Egy vitatott kérdés: SZOMBAT VAGY VASÁRNAP?

 Kérdezzük meg Istent! Mondd, Uram: Adtál-e követőidnek egy bizonyos nyugalomnapot? Melyik az Úr napja? Ez az, amiről az ÚR beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az ÚR szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra. Móz.II.16,23. 1 Melyik napnak […]

Olvass tovább

A Gellért Söröző szele

Vissza a középkorba „Kedves Testvérek!” – kezdte Semjén Zsolt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) minapi rendezvényén egy katolikus iskola kápolnájában, majd a lovak közé csapva felidézte a minisztériumi főosztálya által kidolgozott magyar egyházmodell alapgondolatát, mely Szent Istvántól származik, és így szól: „Ami jó az egyháznak, az jó az államnak; és ami jó az államnak, az […]

Olvass tovább

A Szövetség Törvényei (a tízparancsolat)

Alábbi cikk archívumomnak egy ősrégi maradványa, amit az Új ember katolikus hetilapból őriztem meg. Tanulságos abból a szempontból, hogy miként változott meg – emberi kezek által – az Isten kimondott, leírt szava, a TÍZPARANCSOLAT az idők folyamán. Bár kétségen kívül elismeri a cikk írója mindazt, amit egy komplett parancsrendszerben az emberiség haszonnal és eredményesen használt, […]

Olvass tovább

70 éve (az első zsidótörvény születése)

Útkészítők A magyarországi politikai katolicizmus és az első zsidótörvény Korbuly Dezső, München Hetven éve fogadták el a magyar parlamentben az első zsidótörvényként ismert jogszabályt. Néhány hete Karsai László történész (Fajvédõk és csendestársak. Hetek, 2008. június 27.) írt a törvény születésének körülményei­ről. A törvény társadalmi és politikai elfogadtatását elősegítette a két háború közötti politikai katolicizmus – […]

Olvass tovább

vallási gyakorlatok

.GÁBOR GYÖRGY A KIBESZÉLETLEN KÉRDÉSEKRŐL A rendszerváltás utáni idők összes miniszterelnöke ellátogatott a Vatikánba. Horn Gyula megállapodást kötött a Szentszékkel, mely szerint – hasonlóan az európai gyakorlathoz – az egyházak finanszírozása javarészt állami feladat. Orbán Viktor nemrég támogatásáról biztosította az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnökét, aki alpári hangon, ám a Szentírásra hivatkozva sértegette más […]

Olvass tovább

Egyedül üdvözítő

A protestantizmus nagy „bűne”,hogy EGYHÁZNAK meri magát nevezni. Ha a meghonosodott – bár nem reális – kifejezést és írásmódot kizárólagosan kisajátítja egyik keresztény felekezet,esetlegesen a létszámára építve, abból automatikusan következik, hogy a többi(ek) már nem használhatják.Olvasásra ajánlom egy katolikus teológus,  Hans Küng: A katolikus egyház története c. kiváló művét. Elolvasása után megértjük, hogy a szerző […]

Olvass tovább

Torinói lepel (újabb vélemények)

A Szentszék hivatalos állásfoglalása mindez idáig hiányzik, mégis a tömegeket vonzó látványosság – „a” lepel – ott van és nézhető – távolról –  amivel a titokzatossága és az évszázadnyi idő(k) alatt felhalmozódott hiedelmek, oda és vissza vélemények, nyilatkozatok csak fenntartják (fokozzák ?)  a keletkezése körüli homályt.(Dénes Ottó) Hit és/vagy tudomány? A Magyar Televízió jóvoltából ismét […]

Olvass tovább

Szent Januárius vére

A csodák mindig nagy szerepet  játszottak az egyházak misztikus vonásainak fenntartásában. A vezetők viszont óvatosan távol tartják magukat a hivatalos nyilatkozatoktól, tartva az esetleges blamázs bekövetkezésétől.  Évszázadok óta létezik a „Szent Január ” szindróma Nápolyban. Azonban csakis népi fogyasztásra van  évről-évre  „üzemben.” (Dénes Ottó) A “nápolyi csoda” reprodukálása                […]

Olvass tovább

Galilei és a holdak

Részlet egy tanulmányból, amiben az egyház prominens képviselőinek merevsége és a tudós szabadsága kerül terítékre. Sajnos a forrást nem tudom megjelölni, de a gondolatmenet logikája megéri az olvasásra szánt  néhány percet. (Dénes Ottó)  … Ugyanis van, aki ezt hiszi, de gondoljuk meg: ki emlékszik annak a két bíborosnak a nevére, akik Galilei pere során, őt […]

Olvass tovább