---
title: "A hamuban sült pogácsa VI. rész. A malom és a húsételek"
url: https://denesotto.hu/eletreform/a-hamuban-sult-pogacsa-vi-resz-a-malom-es-a-husetelek/
type: post
date: 2016-08-28
modified: 2026-02-13
markdown_url: https://denesotto.hu/eletreform/a-hamuban-sult-pogacsa-vi-resz-a-malom-es-a-husetelek.md
author: "Dénes Ottó"
---

# A hamuban sült pogácsa VI. rész. A malom és a húsételek

Ma **a malommal és a húsételek** Ezékieli szempontjaival foglalkozunk.Valószínű, hogy a téma egyszerre nem fog kiteljesedni.

![](http://m.blog.hu/et/etelreformer/image/kisl%C3%A1nymalommal.jpg)
Az alapanyagok elkészítése a legősibb őrlési módon:**kézi malommal **történt.
Az egyik „legöregebb” eszköz, amivel az emberiség előállította a lisztet.

Ez a „Mózesi törvényekben” körültekintő módon le volt tisztázva, mivelhogy a mindennapi étel már akkor – kb mintegy 1200 évvel a mai időszámításunk előtt – ugyanaz a lepény volt, mint amit Ezékiel kapcsán eddig tárgyaltunk.Olvassuk el a malomra vonatkozó törvényt. „Ne vedd el zálogba a kézi malmot, sem a felső malomkövet, mert ez annyi volna, mint ha **magát az életet vennéd el zálog gyanánt. **„(V Mózes 24 rész 6. verse katolikus fordítás)
Mélységesen komoly szociális rendelkezés, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szerszám **NEM LEHET ZÁLOGTÁRGY !**

A palesztin kislánynak – vagy a család nőtagjának - napi feladata már kora reggel az aznapi lepényalapanyag megőrlése volt. A malomról még annyit érdemes tudni, hogy az óceánjáró kishajók felszereléséhez ugyanez az eszköz szervesen hozzátartozik. Lehet elektromos meghajtású, vagy kézi, mindegy. A lényeg: a gabona **napi frissességű őrlése.**

Lisztet sohasem visznek hosszú útra a hajókon. Akárcsak a régi paraszti életben – gyerekkoromban nyaranta a falusi rokonoknál töltöttem néha egy.két hetet – amikor elfogyó félben van a liszt, elmegy a gazda a malomba és a gabonáját megőrleti „vám” fejében.A molnár kiveszi a munkája ellenértékét **a gabonából**.Ez a vám.
![](http://m.blog.hu/et/etelreformer/image/afg%C3%A1n%20lep%C3%A9ny.jpg)A gabona eláll, a liszt nem.Tehát Ezékielnek is ugyanez az őrlési módszer volt a napi munka kezdete.

„**Mint az árpakenyeret.. „** szólt az utasítás a technológiát illetően.
Ez is egy ősi téma. Az árpa a Közel-Kelet kedvelt növénye. Éghajlati szempontból az árpa a forró égövi növények közé tartozik. Termésének határa kb nálunk vonható meg. Ellentétben például a zabbal, rozzsal, amik a mi éghajlati körülményeinkben még megélnek, de sokkal inkább a tőlünk északabbra élő népeknek a természetes növényei, mivel hidegtűrők.

**A**** zab**** ****melegítő**** hatású,** míg **az árpa hűsíti ****a szervezetet. **(Ránky Edit szerint).
Tehát az ősi feldolgozási receptet könnyű volt kivitelezni, csak a nemzedékek óta megszokott módszert kellett alkalmazni: vízzel, sóval megkeverni a lisztkeveréket és kinyújtva a parázsra tenni.
Hátra van még **a húsételek kérdése. **Miért tiltakozott Ezékiel annyira, hogy szinte átsüt kétezerhatszáz év távlatából is az idegessége.”*Jaj, Uram, Uram! Én még nem tettem magamat ****tisztátalanná ****ifjúkoromtól fogva mostanáig sohasem azzal, hogy elhullott vagy széttépett állatot ettem volna, **és nem vettem a számba ****tisztátalan húst.***** **„

**A Jeruzsálemi templom Heródes általi kiépítettsége állapotában (rekonstrukció)**
![](http://m.blog.hu/et/etelreformer/image/jer%20templom.jpg)
A zsidóság szigorú rendben élte életét étkezési szempontból, de egyéb területen is máig ható érvényességgel élnek a hívő zsidók között az un. „Mózesi” törvények.

