---
title: "…a láz veszélytelen, nem kell csillapítani…."
url: https://denesotto.hu/eletreform/a-laz-veszelytelen-nem-kell-csillapitani/
type: post
date: 2015-11-12
modified: 2026-02-16
markdown_url: https://denesotto.hu/eletreform/a-laz-veszelytelen-nem-kell-csillapitani.md
author: "Dénes Ottó"
---

# …a láz veszélytelen, nem kell csillapítani….

### Megváltozott az orvosi ajánlás: a láz veszélytelen, nem kell csillapítani


**A láz veszélyeiről alaptalan tévhitek élnek sok emberben, aminek főként a gyermekek látják kárát. A láz ugyanis jóindulatú, ártalmatlan folyamat, amely segíti a gyógyulást. Még a 40 fok felett sem okoz semmilyen kárt: nem okoz görcsöt, nem károsítja a szerveket. Nincs olyan testhőmérséklet, ami felett kötelezően lázcsillapítót kellene adni, de ha a gyermek szenved a láztól, és rosszul érzi magát, jöhet a gyógyszer.**

A magas láz görcsöt okoz, károsítja az agyat, megterheli a szívet, kicsapódnak a fehérjék és még halált is okozhat. Valójában semmilyen reális alapja sincs ezeknek a lázzal kapcsolatos népszerű tévhiteknek – állítja Novák Hunor gyermekekkel foglalkozó orvos. A szakember szerint a láz valójában jóindulatú folyamat, amely védi a gyermeket és segíti a gyógyulást, továbbá az immunrendszer hatékonyabb működését. A régi lázcsillapítási szokások nehezen változnak: a gyógyszerlobbinak is érdeke, hogy minél több lázcsillapító gyógyszert használjanak az emberek – teszi hozzá az orvos.

Aschenbrenner Zsuzsanna Fejér megyei gyerekorvos szerint valóban nagyon nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a láztól nem kell félni, mert az is ugyanolyan „ártalmatlan” tünet, mint az orrfolyás, a fejfájás vagy a köhögés. Egyszerűen egy jelzés arról, hogy a szervezet küzd a betegséggel. Éppen ezért különösebben csillapítani sem kell. Ám Magyarországon nagyon erősen él a „beavatkozás szemlélet” a betegségekkel kapcsolatban: a legtöbb esetben nem bízunk abban, hogy az immunrendszer, a szervezet van annyira erős, hogy gyógyszerek nélkül is képes magától legyűrni a banálisabb, lázzal járó és más betegséget.

„Megvannak ennek a maga lélektani okai is, mert sok szülő – joggal – fél attól, kirúgják, ha túl sokat van táppénzen, ha túl sokat hiányzik a munkából, ezért szeretné, ha gyermeke minél előbb meggyógyulna. Ezért a legtöbb esetben ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek kapjon gyógyszert. A szülők általában megdöbbennek, amikor nem írok fel semmilyen gyógyszert, csak annyit javasolok, hogy igyon sok folyadékot a gyerek, aludjon, pihenjen. Szülőként és orvosként is szeretek az azonnali gyógyszer felírás előtt várakozó álláspontra helyezkedni, és megvárni, hogy az immunrendszer dolgozhasson.”

**A fejlett országokban már máshogy állnak a láz témájához**

Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már régóta nem csillapítják rutinszerűen a lázat. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is leírja, hogy teljesen alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint a negyven fok feletti láz [bármilyen kárt okozna](http://www.aafp.org/afp/2012/0301/p518.html). A Holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes irányelvében ez olvasható: „A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog.” De hozzáteszik, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van a gyereknek, kaphat paracetamolt.

Azaz a gyermek közérzetét figyelembe véve kell a lázcsillapító adásáról dönteni – ezt mondja az angliai [szakmai útmutató](https://www.nice.org.uk/guidance/cg160/chapter/1-recommendations#antipyretic-interventions-2:) is. Mindezt érdemes annyival kiegészíteni Novák Hunor szerint, hogy a napjainkban népszerű homlok- vagy halántékhőmérő a vizsgálatok szerint teljesen megbízhatatlan, használatunk egyáltalán nem ajánlott, a fülben mért hőmérsékletből pedig a végbélben mérthez hasonlóan fél fokot le kell vonni.

