A munkával töltött hosszú órák megnövelhetik a szívroham kockázatát

Talán szerencsésnek érzi magát az, aki sokáig tud dolgozni – vagy azért, hogy dolgozni tud egyáltalán – az aktuális gazdasági helyzetben, a szorgalma viszont hosszútávon esetleg alááshatja az egészségét.

Azok az emberek, akik átlagosan napi 11 órát vagy még többet dolgoznak, 67%-kal nagyobb kockázatot vállalnak arraA tudomány világa_Szív metszeti képe, hogy szívrohamot kapnak, vagy szívbetegségben halnak meg, mint azok az emberek, akik a normális 7-8 órát dolgozzák le naponta az Annals of Internal Medicine (Nemzetközi Orvostudományi Évkönyv) egy új tanulmánya szerint. Azok, akik 10 és 11 órát dolgoznak naponta, 45%-kal nagyobb kockázatot vállalnak.

A munka ütemezése és menetrendje egy figyelmen kívül hagyott és kihasználatlan korai figyelmeztető jel lehet a szívbetegségekre vonatkozóan – ahogy a kutatók állítják.
Ha az orvosok egyszerűen megkérdeznék a betegeiktől a rendelői vizitek alkalmával, hogy „Hány órát dolgozik?” az évente szívrohamot kapott embereknek további 5 százalékát lehetne azonosítani, korábban, mint hogy veszélyben lennének – állítja a Mika Kivimäki, a kutatás vezetője, a Londoni Egyetemi Testület járványtani és népegészségügyi professzora.

Az, hogy valaki rutinszerűen mindkét végén égeti a gyertyát, még önmagában nem feltétlenül növeli a szívbetegség kockázatát, de egy mutatója lehet az általánosan egészségtelen életstílusnak – értenek egyet azok a szakértők is, akik nem voltak résztvevői ennek a kutatásnak. A tanulmány nem mutatta ki, hogy ok-okozati kapcsolat lenne a hosszú munkanapok és a szívroham között – mutatnak rá, de a nyilvánvaló összefüggés magyarázható számos összetett egészségügyi tényezővel, ideértve a stresszt, a testmozgás hiányát és a magas kalóriájú házhoz szállított vagy gyorséttermi ételek fogyasztását az egészséges, otthon elkészített ételek helyett.

„Ha valaki sokat dolgozik, talán gyorséttermi ételt is fogyaszt és nem igazán aktív, ezért lehetséges, hogy a szívbetegséget nem a hosszú munkanapok okozzák” – mondja Stephen Kopecky kardiológus, a Minnesota állambeli Rochesterben levő Mayo Klinika orvosprofesszora. „Ezt a gyorséttermi étel és a mozgásszegény életmód okozza.”Szigorodó húsfeldolgozás az EU-ban_Bigmac
A tanulmány egy új elemzése a Whitehall II néven is ismert nagyobb, hosszú távú tanulmánynak. Több mint 7,000 egészséges középkorú polgári alkalmazottat követtek nyomon az Egyesült Királyságban átlagosan 12 éven keresztül. A résztvevők több mint fele (54 százaléka) dolgozott 7-8 órát naponta, durván 15 százalék 10 órát és 10 százalék 11 órát naponta.

Az új tanulmány arra utal, hogy a munkaórákat hozzá kellene adni a szívbetegségre vonatkozó szabványos kockázati tényezők listájához – jelentik ki a szerzők. Ezek a tényezők – magukban foglalják a kort, nemet, koleszterin szintet, vérnyomást, dohányzási szokásokat – összevegyülnek egy úgynevezett Framingham kockázati pontszámban, egy 10-éves becsült szívbetegség kockázatban, amit egy a Massachusetts állambeli Framighamban elvégzett tanulmány után neveztek el.

Scott Shurmur, az Omahában levő University of Nebraska Medical Center (Nebraskai Egyetem Orvostudományi Központ) megelőző kardiológiával foglalkozó orvos igazgatója megjegyzi, hogy a tanulmány nem tartalmazott információkat a résztvevők étrendjére, aktivitási szintjére vagy a szívbetegségek családi halmozottságára vonatkozóan, ezért elhamarkodott lehet megváltoztatni a jelenlegi gyakorlatot. „Van értelme,” mondja, „de számomra nehéz megfogalmazni egy határozott ok és okozat összefüggést a hosszú munkanapokra vonatkozóan, amikor ezeknek a pácienseknek olyan kevés egyéb adatát ismerjük.”

Az eredményeket nem lehet minden népcsoportra és nemzetiségre alkalmazni – jelenti ki Robert Scott III, a Temple-ben levő Texas A&M Health Science Center College of Medicine (Texas A&H Egészségtudományi Központ Orvosi Testület) belgyógyász docense. „A tanulmány polgári alkalmazottakat vizsgált Angliában, akik főként fehér férfiak voltak, alacsony kockázattal” –jelentette ki. „Ez behatárolja az elemzést.”

És ami még több, a munka típusa, és az, hogy mennyire élvezi az ember, nagy különbségeket képes létrehozni – állítja Kopecky. Amíg 11 órát ülni egy íróasztal mögött talán egészségtelen, addig a mezőgazdaságban dolgozók közismerten 12, vagy akár még 14 órát is keményen dolgoznak naponta – és ők mégis az átlagnál tovább élnek – mondja Kopecky..
Copyright Health Magazine 2010

Mondja el a véleményét!