Történetem egy sok stresszel terhelt időszak kellős közepén kezdődött. Az orvosunk beutalt a klinikára, ahol egy egész napot töltöttem a szívpanaszaimmal. Mint kiderült az egyik billentyűm nem zár tökéletesen, így a nagyobb terheléseknél légszomjam van. Egyszóval az orvosunk aszpirin plusz tablettát írt föl, amit NAPONTA kellett szednem. Nem telt el EGY ÉV NAPONKÉNTI ASZPIRIN szedéssel.Miközben az irodánkban raktam le a laminált padlót, egyre rosszabbul éreztem magamat. A vége felé már nem tudtam felállni annyira szédültem. A munkát négykézláb csúszás-mászás közben azért még befejeztem. Ja közben még reggelenként észleltem, hogy a székletem fekete szinű.
Amikor másnap reggel otthon elpanaszoltam a nejemnek, radikális teremtés lévén elparancsolt az orvosunkhoz. Elég érdekes volt az orvos arcát nézni, miközben a hasamat nyomogatta.”Magának kluttyognak a belei „…A vér adott „hangot” ily módon. A kórházban kötöttem ki. A gyomortükrözés nagy élmény volt, főleg amikor az orvos felujjongott: MEGVAN !! . A patkóbélig letolt szonda a bél falán meglelte a vérzés helyét. Onnan szivárgott kb három napon keresztül a vér, ami a székletemet megfestette.
Amikor az orvosokkal közöltem a valószínű okot – az ASZPIRIN NAPONKÉNT SZEDÉSÉT – hallgattak. Végül egy néhány nap után megtudtam a TITKOT.
Az aszpirint nem szabad EGÉSZBEN beszedni, csak széttörve, illetve vízben feloldva, így nem tud odatapadni a bél, vagy a gyomor falára.Egy jobbfajta orvos valószínüleg már hozzáteszi a felíráskor: “porítva, feloldva vegye be !!”( Dénes Ottó)
Ettől még lehet nagyszerű gyógyszer az aszpirin, de nem árt egy kis tudomány hozzá !!Kár, hogy ez a HVG/MTI cikk akkor még nem volt megírva/közzétéve !!!
Azok az egészséges emberek, akik naponta egy tabletta aszpirinnel próbálják elejét venni a szívinfarktusnak, inkább árthatnak egészségüknek, semmint használnak – derült ki brit tudósok frissen közölt tanulmányából.
A szakemberek szerint az aszpirin által kiváltott vérzés kockázatai olyan magasak, hogy egészséges embereknél „nem lehet alátámasztani” a gyógyszer mindennapos szedését. A szer az érrendszeri kórtörténettel bíró betegek esetében ugyanakkor hatásos, ezt a tudósok sem vitatják.
Az aszpirinnek az ateroszklerózis gyógyításában tapasztalt hatásairól szóló tanulmány egy hosszú ideje tartó vita újabb fejezetét jelenti: szakemberek ugyanis régóta vitatkoznak arról, hogy az aszpirin szedésének veszélyeit vajon ellensúlyozza-e a szer vérrögcsökkentő hatása.
„Tudjuk, hogy az érrendszeri betegségekkel – anginával, szívrohammal, vagy stroke-kal – küzdők csökkenthetik a további kockázatokat a naponta beszedett kis mennyiségű aszpirinnel – mondta Peter Weissberg, a brit szívalapítvány orvosi igazgatója, a kutatás egyik támogatója.
„E kutatás eredményei egybecsengnek jelenlegi tanácsainkkal, miszerint azoknak, akiknek nincsenek tüneteik, vagy akiknél nem diagnosztizáltak érrendszeri betegségeket, nem szabadna aszpirint szedniük, mert a vérzés kockázatai nagyobbak a jótékony hatásnál” – fejtette ki Weissberg.
A kutatásban 3350, ötven és hetvenöt év közötti férfit és nőt vizsgáltak. A részvevők nem mutatták szívbetegség jeleit, és korábban nem szenvedtek el szívrohamot, ugyanakkor artériáikban eséllyel volt kialakulóban szűkület.
A vizsgálat alanyait két csoportba osztották, az egyik tagjai nyolc éven át vagy napi 100 milligramm aszpirint kaptak, míg a másik csoportba soroltak csak placebót. Míg a bekövetkezett szívrohamok, stroke-ok és más szív- és érrendszeri betegségek számában nem mutatkozott különbség, a szervezetben kialakult vérzés arányánál igen. Az aszpirines csoport 2 százalékánál alakult ki komoly vérzés, a placebós csoportnál azonban csak 1,2 százalék volt ez az arány.