Gondolhatnánk, hogy mindennek az alapjai a bőségesebb, megfelelőbb táplálkozás. A válasz nem ilyen egyszerű. Kiderült ugyanis, hogy minden attól függ, milyen gyorsan növekszünk életünk első két évében. Ez az az időszak, amikor növekedésünk a leggyorsabb, különösen a lábszár csontjaié, melyek végül is alapvetően meghatározzák magasságunkat. Persze a javuló minőségű táplálkozás is nagyban hozzájárul. Ezt mutatja a japánok példája. A második világháborút követően Japánban gyors társadalmi-gazdasági változások történtek. Egy átlagos japán fiú 1980-ban 5 centivel volt magasabb, mint 1948-ban, a japán lányok pedig ugyanezen idő alatt 4 cm-rel nőttek.
Az egészségügyi ellátás ugyancsak kulcstényező, a modern antibiotikumok, a fertőző betegségek elleni vakcinák. És ez még mindig nem a válasz teljes része. Térjünk vissza a hollandokhoz. Ha feltételezzük, hogy elérték teljes genetikai potenciáljukat, ez több nemzedéket vett igénybe, de ha a körülmények annyival változtak a háború után, miért nem zajlott le a változás egyetlen generáció alatt? Egyrészt azért nem, mert a túlzottan gyors növekedés az élet későbbi szakaszaiban hajlamosabbá tesz a betegségekre, másrészt a magasságunk attól is függ, milyen magasak a szüleink, sőt a nagyszüleink.
A környezet maga is kihat a magasságunkra, de még a súlyunkra is. Súlynövekedésünk részben magyarázható azzal, hogy az elmúlt ötven évben magasabbak lettünk. Közismert a testtömegindex fogalma, amit úgy kapunk meg, hogy a kilogrammban vett súlyunkat elosztjuk a méretben vett magasságunk négyzetével. Normálisnak a 18,5 és 24,9 közti érték tekinthető, 25 és 29,9 között elhízottnak, 30 fölött pedig kövérnek számítunk.
Testek álmai 2.
Mondja el a véleményét!