Más dolog, hogy ezeket, mint a **„****csak a zsidóknak**** adott rendelkezéseket...” **a keresztények nagy részei nem fogadják el, mintha Isten beszédei, törvényei külön-külön embercsoportnak adattak volna.

Lenne **EGY törvény** két megjelenési formában. Az egyik fele a „keresztény” törvény lenne, a másik fele meg zsidó törvény. Van ugyanis ezt a témát – a „kétféle törvényt” - értelmező tévhit elég, úgy hogy erre külön kell majd időt szentelni. Ennek az álságos és tömegeket félrevezető **„dupla fenekű beszédnek”** is köszönhető, hogy az elmúlt évezredekben **az egészségi rendelkezéseket,** amiket megtalálhatunk Mózes könyveiben átlapozták a magukat Istenhívőnek vélő emberek és aratták is amit vetettek.

Ha a középkori és az azóta is fel-felbukkanó járványokat, a városokat elnéptelenítő és népeket tönkretevő kórjelenségek sokféleségét össze tudnánk számlálni, bizony a statisztikai adatok hatalmas tömegű áldozatot sorolnának föl.

Mindazt a **sokféle kórt, járványt, betegséget, amik a HITHŰ zsidókat a történelem előző századaiban nagyrészt elkerülték, mert ők ****betartották Isten étkezési, higiéniai és egyéb -például a polgári életben érvényes- rendeleteit, törvényeit.**

Vajon milyen alapja volt annak a megállapításnak, amit Pál apostol,a kereszténység mindmáig legnagyobb hatású - **ZSIDÓ** születésű - misszionáriusa írt Timóteusnak, ifjú tanítványának
„Te követtél a tanításban, **ÉLETMÓDOM **ÉS ÉLETCÉLOM tekintetében, a hitben, a kitartásban, a szeretetben, a türelemben,....” (II Tim.3, 10-11.Katolikus fordítás)
Vajon Pál apostol miféle életmódot élt, hogy azt bátran merte ajánlani?

Ezt az – tényként leszögezett - ajánlást mi magunkra nézve érvényesnek fogadjuk-e el ??
Pál apostol életmódjának minémű alapja volt, hogy azt biztonságosnak és **HITELESNEK** tartotta és ma is annak tartják tömegek?
Kérdés, hogy van-e akkora jelentősége a mindennapokban az **ÉLETMÓD** minden egyes elemének, az étkezésben alkalmazott **alapanyagoknak**, sokkal nagyobb, mint az** elkészítés technikájának**, hogy azzal en![](http://m.blog.hu/et/etelreformer/image/egy%20%C3%A9vem.jpg)nyire alaposan és részletesen érdemes foglalkozni?

Nemrég vettem egy könyvet.Született zsidó ember írásműve. **EGY ÉVEM AZ ÍRÁS SZERINT.** Ebben azt a kérdést dolgozta föl a szerző, hogy a bibliai rendelkezéseket, törvényeket mai körülmények között meg lehet-e valósítani, élhet-e ember ilyen eszmei alapon?

Annyira szellemes és olvasmányos, hogy a fő kérdésre alig figyelünk, de mégis kapunk választ.

A felvetett kérdések,témák sokasága és sokfélesége ad még feldolgozási lehetőséget, amiket sorra-rendre megpróbálok közreadni. Egyelőre a **„Mindennapi kenyerünket... „ **az eddigi tematika mentén végigjárjuk.

**Következik: a húsételek körüli zavarok, félreértések Ezékiel kapcsán.**