---
title: "Gondolatok a vitaminokról"
url: https://denesotto.hu/eletreform/gondolatok-a-vitaminokrol/
type: post
date: 2017-05-12
modified: 2026-02-04
markdown_url: https://denesotto.hu/eletreform/gondolatok-a-vitaminokrol.md
author: "Dénes Ottó"
---

# Gondolatok a vitaminokról

Ahogy a XIX. század vége a bakteriológia és a táplálkozástan kor­szaka volt, úgy az ezredvég a biokémiáé és a molekuláris biológiáé. Az eltelt időszak alatt sok kérdés megoldódott a vitaminok hatás­mechanizmusával kapcsolatban. Tudjuk már, hogy a **zsírban ol­dódó vitaminok mint az A- és D-vitamin,** nemcsak egy-egy fehér­je működéséhez szükségesek, hanem származékaik sejten belüli re­ceptorokhoz kapcsolódva gének egész csoportjainak átírását sza­bályozzák.![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/05/gyumolcs.jpg)

Ahogyan Szent-Györgyi előre látta, számos új vitamint fedeztek fel, illetve **vegyületek egész soráról derült ki,** hogy az emberi szerve­zet számára, ha nem is létfontosságúak (s ezért vitaminnak nem nevezhetők), de **egészségesebbé tesznek bennünket,** betegségeket előznek meg, s így javítják életkilátásainkat. A növények nagy mennyiségben termelik ezeket a molekulákat, **az állati és emberi szervezet azonban képtelen az előállításukra.**

A növényi anyag­csere jellegzetes termékei a különböző festékanyagok **(fl avonoidok, antocianidinek)**, melyek a virágok és termések színét adják, de ezenkívül valószínűleg fontos szerepük van az oxigénből kelet­kező igen reakcióképes, rövid élettartamú köztitermékek hatásta­lanításában. E tulajdonságuk **az antioxidánsok** nagy családjába sorolja őket, azok leghatékonyabb képviselői. Fogyasztásuk tehát hozzájárulhat az emberi szervezet oxidáló hatások elleni védelmé­hez, melynek nemrég leírt példája az úgynevezett francia vagy mediterrán paradoxon.

Ismert tény, hogy** a mediterrán országok­ban a szív- és érrendszeri kórképek előfordulásának gyakorisága, illetve az általuk okozott halálozás alacsonyabb, mint az észak-­európai vidékeken.** Mivel e betegségek rizikófaktorai (dohányzás, magas zsír- és koleszterintartalmú ételek, stressz) mindkét terüle­ten nagyjából azonos módon fordulnak elő, valamilyen más külső hatás kell, hogy felelős legyen a különbségért.![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/01/images-9.jpg)

A kutatások a táp­lálkozási szokások különbözőségében találták meg a valószínű okot: a mediterrán országokban a vörösbor, **az olívaolaj, a citrus­félék, a friss gyümölcsök és zöldségek** a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek közé tartoznak, s** mindezen táplálékok nagy mennyi­ségben tartalmaznak flavonoidokat.** A flavonoidok kísérleti rend­szerekben - s feltehetőleg az emberi szervezetben is - igen hatékony gátlószerei a vérben szállított lipoproteinek oxidációjának Ez a hatás lehet felelős az érelmeszesedés és így a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásának megelőzéséért.

Az eredmények mellett azonban megoldatlanul maradtak fontos kérdések A mai napig vita tárgya például, hogy** mi a vízben oldó­dó vitaminok optimális napi adagja.** Egyesek a minél több, annál jobb elve mellett törnek lándzsát (ezt a nézetet képviselte Szent- Györgyi is), míg mások figyelmeztetnek a lehetséges veszélyekre is.

Érdekes módon a legtöbb megválaszolatlan kérdés a Szent- Györgyi szívéhez legközelebb álló **C-vitaminnal** kapcsolatban ma­radt fenn. Ismert, hogy számos enzim működésének hatásfokát ja­vítja az aszkorbinsav, emellett **antioxidánsként is elsőrangú.** Ezek a funkciók azonban nem magyarázzák azt, hogy a C-vitamin hiá­nya, a skorbut, miért halálos kimenetelű betegség. Szent-Györgyi későbbi munkái azon a feltevésen alapultak, hogy az aszkorbinsav és a fehérjék között elektronátvitel történik így kerülnek a fehérjék elektronokban telítetlen, reakcióképes, azaz „élő" állapotba.

Az aszkorbinsav tehát nemcsak néhány, hanem** valamennyi fehér­je működéséhez is szükséges.** A zseniális hipotézist, bár számos ezt erősítő megfigyelést tettek, nem sikerült egyértelműen bizonyítani, s lassan háttérbe szorult. Az utóbbi évek eredményei (melyek közül néhány ismét Magyarországon született) azonban úgy tűnik, hogy igazolják a feltevést.

Végül megoldatlan még egy - talán inkább filozófiai, mintsem természettudományos - kérdés. Mi az oka annak, hogy az** állati szervezetek elvesztették azt a képességüket, hogy maguk állítsák elő az életük fenntartásához elengedhetetlenül szükséges vegyületeket?![](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2017/01/images-4.jpg)**

*Az **evolúcióról** alkotott **elképzeléseink*** ( (D.O. megj.  figyelem: ELKÉPZELÉSEINK, nem biztos tudásunk!) szerint ezeknek a változá­soknak előnyöseknek kellett lennie, mivel fennmaradtak Mi lehet ez az előny? Talán a növény- és állatvilág életének összehan­golása?

Maradtak tehát tennivalóink. Megoldásukban segíthet a Szent- Györgyi által képviselt kutatói magatartás, mely önzetlenül meg­osztja munkája eredményeit a nagyvilággal, és egyéni szemmel tekint az élet mindenki által ismert jelenségeire.

Bánhegyi Gábor: Természettudományi Közlöny 132. évf. 5. füzet