--- title: "Szólásszabadság, vagy “szóbűn” ??" url: https://denesotto.hu/biblia/szolasszabadsag-vagy-szobun/ type: post date: 2010-10-17 modified: 2026-02-02 markdown_url: https://denesotto.hu/biblia/szolasszabadsag-vagy-szobun.md author: "Dénes Ottó" --- # Szólásszabadság, vagy “szóbűn” ?? [![beolvasás0037](http://lh6.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUnEEGR0I/AAAAAAAABGA/fdDG8AJM_X8/beolvas%C3%A1s0037_thumb%5B8%5D.jpg?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUlMcv1FI/AAAAAAAABF8/zXvwV9W1xUU/s1600-h/beolvas%C3%A1s0037%5B10%5D.jpg) Mit eredményezhet, ha egy valóban veszélyes – és a mai magyar helyzetben gyakori – fogalommal való visszaélés bekerül a jogi szótárba?** A Magyar Hírlap 2001 december 3-i száma adta közre a fenti cikket.** A GYŰLÖLETKELTÉS, mint egyre többet emlegetett probléma sokakat megbotránkoztató és sokféleképpen értelmezhető köpenye alá biztosan befér egy és más, csupán az jogalkalmazókon múlik a “csapás iránya”. Messze vezetne, ha példának a vallási élet világából hoznék példákat.De  kézenfekvőnek látszik, hogy, ha a tervezett vallásügyi törvény megrostálja az egyházalapítási jogot, úgy lehetséges akár már sok évet, esetleg évszázadot megért kisegyházat is működésében akadályozni, sőt akár lehetetlenné tenni. Mindehhez azonban egyszerűbben is megérkezhet a jogalkalmazó.Ha a SZÓBŰN, mint büntetési lehetőség rendelkezésére áll(hat?). Képzeljük el a különböző apróbb-nagyobb – jórészt a protestantizmus kifejezési szótárát alkalmazó – felekezeteket, vagy egyházakat. Az elmúlt századok – főleg a XVI.- XVIII.század – bőven hozott olyan szavakat a vallásos köztudatba, amikért bizony akkoriban könnyen lehetett fejet, jószágot, mindent veszteni. Megemlítenék néhány könyvet:Kecskeméti Alexis János prédikációs könyve ( alcíme. Dániel próféta könyvének magyarázata ).Megjelent 1621-ben. [![beolvasás0394](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUrk2mqeI/AAAAAAAABGI/pa-GK2HuoCE/beolvas%C3%A1s0394_thumb%5B1%5D.jpg?imgmax=800)](http://lh6.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUqvGAl5I/AAAAAAAABGE/NaSrFuelA7c/s1600-h/beolvas%C3%A1s0394%5B3%5D.jpg)Ez a szerző kiegyensúlyozott és intelligens  fogalmazást használt. A pápasággal nem óhajtott összeveszni. Azonban a protestantizmus leginkább emlegetett alakja, Luther már a tételeinek kiszegezése és annak részletes kifejtése után merész kijelentésekkel bombázta a kereszténység akkori központját. Írásművében idézte korának  egyik közismert mondását:”Minél közelebb jutunk Rómához, annál távolabb esünk a keresztyénségtől.” Ez tulajdonképpen idézet Machiavelli kijelentéséből, amit folytatva:  “ Mi, itáliaiak tehát főképpen az egyháznak és papjainknak köszönhetjük, hogy istentelen gonosztevőkké lettünk.” **Bűnbocsájtó cédula** Egy Wittenbergben 1621-ben kiadott könyv a római pápát a bibliai Antikrisztusnak nevezi. Szerzője Andreas Helvig. Ebben egyébként nem volt egyedül. A 40 gályarab (protestáns) prédikátor perében ez a kifejezés volt a többször is emlegetett szó(bűn). **                                                                                                                                                                                                             **Végül, hogy egy mai korunkban megjelent erősen kritikus hangvételű könyvet említsek, az USA -ban 1994-ben megjelent Dave Hunt: **A fenevadon ülő asszony** című könyve. Alcíme: A római katolikus egyház és az utolsó idők. Ebből néhány sor is elég a markáns beállítottságú szerző írásmagyarázati nézeteit bem[![saját albumok 026](http://lh4.