Kinek jó, és kinek nem az immunterápia?

Érintett vagyok a családom néhány tagjának különböző természetű allergiája miatt. Főleg a parlagfű virágzási időszaka jelenti a legsúlyosabb gondot. Mivel ez a hajlam örökölhető, így fölöttébb érdekelne ez a leírás, amit a MEDIZONA közölt. Kétségkívül meredek megoldás és valószínűleg – egyeseknek – kockázatos is lehet. Kiváncsian várom a következő híradásokat, hogy miként vált, vagy nem vált be, addig nem ajánlom, és nem próbálom ki.  Ha bárkinek van erről még anyaga, kérem, ossza meg . Addig csak, mint érdekességet adom közre. ( Dénes Ottó)

 

Kinek jó, és kinek nem az immunterápia_01
A két legkisebb unoka papával-mamával 2011.02.25. – 12:42

Várjuk a tavaszt, de sokan tartanak is tőle: egyre többen szenvednek ugyanis allergiás panaszoktól. Jó hír, hogy létezik egy módszer, amelynek segítségével akár véglegesen is megszüntethetők az az allergiás tünetek.

Az immunterápiáról szakember beszél

Az immunterápia – hivatalos néven allergén-specifikus immunterápia – célja, hogy megfékezze azt a kóros „túlreagálást”, ami az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkezik. A terápia lényege, hogy a beteg szervezetét hozzászoktatják az adott allergénhez, mégpedig annak tisztított kivonatával, amit szigorúan ellenőrzött adagokban juttatnak a szervezetébe. Ahogy Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa mondja, az immunterápia szó arra utal, hogy a kórosan kisiklott immunreakciót más irányba terelik, így szüntetik meg a panaszokat, és akadályozzák meg, hogy a beteg újabb dolgokra váljon allergiássá, súlyosabb esetben asztmássá.

Balogh doktornő szerint az immunterápia azért nem mindenkinek ajánlható: az alsó korhatár általában az ötéves kor, de ez készítményenként változhat. Felső korhatár lényegében nincs, a beteg egészségi állapota határozza meg, hogy részesülhet-e ilyen típusú kezelésben. De általában 60-65 év felett már nem szoktak immunterápiába kezdeni, annál is inkább, mivel a kor előrehaladtával a panaszok általában csökkennek. Az immunterápia főleg akkor választható az allergia kezelésére, ha valaki kevesebb gyógyszert szeretne szedni, zavarják a súlyos tünetek, szénanáthás, ekcémás, enyhe asztmában szenved, vagy ha házipor-atkára, virágporra, illetve méh- vagy darázsméreg allergiás.

 Allergiavizsgálaton – lényeges információk

Léteznek azonban olyan okok, melyek eleve kizárják az immunterápia megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség. A terhesség szintén kizáró ok – jegyzi meg az allergológus –, bár ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, csak emiatt nem szokták abbahagyni a kezelést, mert kifejezett veszélyei nincsenek sem a kismamára, sem a magzatra nézve. Ám ha valaki gyermeket tervez, annak inkább azt javasolják, hogy halassza el az immunterápia megkezdését későbbre. Mindenképpen körültekintő és alapos egyeztetésre van szükség a beteggel a kezelés megkezdése előtt – nagyon fontos a készítmények pontos és rendszeres szedése –, és a terápia alatt végig együtt kell működnie az orvosnak és páciensének.

A kezelés menetéről az allergológus azt mondja, hogy a terápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Alapfeltétel, hogy a terápiát kizárólag szakorvos végezheti és csak szigorúan ellenőrzött készítményeket lehet használni. Injekciós és szájon át – nyelv alatt – alkalmazható készítmények is vannak: hogy melyikre esik a választás, azt az orvos és a beteg együtt dönti el. A kezelés megkezdéséhez alapfeltétel az allergén pontos azonosítása: ez alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton is történhet.

Az eddigi vizsgálatok alapján az injekciós készítmények valamivel hatásosabbak, de több a mellékhatásuk is, ezért ezeket csak fekvőbeteg, súlyos reakció ellátására is felkészült intézményekben szabad ezt a formát alkalmazni. (Méh- és darázsméreg allergia esetében azonban csak a tűs terápiára van lehetőség.) A szájon át alkalmazott szereknek lényegesen kevesebb a mellékhatása, és az is kedvező, hogy ezeket a beteg magának tudja adagolni, nem kell rendszeresen orvoshoz járnia. A kezelés minden esetben minimum három évig tart, és két fázisból áll. Az első fázis a kezdő kezelés, amikor – egészen alacsony allergén mennyiséggel kezdve – az adagot folyamatosan emelik: ennek időtartama készítményenként más és más. Majd következik a fenntartó kezelés. Pollenallergiák  esetében többnyire szezon előtti és szezon alatti kezelést alkalmaznak, házipor-, kutya-, macskaszőr-allergia esetében a terápia egész évben tart.

Balogh azt mondja, hogy az immunterápiás kezeléssel a beteg szervezete lassan hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz. Az immunterápia tehát azért jelentős a betegség kezelésében, mert csupán ez képes – a tüneteken kívül – az allergia okára is hatni. Segítségével megelőzhetők az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Az eddigi tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?