Reformáció és ellenreformáció Magyarországon

  Kisarjadt a hit A 16. század elején Magyarországon is jelentős igény volt az egyház megújítására. Papok, szerzetesek és világiak között egyaránt beszédtéma volt a római katolikus egyház visszatetsző helyzete, az erkölcsi és szellemi romlás számos megnyilvánulása. Luther Márton üzenete szinte azonnal élénk visszhangot váltott ki az országban. A katolikus egyház vezetői azonban gyilkos indulattal […]

Olvass tovább

Amit tudni akarsz az egyháztörvényről, de ciki megkérdezni

Uniós rendelkezésbe ütközik, ellentmondásokat tartalmaz: viszont a miénk http://www.mindennapi.hu/cikk/egyhaz/amit-tudni-akarsz-az-egyhaztorvenyrol-de-ciki-megkerdezni/2011-07-11/4968 A lemorzsolódó vallási közösségek számos előnyt vesztenek, a megmaradtak pedig stratégiai szövetségesei lehetnek a kormánynak. Kiskáté. Miért kell egyáltalán új egyházi törvény? Az ellenzők két csoportba oszthatók: akik szerint nem is kell, mert megfelelő volt a régi, és akik szerint kell, de nem ilyen. A jogalkotó […]

Olvass tovább

Szolgálunk és függünk – az egyházi törvény buktatói

Az új egyházi törvénnyel nem csak az a baj, hogy diszkriminatív bizonyos egyházakkal szemben, hanem az is, hogy a már említett tizennégyet egy hosszú lépéssel közelebb hozza ahhoz az állapothoz, amikor nem igazán hangzik hitelesen az a mondat, hogy „Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik.” VII.Gergely pápa Kezdetben elválasztatott egymástól víz és az […]

Olvass tovább

Te vagy az igaz keresztény?

A katolikus azt gondolja: vissza kéne vezetni az elveszett protestáns báránykát az Anyaszentegyház kebelére; a protestáns azt, hogy meg kell térítenie szegény katolikus testvért a bálványimádásból. Ezt a korlátolt szeparatizmust még viccesnek is tartanám, de nagyon nem az. Szerintünk ugye vannak a keresztények és a világiak, és az egyik csoport (ha törik, ha szakad) a […]

Olvass tovább

Kiátkozottak vagyunk!?

Bűnös búcsú Luther napjainkbeli katolikus megítéléséről szólva azt írták (HVG, 2005. február 19.), hogy „Róma végül 1999-ben némileg felülírta a 16. század közepén a trentói zsinaton a lutheránu­sokra kimondott 125 egyházi átok némelyikét”. A trentói (tridenti) zsinaton kimondott több mint 130 anathéma, azaz egyházi nagy átok kö­zül mindmáig egyetlenegyet sem vontak vissza. Sőt 1999-ben a […]

Olvass tovább

A jeruzsálemi templom

Az “Első” tehát a Salamoni templom rekonstrukciója a bibliai leírás és a régészeti leletek alapján. Az épületegyüttesben az udvar – a szentély – a szentek szentje – hármas tagozódása látható. Az épület magasabban épített részében a szentély és ezen belül a szentek szentje elnevezésű részek helyezkedtek el.A minta (berendezkedési szempontból)a pusztai vándorlás során használt frigysátor […]

Olvass tovább

Állam és egyház viszonya magyarországon

GÁBOR GYÖRGY A KIBESZÉLETLEN KÉRDÉSEKRŐL A rendszerváltás utáni idők összes miniszterelnöke ellátogatott a Vatikánba. Horn Gyula megállapodást kötött a Szentszékkel, mely szerint – hasonlóan az európai gyakorlathoz – az egyházak finanszírozása javarészt állami feladat. Orbán Viktor nemrég támogatásáról biztosította az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnökét, aki alpári hangon, ám a Szentírásra hivatkozva sértegette más […]

Olvass tovább

Apám és az egyház

Ez a helyi újságban megjelent jegyzet a mi kis pátriánk újkori történetének bizonnyal nem széles körben emlegethető jelensége, de tanulságos lehet másik vallási – sőt világi – közösségeknek is. (Dénes Ottó) Nimmerfroh Ferenc jegyzete (Dunántúli Napló 2011 április 26) Apám akkor hagyta abba a hittanórák látogatását, amikor a plébános egy kulcs-csomóval valami gyerekcsíny miatt brutális […]

