt oko­zó ingerekhez való hozzászoktatás. Ebben a *pszichoterápia *vállalhat szerepet Segítségével az *A *típusú személyiségjegyek csökkenthetők. A másik lehetőség, hogy a tünetek kifejlődését *gyógyszerekkel *akadá­lyozzuk meg. A népesség megfelelő szűrése révén kiválaszthatók a *ve**szélyeztetett *személyek: nekik bizo­nyos gyógyszereket ajánlatos szed­niük. Vizsgálataink szerint a szűrés­re a különféle pszichofiziológiai mutatóknak (a vérnyomásnak, a pulzusszámnak, a bőrellenállásnak, a kiváltott agyi potenciálnak) a rög­zítése ad módot. Talán még nem késő, hogy hatá­sos lépéseket tegyünk a népességün­ket fenyegető egyik leggyakoribb halálok, a hirtelen szívhalál meg­előzéséért. **Dr. Molnár Márk**(az MTA Pszichológiai Intézete) **Dénes Ottó kiegészítése: **Valóban egy ember eredeti egyéniségét** önmaga** sohasem képes megváltoztatni, annyira, hogy a szíve és idegrendszere merőben másként reagáljon a környezeti hatásokra, a stresszre. A gyógyszerek többnyire csak az állapot konzerválására, vagy a lélek elbutítására alkalmas - ideiglenes - szerek. Azonban a** biblia **valós változásokra, **a személyiség teljes és végleges ki[![PDVD_090](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObwOozTdII/AAAAAAAABRk/SIqTF08Dtyk/PDVD_090_thumb.jpg?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TObwOBT8SpI/AAAAAAAABRg/foytpVAfwHI/s1600-h/PDVD_090%5B2%5D.jpg)cserélődésére is mond példákat,** amelyeken elgondolkozhatunk. Például Mózes, aki agyonütött egy egyiptomit, hirtelen felindulásból. Eltelt 40+ 40 év ezután, de eközben a "legszelídebb ember" lett.  Vagy az indulatos Péter apostol,(A tipusu karakter)  akiről Jézussal együtt járása idején még a “Mennydörgés fia(i)”  volt a jellemzés. Azért a többesszám, mert fivérével Jánossal együtt,  hirtelen felgerjedésre hajlamos emberek voltak. Amikorra azonban a 3.5 évnyi – Jézussal eltöltött -idő  után, a mennybemenetelt átélt tanítványi kör egymás után kezdett önálló missziómunkába, az ideges, hirtelen emberekből már (például János apostol) a “szeretett tanítvány” jelzője lett érvényessé és halálig maradandó jellemzővé. Mi tehát a változás oka? Az **A tipus** személyiségből miként lehetett **B tipus**?? Egy egyszerű módon.  A Jézusi lelkület az, aminek  a puszta szemlélése, szeretetet sugárzó lényének mintája kérés, parancs nélkül is képes volt a jellem megváltoztatására. Ez a lehetőség ma is mindenkinek rendelkezésére áll.** A biblia szellemisége, az ott leírt történetek, tanítások Jézust közvetítik az olvasónak.** Ez a materiális gondolkozáshoz szokott mai embernek nehezen elfogadható, de mivel mi nem csak **ANYAG** vagyunk, hanem elsősorban** SZELLEM,  (lásd Wigner J.) **javaslom, hogy tegyük próbára lényünk intelligens részét. Előítéletek, előfeltevések nélküli közeledéssel a biblia feltárja titkait és megtapasztalhatjuk a csodát: más emberré leszünk! Ima és hit a biblia megértésének kulcsa. Isten a többit megadja. Kérjük!! Fogadjuk el !!