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUt7qtnDI/AAAAAAAABGQ/d5DTynnowzw/saj%C3%A1t%20albumok%20026_thumb%5B4%5D.jpg?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUsoixacI/AAAAAAAABGM/ivB0FarOs1Y/s1600-h/saj%C3%A1t%20albumok%20026%5B6%5D.jpg)utatni. “**A Vatikán következetesen felvette a harcot mindenféle demokratikus változással szemben, melyek az abszolutista állam-berendezkedéseket demokratikusabbá akarták tenni,** beleértve az angliai Magna Chartát(1215 június 15), az első “Európai Alkotmányt ” is.Ezt a nagy jelentőséggel bíró dokumentumot III. Ince pápa (1198-1216) azonnal elítélte “érvénytelennek és semmisnek nyilvánította és kiközösítette azokat az angol bárókat, akik elfogadták.”, valamint feloldozta a királyt a báróknak tett esküje alól……A pápai adók következtében az ország teljesen elszegényedett. (A sok Itáliából jött pap fizetése az ország éves bevételének háromszorosát tette ki.) Végül mégis a bárók kerekedtek felül……Az 1832.augusztus 15-én kiadott Mirari vos-ban, felháborító enciklikájában (amit később IX.Pius pápa az 1864-ben kiadott Sillabus Errorum-ban  megerősített)** a lelkiismeret szabadságát mint “ostoba őrültséget” ítélte el, a sajtószabadságot pedig, mint “veszedelmes ballépést, amelytől nem lehet eléggé iszonyodni”.** Ha valódi sajtó és szólásszabadság létezik, ott bőven árad(hat) a SZÓBŰN (?!), amelyet (a középkorban) a megcélzott egyház akár feljelentéssel is megtorolhatott. Meg is tette. Ezek a gondolatok – hogy tudjunk párhuzamot vonni - kiegészíthetők az **iszlám törvénykezés** kemény fellépésével, amiket az ott élő keresztényekkel szemben (is) alkalmaznak. Ha egy iszlám hitű országba beutazik és ott letelepszik egy keresztény ember, azt azonnal tudomásul kell vegye, hogy a hitét csak magában, vagy titokban ajánlatos gyakorolni. Mindenféle “térítő” tevékenység megtorlással jár. Azokat a muszlimokat, akik esetleg elfogadnák a biblia Istenét, Krisztust, mint az Élő Isten fiát,  azon![images (11)](http://denesotto.hu/wp-content/uploads/2010/10/images-11.jpg)nali halálos ítélet sújtaná, mivel ezzel a cselekedettel megtagadják a Prófétát és az istenség, (Allah ) személyét. A bevezető cikk – amennyiben lenne belőle törvény – nem sokkal különbözne a **sarija** szabályaitól.Egy olyan társadalomban, ahol lépten-nyomon az Istenre történik hivatkozás, ahol a jelenlegi helyzet –lásd az alkotmány preambulumába szándékozott beillesztés a “történelem ura”, a keresztények  Istene – fogalmának  tetszik-nem tetszik elfogadtatása az ateistákkal, más vallásúakkal is, nem sok jót ígér.Egy ilyen háttéren nagyon könnyű lenne SZÓBŰN-t elkövetni amennyiben például a hivatalos (keresztény) kifejezési szókészletet nem tudná mindenki betéve. A különböző katolikus, vagy hozzá közelálló egyházak (keleti,római,pravoszláv,görög…stb) erős túlsúlyt képeznének például a kisebbekkel (teljes evangéliumi, egyéb protestáns, például a szabad-keresztények … stb) szemben. Elég egyetlen rosszul fogalmazott kijelentés, amit a bibliából beidéznek, vagy eleve hozzá tartoz[![máglya](http://lh5.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUzeQI5CI/AAAAAAAABGo/ahLXVQlAPaQ/m%C3%A1glya_thumb%5B2%5D.jpg?imgmax=800)](http://lh3.ggpht.com/_7ytxxhabcOs/TLtUy_fUIqI/AAAAAAAABGk/VJqmD2Il1fY/s1600-h/m%C3%A1glya%5B4%5D.jpg)ik a hitükhöz és lehet lobogtatni a SZÓBŰN elkövetését. Felvilágosult korunkban erre lenne esély? Visszatérhetne az inkvizíciós lelkület és az ebben alapvető “mindenkit feljelenthető” beállítottság?  Avagy a most (még) szélsőségesnek minősített nézeteket kormányok is képviselnék? A választ a jövő adja meg.