Olvass tovább

Időtlen tanúságtétel az antiszemitizmus ellen

Az egy nagyon érthető és méltányolható szándék, ha valaki a fantáziáját működteti a zsidóság érdekében,az antiszemitizmus ellenében. Azonban a képzelt és a bibliától meredek szögben eltérő gondolatok, kitalációk még nem más, mint csupán esendő emberi szavak, esetleg feltűnni vágyás… stb. Ez a hitet nem ássa alá, mert azt aki egyszer megízlelte a Teremtő Isten és […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések története (15. rész)Életükkel tanúskodtak

A 16. század elején Európa-szerte hatalmas igény volt az emberekben az egyház átfogó megújulására. A hivatalos egyház körében a romlottság minden téren jelen volt, s a lesújtó állapotok gyökeres változásért kiáltottak. Közszájon forgott a papok és szerzetesek szexuális erkölcstelensége, amiben már hosszú évtizedek óta élen jártak a reneszánsz pápák. Hangos elégedetlenségek forrása volt a pápaság […]

Olvass tovább

Husziták Magyar­országon – A keresztény­üldözések története (14. rész)

  Elüldözött reformerek A huszitizmus tanításait először az egyik legkiválóbb huszita prédikátor hirdette a magyar főváros lakóinak még 1410-ben. Ekkor ugyanis Husz János későbbi mártírtársa, Prágai Jeromos érkezett Budára, hogy az evangélium üzenetét prédikálja. Hamarosan börtönbe vetették, és csak kétheti raboskodás után hagyhatta el az országot. A huszita tanításoknak azonban hamarosan számos hazai hirdetője támadt. […]

Olvass tovább

Prágai tavasz Husz János reform­mozgalma – A keresztény­üldözések története – 13. rész

A híres angol reformátor, John Wyclif tanításai nagy hatással voltak a cseh Husz Jánosra is. Wyclif nézeteinek csehországi terjedését nagyban segítették a dinasztikus kapcsolatok – Vencel cseh király testvére, Anna, 1382-től II. Richárd angol király feles ége volt – és az ennek kapcsán gyakorivá váló angliai egyetemjárások. Jan Hus, azaz Husz János jómódú földművesek gyermekeként született […]

Olvass tovább

Fájdalmak férfia

Krisztus a vargával (Juhász Gyula)

Egy Húsvéti vers, amiben egy jellemző emberi magatartás tökéletes ábrázolása van beillesztve a Jézusi történetbe.ű Mikor szamárnak hátán a szent városba tartott, – Az üzletek bezárva, virágosak a parkok – Ott állt Ahasvér varga a nép első sorába És tele tüdejéből rikoltozott: Hozsánna! Mikor vörös gúnyában a nép elé vezették, – A virgácsok bíborral borították […]

Olvass tovább

ARMAGEDDON–egy súlyos tévedés II. rész

Ha a szó eredetét keressük, csak a bibliában, ott is csak EGYETLEN alkalommal látjuk leírva. Jelenések könyve 16, 16. Néhány interneten olvasott “magyarázatot” idézek tanulságul, hogy derék emberek kezdeményei néha elég közel járhatnak a leginkább valószínű szövegmagyarázathoz. Hogy melyik lehet a VALÓDI, azt csak az örökkévalóságban fogjuk megtudni, bár előfordulhat, hogy ott nem lesz erről […]

Olvass tovább

ARMAGEDDON–egy súlyos tévedés I.rész

Azzal is kezdhetném, hogy éppen most nézek egy filmet a Spektrumon. A címe: Az armageddon után. Túlélési tippek a földi civilizáció pusztulása utáni időkre. Valódi horror, egy néhány ötlettel megspékelve. Ne csodálkozzanak, de bosszant, ha a biblia szavait, képeit, történeteit össze-vissza kevergetik, mintha csak kártyalapok lennének, vagy az okoskodáshoz, a nagyotmondáshoz háttértároló szerepét betöltő merevlemez, […]

Olvass tovább

A vasárnap megünnepléséről

Bár a Római Katolikus Egyház a bibliát Isten szavának ismeri el, de a (vallásos) hit alapjait több forrásból merítik. Az egyik – a bibliánál erősebb – elv  szerint az un. “Szenthagyomány”, valamint az egyház legfőbb tekintélyévé az utóbbi kb 800-1000 év alatt kinőtt pápai hatalom egyszemélyi súlya alatt létező berendezkedés messze felülmúlja bármelyik egyéb “alap” […]

Olvass tovább

Harc a Szent-földért. A keresztényüldözések története (10.)

Keresztesek a dzsihád ellen A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak […]

Olvass tovább

A Közel-Kelet meghódítása – A keresztényüldözések története (9.)

  A félhold háborúja A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a […]

Olvass tovább