Ez az 5 szokás csökkentheti az intelligenciáját
Nem is gondolnánk, hogy átlagos és mindennapos szokásainkkal milyen rossz hatással lehetünk intelligenciánkra – erre hívja fel a figyelmet a legfrissebb kutatások összegzése.
A PsyBlog összegyűjtötte a legfontosabb, intelligenciával kapcsolatos kutatásokat. Mindezt azért, hogy össze tudja foglalni, mely szokásokat kell kerülnünk, ha jót akarunk magunknak. Átlagos, vissza-visszatérő cselekvéseink ugyanis alaposan rontják szellemi teljesítményünket. Íme a legérdekesebbek listája.
Amikor még bőven jut alvásra is (unoka és macika)
1) Kimutatták, hogy zsíros ételek rendszeres fogyasztásával romboljuk azt a képességünket, hogy a változásokhoz alkalmazkodjunk és azokra reagáljunk, legyenek azok bármilyen természetűek.
2) Több elektronikus eszköz egyszeri használatával – például mobilon böngészés tévézés közben – érzelmi intelligenciánkat károsítjuk. Pontosabban a szürkeállomány sűrűséget csökkentjük az agy azon részeiben, amelyek az érzelmek kordában tartásáért felelősek. Egyszerre tehát csak egy eszközt használjunk: vagy tévézzünk, vagy mobilozzunk, vagy dolgozzunk a laptopon.
3) A Google keresés is rontja az intelligenciát, pontosabban annak észlelését, ugyanis azt az érzetet kelti, hogy sokkal több mindent tudunk, mint amit valójában. Pont amiatt, mert mindenre választ kapunk pár másodperc alatt. De ha nincs kéznél a Wikipédia és találkozunk egy fogós kérdéssel, akkor megáll a magunkénak hitt tudomány…
4) A túlzott cukorfogyasztás rontja a memóriát – ezt igazolták a memóriatesztek, amelyeket a magasabb vércukorszintű próbálkozók jóval rosszabbul oldottak meg, mint az egészséges vércukorszintűek.
5) A kialvatlanság rontja a hosszú távú memóriát, sok mindent elfelejthetünk, míg a rövid távú memóriába hamis emlékek kerülnek, így rosszul emlékszünk egyes történésekre. Ez egyébként nem ez az egyetlen veszélye az elegendő pihenés hiányának, ebben a cikkünkben átnézheti, hogy milyen komoly károkat okozhat még az, ha nem alszik eleget, és azt is megtudhatja, hogy mennyit kellene aludnia.
Komolyabb a veszély, mint gondolná: ez történik az agyával, ha nem alszik eleget
Az agykutatás egyik legérdekesebb és sokakat érintő témája a kialvatlanság hatása. Rosszabbnál rosszabb következményekkel jár, ha nem pihenünk eleget, egy összeállítás összeszedte a legveszélyesebbeket.
A Mic tudományos rovatában jelent meg egy érdekes összeállítás, amelyben az agykutatás elmúlt éveinek kialvatlansággal kapcsolatos eredményeit sorolják fel. Íme a legérdekesebbek listája:
1) A kialvatlanság miatt felgyorsul agyunk zsugorodása, néhány évnyi alvászavar után ez már kimutatható. Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb ennek a veszélye.
2) Állandó alvászavar esetén megnő az esélye, hogy túl sokat kockáztatunk az élet bármely területén. Az ítélőképességünk romlik, és egy-egy álmatlan éjszaka után is nagyobb eséllyel hozhatunk olyan döntést, amit később megbánunk.
3) Az elegendő pihenés hiánya rontja a hosszú távú memóriát, sok mindent elfelejthetünk, míg a rövidtávú memóriába hamis emlékek kerülnek, így rosszul emlékszünk egyes történésekre.
4) Alvásproblémák esetén hajlamosak vagyunk a negatív élményekre fókuszálni, ami idegessé tesz minket.
5) A halucináció esélye is növekszik alváshiány okozta fáradtságnál.
6) Állandó kialvatlanság esetén antiszociálissá válunk, egyre kevesebbet akarunk találkozni barátainkkal.
7) Veszélybe kerül a képességünk az összefüggő beszédre.
Fotó: AFP / Justin Tallis
Ha kíváncsi mi a különbség hat és nyolc óra alvás között, a válaszokat itt találhatja meg.
Azt azért elmondjuk, hogy
az amerikai Nemzeti Alvás Hivatal nemrégiben korrigálta a szükséges alvásmennyiség határértékeit korosztályokra lebontva, ezek alapján a felnőtteknek minimum 7-9 óra alvásra lenne szükségük, hogy egészségesek maradjanak. A harvardi professzor, Charles Czeisler által vezetett csapat a legújabb tanulmányokra alapozva kiegészítette a korcsoportokat fiatal felnőttekkel és idősekkel, továbbá több korosztályban is változtatott a határértékeken:
Újszülöttek (0-3 hónapig): 14-17 óra (előtte 12-18 óra)
Csecsemők (4-11 hónapig): 12-15 óra (előtte 14-15 óra)
Kisgyermek
(1-2 éves): 11-14 óra (előtte 12-14 óra)
Óvodáskorúak (3-6 éves): 10-13 óra (előtte 11-13 óra)
Iskoláskorúak (6-13 éves): 9-11 óra (előtte 10-11 óra)
Tinédzserek (14-17): 8-10 óra (előtte 8,5-9,5 óra)
Fiatal felnőttek (18-24): 7-9 óra (új korcsoport)
Felnőttek (26-64): 7-9 óra (ugyanannyi, mint előtte)
http://hvg.hu/instant_tudomany/20150630_Komolyabb_a_veszely_mint_gondolna_ez_tort
2015. október 07
Szerző: hvg.hu