**2011-ben megváltozott a magyarországi irányelv is**

„Nagyjából hat-nyolc évvel ezelőtt hallottam először egy orvosi konferencián az egyik Hollandiában élő magyar orvos kollégától, hogy a lázat 38 fok fölött sem muszáj kezelni. Akkor majdnem megkövezték, mert évtizedek óta annyira az volt a magyar orvosi köztudatban, hogy a lázat 38 foktól kell csillapítani” – árulta el Aschenbrenner Zsuzsanna. Azonban a modern tudományos kísérletekre és a hazánkba is begyűrűzött ajánlásokra támaszkodva ma már egyre több orvos vallja itthon is azt a szemléletet, hogy a lázat nem *kell*, hanem *lehet* csillapítani, ami óriási különbség.

A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a legújabb orvosi kutatásokra támaszkodva négy évvel ezelőtt adta ki új irányelvét, amely jelentős változást hozott magával. Ebben az szerepel, hogy harmincnyolc vagy harminckilenc fok felett sem kell lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. Sok gyermek még harminckilenc és fél fokos lázzal sincs különösebben rosszul, játszanak vagy pihennek, az ő esetükben szakmailag indokolatlan a lázcsillapító adása. Ugyanakkor, azoknak a gyerekeknek, akik harmincnyolc foknál nagyon rosszul érzik magukat, nem akarnak inni vagy fájdalomra panaszkodnak, javasolt a lázcsillapító adása. Éppen ezért kell egyénre szabottan a lázcsillapító adasarol dönteni.

Ettől függetlenül hazánkban az esetek többségében feleslegesen adnak lázcsillapítót a szülők, hívja fel a figyelmet Novák Hunor, ami véleménye szerint nagy hiba, mert a szükségtelen lázcsillapító gyógyszer megterheli a szervezetet, károsíthatja a vesét és a májat, esetenként pedig még súlyosabb mellékhatása is lehet. A tét valóban nem kicsi, mert a gyermekkori májtranszplantációk nagyjából húsz százalékát a túl sok lázcsillapító használata okozza a f
elmérések szerint.

„A lázas gyermekre jól szellőző ruhát kell adni, bőven kell itatni és hagyni kell pihenni: gyakori hiba, hogy az alvó gyermeket felébresztik hőmérés vagy lázcsillapító adásának céljából. Ha nyugodtan alszik, nem rossz a közérzete, nem indokolt a gyógyszeradás – nem kell félni, a láz nem emelkedik a végtelenségig, és nem fog semmilyen kárt okozni neki, ahogy a köznyelvben fogalmaznak: csak kiizzadja magából a betegséget.”

**Lázcsillapítóval a lázgörcsöt nem lehet megelőzni **

Novák Hunor azt is megemlíti, hogy a leggyakoribb tévhitek egyike, ha engedjük a lázat felmenni, begörcsöl a gyermek. „A lázgörcs elnevezés elég szerencsétlen, jobb volna fertőzéshez kapcsolódó görcsnek hívni, ugyanis ma már tudjuk, hogy nem maga a láz okozza a görcsöt, hanem a háttérben lévő bonyolult biokémiai folyamatok, amelyekre a lázcsillapító nincs hatással. A fertőzés kiváltotta lázgörcs nulla-hat éves kor között fordulhat elő, már harmincnyolc fok körül bekövetkezhet, és hiába ad valaki akár több órával a láz megjelenése előtt lázcsillapítót: azzal se megelőzni, se megszüntetni nem tudja a lázgörcsöt, ebben minden orvosi tankönyv egyetért.

Az egyszerű lázgörcs bár rémisztő, de jóindulatú tünet: jó hír a szülőknek, hogy emiatt még soha nem halt meg egy gyerek sem a világon, és nem károsodik a gyermek agya sem. A görcs az esetek döntő többségében néhány perc alatt spontán megszűnik, csak a végbélbe adott görcsoldó segíthet megszüntetni még hamarabb a rosszullétet: ilyenkor lázcsillapító szirup adása vagy hűtőfürdő nem csak hatástalan, de életveszélyes is, hiszen a folyadék könnyen a légutakba kerülhet, és akár halált is okozhat.”

**A hűtőfürdő és a priznic (vizes borogatás) nem javasolt**

Bár hazánkban népszerű a hűtőfürdő és a priznic, vagyis vizes borogatás alternatív lázcsillapító módszerként való alkalmazása még egyes hazai kórházi gyerekosztályokon is, a fejlett országokban nem ennyire elterjedtek. Novák Hunor augusztusban több mint 3400 felnőtt bevonásával készített [felmérést](http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg/21902/tudja_mi_az_amit_a_szulok_ketharmada_rosszul_csinal_a_lazcsillapitas_soran) arról, hogy ki hogyan emlékszik a hűtőfürdőre gyerekkorából. A válaszadók hetvenöt százaléka szerint nagyon rossz érzés volt, tizenhat százalékuknak semleges az emlék, míg mindössze kilenc százalékuk állította, hogy jól esett neki.

A fentiekből érthető, hogy az említett hűtési módszerek nem ajánlottak gyermekek számára, hiszen a borzasztó élményre még nagyon sokan felnőttként is emlékeznek, emlékezni fognak – vonja le a konklúziót az orvos. Hűtőfürdő tehát abban az esetben használható, ha a gyermek nem retteg tőle, maga kéri azt, és élvezi, játszik közben – ilyenkor a módszer önmagában is használható, vagy akár lázcsillapító gyógyszer adása után egy órával, ha még mindig rossz a gyermek közérzete. Azonban könnyen modernkori gyerekkínzás lehet, amikor egy lázas kisgyermeket akarata ellenére hideg vízzel locsolnak vagy hideg vizes lepedőbe tekernek, miközben sír, üvölt és retteg.

**Mikor vigye gyermekét orvoshoz?**

Sokszor indokolatlanul viszik a szülők orvoshoz a gyereket vagy mennek vele az ügyeletre, ez pedig nem pusztán az egészségügyi ellátórendszert terheli feleslegesen, hanem a gyermekek is kárát látják, hiszen legtöbbször indokolatlan gyógyszerekkel, antibiotikummal térnek haza.

Az is igaz ugyanakkor, hogy enyhe lázzal is kezdődhet súlyos betegség. A Holland Háziorvosi Társaság betegtájékoztatója szerint azonnal forduljunk orvoshoz, ha a lázas gyermek állapota romlik, és hányni kezd, vagy hasmenése van. Illetve akkor is, amikor nyögdécsel és vigasztalhatatlanul sír, továbbá, ha fullad, nehezen lélegzik, kába lesz és nehezen ébreszthető. A pontszerű, sötét, vörös foltos kiütés is indokolja a láz mellett az orvosi beavatkozást, ahogy a három napnál tovább tartó láz, és a több lázmentes nap után visszatérő magas láz is.

Emellett a magyar Országos Gyermekegészségügyi Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy kórházi kivizsgálás szükséges, ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőnek harmincnyolc fokos vagy annál magasabb láza van, illetve, ha három- és hathónapos életkor között harminckilenc fokig vagy afölé szökik a testhőmérséklete. Ebben az életkori periódusban alkalmazott kötelező és ajánlott védőoltások nem kívánatos hatásaként is jelentkezhet esetleg magasabb láz, mely előfordulhat az oltást követő néhány napban anélkül, hogy a háttérben súlyos betegség állna. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet arra is biztatja a lázas gyermekek szüleit, hogy akkor is kérjenek orvosi segítséget, ha a kisgyerek görcsöl, aluszékonysága fokozódik vagy nem ébreszthető, és a kiszáradás tünetei érzékelhetőek rajta itatás ellenére is.

http://hvg.hu/kultura/20151109_Megvaltozott_az_orvosi_ajanlas_a_laz_vesz#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2015.11.11&utm_content=top1&type-id=HvgTopHvg&user-id={@%28%22@%22%29sid}

2015. november 09., hétfő, 13:30 **Utolsó frissítés:** 2015. november 09., hétfő, 21:59

**Szerző:** Hercsel Adél